A magyar református egyházak – a Kárpát-medence tíz református egyházkerületének közös döntése alapján – ideológiai egyeztetést kezdeményeztek a Református Egyházak Világközössége elnökségével, és amennyiben ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akár a tagság felfüggesztését, illetve a világszervezetből való kilépést is megfontolják – mondta a Maszolnak Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A progresszív ideológia egyre erőteljesebb megjelenése, a nemiség és a család fogalmának megkérdőjelezése áll a középpontban.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Az egyre terjedő liberalizmus, a normalitás és az alapvető értékek megkérdőjelezése nem fér bele a magyar református egyházak értékrendjébe.
A magyar református egyházak szerint a Református Egyházak Világközösségében egyre erőteljesebben jelenik meg egy olyan ideológiai irányultság, amely – Kolumbán Vilmos szerint – háttérbe szorítja a biblikus-hitvallásos megközelítést, miközben beszűkül az érdemi teológiai párbeszéd lehetősége.
Kolumbán Vilmos püspök elmondta: a tíz egyházkerület közös levelet intézett a világszervezet elnökségéhez. A levél több konkrét kifogást is tartalmaz. Ezek közül az egyik az accrai hitvallás elfogadásának húsz éves évfordulójára megjelent kiadvány, amely – szavai szerint – „rendkívül tiszteletlen” módon beszél a kárpát-medencei reformátusokról.
Kolumbán Vilmos elmondása szerint további problémát látnak a Református Egyházak Világközösségének 2025 októberében, Thaiföldön megtartott nagygyűléséhez kapcsolódó munkaanyagokban is. Ezekben olyan fogalmak és olyan teológiai irányultság jelenik meg, amellyel nem tudnak egyetérteni.
A püspök ezt egy
„neoliberális, progresszív teológiai irányzatként”
minősítette, amely meglátása szerint inkább emlékeztet „neoliberális politikai aktivista magatartásra”, mintsem a református egyházi tanításra. Elmondása szerint ezek az anyagok mellőzik a biblikusságot és a hitvallásosságot, és új fogalmi keretekben határozzák meg önmagukat.
Konkrét példaként említette, hogy egyes munkaanyagokban a nőt nem bibliai értelemben vett nőként nevezik meg, hanem „szülőképes testként”.
Kolumbán Vilmos a kifogásolt elemek között említette a felszabadítás teológiáját is. Emlékeztetett, ezt az irányzatot a hatvanas évek elején, illetve a hatvanas–hetvenes évek fordulóján kommunista titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy a hagyományos értelemben vett keresztény egyházakat meggyengítsék vagy szétverjék. Elmondása szerint ennek az irányzatnak ma is vannak követői, és meglátása alapján ez a szemlélet a világszervezet dokumentumaiban és vitáiban is jelen van. Ennek kapcsán Kolumbán Vilmos arra is utalt, hogy erről ír Pacepa (Ion Mihai Pacepa román hírszerző tiszt, a Securitate volt vezetője altábornagyi rendfokozatban, aki az Egyesült Államokba disszidált 1978 júliusában) is egyik könyvében, amelyben bemutatja, hogyan alakult ki ez a teológiai irányzat.
A család és a nemiség fogalmának megkérdőjelezése
A püspök szerint a bioetikai kérdésekben is
„teljesen progresszív irányultságot”
mutatnak a nagygyűlés anyagai, ami nem egyeztethető össze a Kárpát-medencei református egyházak zsinat által elfogadott tanításával, amely világosan meghatározza, mit értenek család, házasság és nemiség alatt.
A püspök elmondta, a nagygyűlésen hozott határozatok végleges szövegei hónapokkal később sem voltak elérhetők a tagegyházak számára.
Mindezek miatt született meg a levél, amelynek célja az egyeztetés kezdeményezése. Elmondása szerint amennyiben ezek az egyeztetések nem vezetnek eredményre, akkor megfontolják a tagság felfüggesztését, vagy akár a világszervezet elhagyását is. Hozzátette: egy ilyen lépés kizárólag testületi döntés alapján történhet.
Kolumbán Vilmos szerint jelenleg nehéz megmondani, milyen hátrányai lennének a kilépésnek, ugyanakkor közölte, hogy
az erdélyi egyházkerület már megkezdte olyan református egyházak keresését a világban, amelyek hasonló módon gondolkodnak, és számukra is a biblikusság, a hitvallásosság és a hagyományos hermeneutika a meghatározó.
A püspök közölte, hogy amikor az intézményi rendszer 1875-ben létrejött, majd 1970-ben megalakult a Református Egyházak Világszövetsége, akkor még mindenki a biblikus és hitvallásos alapokon állt, és azt keresték, hogyan lehet együttműködni és globálisan hallatni a hangjukat hitvallási kérdésekben. Ám szerinte ez a szemlélet az utóbbi időszakban megszakadt, és a 2025-ös nagygyűlésen vált világossá, hogy a világszervezet vezetése nem hajlandó tudomásul venni azt az álláspontot, amely a Szentíráshoz és a hitvallásokhoz való ragaszkodást képviseli.
A levelet a Református Egyházak Világközössége elnökségének címezték, többek között Karen Georgia Thompsonnak, a szervezet elnökének, valamint a főtitkárnak és az európai regionális vezetőknek. Kolumbán Vilmos szerint az egyeztetésekre várhatóan tavasszal kerülhet sor.
A püspök hangsúlyozta: nyitottak az egyeztetésre, és ők maguk kezdeményezték a párbeszédet, bízva abban, hogy ezekről a kérdésekről személyesen, érdemben tudnak majd beszélni.
A Református Egyházak Világközösségéhez világszerte mintegy 230 egyház tartozik, hozzávetőleg 80 millió hívővel.
Léteznek olyan református egyházak – például a Távol-Keleten vagy Afrikában –, amelyek gondolkodása közel áll a magyar református egyházakéhoz – jegyezte meg az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Csecsemőt erőszakoló, LMBTQP jótékonysági szervezet vezetője szabadult 16 év börtön után
Köszönjük liberalizmus: rohamosan emelkedik a nemibetegek száma
(Maszol nyomán Szent Korona Rádió)
