Két ujgur menekült halála egy thaiföldi fogolytáborban rávilágított arra a súlyos igazságtalanságra, hogy az ujgurokat továbbra is bebörtönzik, amikor jobb élet reményében menekülnek el Kínából Thaiföldre.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Az ujgurok és az emberi jogi aktivisták világszerte összefogtak, és felhívást intéznek Thaiföldhöz, hogy vessen véget az ujgur menekültek fogva tartásának. Ez a felhívás két ujgur menekült tragikus halálát követően született, akik a kommunista üldöztetés elől menekültek, és Thaiföldön találták magukat bebörtönözve. A 40 éves Muhammat Tursun tragikus módon hunyt el, miután kilenc évet töltött a bangkoki Suan Phlu Bevándorlási Fogolytáborban. Halála a 49 éves Aziz Abdullah halálát követte, aki szintén ugyanebben a fogvatartási központban vesztette életét az év elején. Ezek a megrázó események kivizsgálást követeltek. Tursun és Abdullah is egy 50 fős ujgur menekültcsoport tagjai voltak, akik 2014-ben menekültek el Kínából.
Kínát azzal vádolják, hogy népirtást követett el a túlnyomórészt muszlim vallású ujgur lakosság ellen; Peking tagadja ezeket az állításokat. Az ENSZ emberiesség elleni bűncselekményként ismerte el Kína ujgurokkal szembeni bánásmódját, és továbbra is szorgalmazza az elszámoltatást.
Míg a Thaiföldön tartózkodó ujgur menekültek egy részét erőszakkal visszaküldték Kínába, másokat pedig Törökországba toloncoltak, ahol etnikai kötődéseik vannak, Thaiföld nem volt hajlandó elengedni a többi ujgur menekültet, és nem engedte, hogy olyan országokban keressenek menedéket, amelyek hajlandóak befogadni őket. Thaiföld 2015-ben 173 ujgurt, főként nőket és gyermekeket toloncolt ki, egy héttel később pedig 109, főként ujgur férfit küldött vissza Kínába. Thaiföld engedett a Kínai Kommunista Párt által gyakorolt nyomásnak.
Emberi jogi szervezetek szerint a két ujgur menekült közelmúltbeli halála, amely mindössze három hónap különbséggel következett be, rávilágít a fogva tartott ujgurok szörnyű körülményeire.
A thaiföldi fogvatartási központokat túlzsúfolt és szűkös szobák, füstös cellák, egészségtelen víz és emberi fogyasztásra alkalmatlan ételek jellemzik. Ráadásul a Thaiföldön fogva tartott ujgur menekültek mentális egészségi állapota a rájuk kényszerített siralmas életkörülmények miatt romlik. Elhunyta előtt Tursun már hetek óta beteg volt, de a thaiföldi hatóságok figyelmen kívül hagyták a tüneteit, míg végül kórházba nem vitték, ahol a jelentések szerint képtelen volt enni.
Az Ujgur Világkongresszus jelentős szerepet játszott abban, hogy Thaiföldet sürgette, hogy más országok is nyújthassanak menedéket az ujgur menekülteknek. Rahima Mahmut, a londoni Ujgur Világkongresszus brit igazgatója hangsúlyozta, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a kétségbeesett ujgur menekültek biztonságának és jólétének biztosítása érdekében.
Mahmut kijelentette:
„Az ujgur menekültek elhúzódó thaiföldi fogva tartása, amely tragikus halálesetekhez vezetett, rávilágít az általuk elszenvedett szörnyű körülményekre. Annak ellenére, hogy az ujgurok sanyarú helyzetére és a koncentrációs táborok borzalmaira világszerte felhívták a figyelmet, nyilvánvaló, hogy az országok nem támogatják őket. Sürgős cselekvésre van szükség, hogy biztonságos menedéket nyújtsunk ezeknek a kétségbeesett ujgur menekülteknek, akiknek a határozatlan idejű fogva tartás vagy az életük kockáztatása mellett kell dönteniük Kínában.”
Hozzátette:
„Az Ujgur Világkongresszus a menekültek szabadon bocsátását kéri, és felszólít egy harmadik országot, amely menedéket nyújt nekik. A családjuktól elszakítva az ujgur menekültek már most is mentális egészségügyi problémáktól szenvednek, ami azonnali segítséget igényel. Bár a kormányok csak korlátozottan segíthetnek a Kínában élő ujguroknak, a száműzött ujgurok megsegítésével, különösen a Thaiföldön és más fogva tartási központokban élőkön, sokat tehetnek. Az ujgurok által elszenvedett folyamatos szenvedés súlyos aggodalom, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel több mint egy évtizede tart, és csapdába esve és remény nélkül érzik magukat”.
Nemzetközi felháborodást váltott ki a thaiföldi hatóságok által erőszakkal Kínába visszaküldött ujgur menekülteket ábrázoló képek közzététele, akiknek arcát fekete csuklyák takarják el, miközben egy repülőgép lépcsőjén sietnek lefelé.
Az egyik ujgur személy, akinek sikerült elmenekülnie Kína karmai közül, Mahmut Tahir (neve biztonsági okokból megváltoztatva), egy volt tanár, aki 2018-ban Törökországban keresett száműzetést. Tahir a következőket mondta a The Diplomatnak:
„A szívem vérzik ujgur testvéreimért, akiket igazságtalanul tartanak fogva Thaiföldön a fogolytáborban. Elég diszkrimináción mentünk keresztül, és nem szenvedhetünk tovább. Hány haláleset kell ahhoz, hogy a világ vezetői kiálljanak a Kínai Kommunista Párt ellen, és azt mondják, hogy elég volt?”
Ez nem csak Tahirral, hanem számtalan ujgurral és emberi jogi aktivistával is egybecseng világszerte. Egységesen követelik az elszámoltathatóságot és a sürgős fellépést, hogy megakadályozzák a további halálesetek és a Kínából elmenekült ujgur menekültek körülményeinek romlását.
Thaiföldnek feltétlenül meg kell hallgatnia ezeket a felhívásokat, és véget kell vetnie az ujgur menekültek fogva tartásának. A nemzetközi közösségnek össze kell fognia, hogy ezeknek a kiszolgáltatott személyeknek biztonságos menedéket nyújtson, ahol újjáépíthetik életüket, és elmenekülhetnek a Kínában elszenvedett folyamatos üldöztetés elől. Az ujgurok helyzete azonnali figyelmet és cselekvést követel, hogy biztosítsuk alapvető emberi jogaik védelmét és szenvedésük véget érjen. Csak összehangolt erőfeszítésekkel érhetjük el az ujgur nép életének és méltóságának védelméhez szükséges változást.
A muszlimok világszervezete sem áll ki az elnyomott ujgurok mellett?
(The Diplomat nyomán Szent Korona Rádió)