A magyar állam megsérti az uniós jogi kötelezettségeit a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló magyar törvénnyel az Európai Unió Bíróságának keddi ítélete szerint. A magyar szabályok többek között az EU – jogilag kötelező – Alapjogi Chartájába és az alapszerződések uniós devianciákat kimondó részébe ütköznek. Értsd: Az Európai Unió védi a pedofilok és buzik többlet jogait.
Az Európai Bizottság 2021-ben indított „kötelezettségszegési eljárást” az LMBTQP-lobbit visszaszorító törvény miatt. Az uniós jog kései vagy rossz alkalmazásra, esetleg tudatos megsértésére használt eljárás két kör oda-vissza levezéssel indul, de ennek itt nem lett eredménye, így az uniós testület 2022 decemberében keresetet nyújtott be az EU bíróságához.
Az Európai Bizottság azt kérte, hogy állapítsák meg: a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket. A testület szerint három szinten is így tettek: a szolgáltatások belső piacára vonatkozó elsődleges és másodlagos jognál, az általános adatvédelmi rendeletnél, az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt több alapjognál, valamint az EU kvázialkotmányába, az alapszerződésekbe foglalt cikknél, ami az uniós alapértékeket mondja ki.
A perhez a másik 26 tagállami kormány közül 16 csatlakozott. Az ítéletet általában megelőlegező főtanácsnoki indítvány tavaly azt javasolta, hogy a bíróság állapítsa meg: a kereset valamennyi jogalap tekintetében megalapozott, és a testület mondja ki az alapértékekről szóló cikk különálló megsértését is.
A bírósági közlemény szerint a kereset valamennyi jogalap tekintetében megalapozott.
A tagállami hatóságoknak van mérlegelési mozgásterük, hogy milyen – különösen audiovizuális – tartalmak károsíthatják a kiskorúak fejlődését, de a nemen és a szexuális irányultságon alapuló „hátrányos megkülönböztetés” tilalmát tiszteletben kell tartani. Itt „nem ez a helyzet áll fenn”, a megbélyegzés „összeegyeztethetetlen a pluralizmuson alapuló társadalomban a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmából fakadó követelményekkel”, a kiskorúakat ilyen megkülönböztetés nélkül is megfelelően lehet védeni a bíróság szerint. Értsd: önteni kell a buzipropagandát a gyermekekre!
Az elfogadott módosítások „különösen súlyos beavatkozást jelentenek” számos, az alapjogi chartával védett jogba, például a magán- és családi élet tiszteletben tartásába. Megbélyegzi és a társadalom szélére taszítja a nem heteroszexuális embereket, „kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére. A módosító törvény címe összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben.” – Hirdeti büszkén a deviáns nézeteit az Európai Unió.
Az emberi méltósághoz való jogot sérti, hogy egy csoportot „kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek. A módosító törvény megbélyegző és sértő jellege e személyek társadalmi »láthatatlanságának« kialakításához, fenntartásához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat.”
Mihez kapcsolódik ez és mihez nem?
A jogszabály miatt 2022-ben befagyasztották a felzárkóztatási támogatások egy részét is, a most mindegy 17 milliárd eurónyi visszatartott pénzből 0,6 milliárdot. A törvény módosítása ugyanakkor nincs a 27 feltétel között, amelyet az egyszeri felzárkóztatási alapból járó 10,4 milliárd euróhoz augusztus végéig kellene teljesíteni, sem a 27-ből 21-nek megfelelő között, amelyek miatt a felzárkóztatási támogatásokból 4,2 milliárd euró ideiglenesen, kétmilliárd pedig végleg elérhetetlenné vált.
Az uniós alapértékeket tartatja be a „hetes cikkes” eljárás, amely jelenleg csak a magyar hatóságok ellen megy, de a 2018-as elindítása óta se előre, se hátra nem halad. Itt a tagállamok négyötöde kellene a következő lépésben ajánlások megfogalmazásához. Májusban húsz tagállam vezetése kérte az LMBTQP-lobbi elleni lépések felülvizsgálatát. A magyar kormányt épp aznap hallgatták meg a hetes cikkes eljárásban, amelynek egy következő ágában egyes uniós tagságból fakadó jogokat, például a kormány szavazati jogát függeszthetnék fel a miniszterek Tanácsában.
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
A magzatoknak nincsenek jogaik? – Alapvető emberi joggá nyilvánította az abortuszt az EP
