Szlovénia keményen bünteti a bűnöző cigányokat

Hírportálunk többször beszámolt arról, hogy Szlovéniában milyen komoly gondok vannak a cigányokkal. Az integráció hiánya a bűnözés burjánzásában tapasztalható a leginkább, melynek új törvénnyel igyekeznek gátat szabni: levonhatnak a szociális támogatásból azok esetében, akiknek legalább három, ki nem fizetett szabálysértési bírságuk van két éven belül. A törvényre rögtön rásütötték a „romaellenes” bélyeget, és többletjogvédőkhöz fordultak, nevezetesen az LMBTQP-lobbista, cigánysimogató Amnesty International háttérszervezethez, ami petíciót is indított.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel

Szlovéniában tavaly ősszel olyan törvényt fogadtak el, ami gyakorlatilag az ingyenélő, bűnözői réteget, jellemzően a szegregátumbelieket érinti, ugyanis az kimondja, hogy levonhatnak a szociális támogatásból azok esetében, akiknek legalább három, ki nem fizetett szabálysértési bírságuk van két éven belül. A törvény nem nevesít nemzetiséget, azonban mivel a cigányok körében vannak a legtöbben olyanok, akik segélyekből élnek, bűnözők, a rájuk kiszabott bírságokat azonban nem hajlandók kifizetni, így a cigány többletjogvédők „romaellenes” intézkedésként definiálták azt. Az Amnesty International petíciója a törvény betartatásának következményére hívja fel a figyelmet: azon ajvékolnak, hogy januárban milyen sokan érintettek az ügyben.

„Szólítsd fel a szlovén hatóságokat, hogy azonnal függesszék fel a büntető intézkedéseket, és állítsák vissza a kiszolgáltatott emberek támogatásait!” – hívja fel a figyelmet az Amnesty a már megszokott bűnöző-mosdatással, hiszen „kiszolgáltatottnak” nevezi azokat az ingyenélő lakosokat, akik ellen nem egy, nem kettő, hanem három szabálysértési bírság van kiszabva, és két éven keresztül nem voltak képesek kifizetni azokat.

A Roma Sajtóközpont a brutális cigánybűnözés megfékezésére irányuló politikai lépéseket „egyre keményebb politikai kampánynak” mutatja be „a romák ellen”, mintha az intézkedéseket nem előzték volna meg a súlyos bűncselekmények. Olyan lépésekre gondolnak itt, mint például a Šutar-törvény, ami jelentősen bővíti a rendőrség jogosítványait, úgynevezett „kockázatos területeken” – tehát vélhetően az egyébként Magyarországon is létező NO-GO zónákon belül – a rendőrök bírói engedély nélkül tarthatnak házkutatást és járműellenőrzést, és tömeges razziákat szervezhetnek egész utcákra vagy településrészekre, továbbá a törvény a szociális rendszert is a rendészet eszközévé emeli. Egyes településeken felfüggeszthetők a szociális juttatások, ha a rendőrség tartósan „rossz közbiztonságot” állapít meg.

Amnesty International petíciója azzal riogat, hogy ennek a törvénynek az ára végül a „legszegényebbek mindennapi túlélése” lett, mivel az adataik szerint több mint ezer ember és családja maradt „kritikus szociális támogatás nélkül”. Azzal próbálnak „érzékenyíteni”, hogy nem tudtak élelmiszert vásárolni, rezsit fizetni, vagy a legalapvetőbb szükségleteit fedezni. Holott, a normális életvitelt folytatók, a dolgozó, az esetleges bírságokat befizető állampolgárok esetében szó sincs ilyen szintű problémáról. Ez alapvetően nem csak szegénység kérdése, a többletjogokat követelő szervezet gyakorlatilag az ingyenélő rétegnek akar kiharcolni feltétel nélküli segélyeket, az nem számít, hogy a társadalmat bomlasztják, bűnöző életmódot folytatnak.

Az Amnesty – és más „jogvédők” – a „rasszista” kártyát is kijátszotta, azt állítva, hogy a szlovéniai cigányok eleve „rendszerszintű hátrányokkal élnek együtt a munkavállalásban, a lakhatásban és az oktatásban”, véleményünk szerint azonban a beilleszkedésre képes cigányok egyik területen sem szembesülnek ilyen szintű elutasítással.

Egyébként a törvényt azután hozta meg a szlovén kormány, hogy egy szórakozóhely előtti verekedés során egy 21 éves cigány férfi olyan brutálisan bántalmazott egy másik embert, hogy az életét vesztette. A gyilkosságot az Amnesty is megemlítette, azonban nem azt állította be súlyos problémának, hanem a kormány intézkedéseit…