Több tengerészgyalogos expedíciós egységet küldött az USA a Hormuzi-szoroshoz, hogy kierőszakolja az Irán által fenntartott blokád végét. A The Wall Street Journal szerint Egyesült Államok fontolgatja, hogy elfoglalja Irán legfontosabb szigeteit, amelyekkel tárgyalási alapot teremthet Iránnal szemben, amíg meg nem nyitják a szorost.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Az Egyesült Államok felgyorsítja a szárazföldi egységek, különösen a tengerészgyalogosok indítását a Közel-Keletre. Az NBC News értesülései szerint a 11. tengerészgyalogos expedíciós egység csatlakozik a térségben lévő csapatokhoz. A katonák a USS Boxer kétéltű rohamhajóval indulnak útnak, hozzájuk csatlakozik a USS Portland és az USS Comstock szállítóhajó is, amelyek partraszálláshoz szükséges hajókkal, illetve eszközökkel láthatják el a tengerészgyalogosokat.
Az egység 2200 főből áll, és a terveik szerint Irán kulcsfontosságú olajipari szigeteit foglalnák el. A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok ezzel biztosítaná a Hormuzi-szorosban lévő olajszállítási útvonalat, valamint nyomást gyakorolna Iránra a tárgyalásokon.
A USS Tripoli kétéltű rohamhajó pedig március 11-én hagyta el az okinavai kikötőt, fedélzetén a 31. tengerészgyalogos expedíciós egységgel, amely szintén mintegy 2200 katonát számlál. Március 17-én a hajó már a Szingapúr közelében levő Malaka-szoroson haladt át, és ha tartja a sebességét, akkor március 23. és 27. között érhet a Hormuzi-szoroshoz.
A 31. tengerészgyalogos expedíciós egység egy önellátó, gyorsreagálású erő, amely szárazföldi, légierő- és támogató képességekkel is rendelkezik. Állományában páncélozott járművekkel és tüzérséggel felszerelt gyalogos egységek, F–35B vadászgépeket, MV–22 Osprey billenőrotoros szállítógépeket és helikoptereket magában foglaló légi egység, egy parancsnoki egység, valamint logisztikai támogatói zászlóalj szerepel. A csapat tengeri és légi úton végrehajtott meglepetésszerű műveletekre specializálódott.
Egy kis sziget, amely meghatározhatja a közel-keleti konfliktus sorsát
Irán déli partjai mentén számos szigetet tart ellenőrzése alatt, amelyeken olajipari infrastruktúrát épített ki, rakétavetőket telepített, és barlangokban rejtett el tengeri drónokat, valamint gyorsnaszádokat.
A Perzsa-öböl stratégiailag legfontosabb szigete a Hormuzi-szorostól mintegy 450 kilométerre, az öböl északi részén fekvő Harg-sziget. Irán nyersolaj-exportjának közel 90 százaléka ezen a szigeten halad keresztül. Március 13-án az Egyesült Államok körülbelül 90 katonai célpontot semmisített meg a szigeten, köztük aknaraktárakat és rakétavetőket.
Donald Trump ugyanakkor kijelentette: ha Irán folytatja a Hormuzi-szoros blokádját, az Egyesült Államok megtámadja a mindössze 25 négyzetkilométeres szigeten elhelyezkedő olajipari infrastruktúrát. Ha a Harg-sziget olajlétesítményei megsemmisülnének, Irán gazdasága összeomlik, és a globális olajárak ismét meredeken emelkednének.
Frank McKenzie, az amerikai Központi Parancsnokság egykori parancsnoka ezért úgy véli: „Alapvetően két lehetőség van. Megsemmisítheted az olajipari infrastruktúrát – amely visszafordíthatatlan kárt okozna az iráni és a globális gazdaságnak –, vagy elfoglalhatod, és alkupozícióként használhatod, anélkül hogy véglegesen tönkretennéd a világgazdaságot.”
Több sziget is amerikai célponttá válhat
A 31. expedíciós egység kétféleképpen is támadást indíthat a szorosban lévő szigetek ellen, egyrészt hagyományos tengeri deszanttal, a USS Tripoliról partra szállított csapatokkal és felszereléssel, vagy légideszanttal, F–35B vadászgépek és helikopterek bevetésével, amelyek kifutópálya nélkül is le tudnak szállni. Ezek a repülőgépek a hajóról vagy a közeli Öböl-menti országokból is felszállhatnak – a közel-keleti szövetségesek már úgyis engedélyezték, hogy az Egyesült Államok a területükön lévő bázisokról rakétákat lőjön ki Iránra.
Az amerikai lap szerint egy másik stratégiai célpont a Kesm-sziget lehet, amely közvetlenül a Hormuzi-szoros bejáratánál helyezkedik el. Ez a sziget föld alatti alagutakat rejt iráni haditengerészeti járművekkel és rakétákkal. A sziget ellenőrzése révén Irán gyakorlatilag képes irányítani a szoroson áthaladó hajók forgalmát. Ezen felül az Egyesült Államok megszállhatja a Kesm-től nyugatra fekvő, repülőtérrel rendelkező Kis-szigetet, vagy a keletre lévő Hormuz-szigetet, ahol az irániak kis méretű naszádokat tárolnak.
Nem elhanyagolható a politikai szempont sem: azzal, hogy a tengerészgyalogosokat a part menti szigetekre telepítik, az amerikai elnök fenntarthatja azt az ígéretét, miszerint „nem küld szárazföldi csapatokat iráni földre”. John Miller volt altengernagy, az amerikai Központi Parancsnokság haditengerészeti egységének egykori parancsnoka pedig elmondta: „Az Irán körüli szigetek azok, amelyek taktikai előnyt biztosíthatnak egy bizonyos ideig.”
Az USA szárazföldi hadművelettel szerezné meg az iráni uránkészletet?
Aszimmetrikus hadviselés: Irán legfőbb fegyvere a gazdaság megingatása
Katar leállította az LNG termelését, az árak 45%-kal emelkedtek
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
