Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett illegális határátlépés bűntettével vádolják őket. Egy társukat, aki megafonnal próbálta irányítani a röszkei határátkelőhely szerbiai oldalán felgyűlt tömeget, terrorcselekmény miatt vonnák felelősségre. Az ő ügyében a Szegedi Törvényszék egy másik eljárásban hoz ítéletet.
A horgosi határátkelőnél rekedt migránsok egy csoportja tavaly szeptemberben botokkal és kövekkel dobálta meg a kivonuló rendőröket, majd áttörte a határátkelőt. A magyar egyenruhások közül többen megsérültek, volt, akit kórházba kellett szállítani.
„A fentiek során a tömegzavargás résztvevői kidöntötték az államhatár rendjének védelmét biztosító gyodakerítéssel borított kaput, amelyen keresztül mindegyik vádlott 17 óra 20 perckor Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a tömegzavargás résztvevőjeként jogosulatlanul belépett. Ezt követően sor került a kiemelésükre, majd őrizetbe vételükre” – fogalmazott Ambruzs Róbert, a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség ügyésze.
Uniós ítélet született egy pakisztáni migráns kiutasítása ügyében
Az EU-bírósági döntés értelmében nem csak a menedékkérelmet elbíráló tagállam dönthet a bevándorlók visszatoloncolásáról.
A menedékkérők attól függetlenül visszaküldhetők az Európai Unióból egy unión kívüli biztonságos országba, hogy erről a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam vagy másik tagország dönt – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Az ügy előzménye, hogy egy pakisztáni állampolgár 2015 augusztusában jogellenesen belépett Szerbia irányából Magyarország területére, majd – annak ellenére, hogy menekültügyi kérelmet nyújtott be – elhagyta a számára kijelölt tartózkodási helyet, és továbbutazott Csehországba.
A cseh hatóságok az érintett visszavételét kérték, s ennek Magyarország eleget is tett.
A férfi ezt követően újabb menedékkérelmet nyújtott be, amelyet a magyar hatóságok érdemi vizsgálat nélkül elutasítottak, mondván, hogy a kérelmező vonatkozásában Szerbia biztonságos harmadik országnak tekintendő.
A felperes keresetet nyújtott be a határozat ellen a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, amely a luxembourgi törvényszékhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az érintett visszatoloncolható-e a biztonságosnak tekintett országba annak ellenére, hogy a cseh hatóságokat feltehetően nem tájékoztatták a nemzetközi védelmet kérelmező személyek visszaküldésére vonatkozó magyar szabályozásról és gyakorlatról.
(MTI-Hír tv-Idegen áradat-SZKR)