Míg a hőszivattyúk széleskörű elterjedése a kormány klímavédelmi céljainak fontos része, a Bosch arra figyelmeztet, hogy sok háztartásban az eszköz teljesen használhatatlan lenne.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Az Egyesült Királyságban nincs értelme a hőszivattyúknak olyan régebbi házak esetében, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt szigeteléssel vagy nem önállóak – legalábbis erre figyelmeztet a Bosch UK ügyvezető igazgatója. A Bosch Worcester márkanév alatt hőszivattyúkat és gázkazánokat egyaránt gyárt az Egyesült Királyság piacára, és az ország egyik legnagyobb központi fűtésszolgáltatója, évente több tízezer készüléket ad el. Vonjy Rajakoba szerint
„a hideg évszakokban jól szigetelt otthonokra van szükség, ráadásul a hőszivattyúknak hely kell a külső egységhez és a tartályhoz is, rengeteg brit lakás pedig egyik követelménynek sem felel meg. Márpedig a kormány adatai szerint a magánlakások csaknem kétötöde 1945 előtt épült, vagyis alkalmatlan arra, hogy hőszivattyút telepítsenek és üzemeltessenek azokban.”
Csakhogy a hőszivattyúk tömeges elterjedése az egyik legfontosabb eleme a brit kormány azon tervének, hogy 2050-re elérje a „nettó nulla” szén-dioxid-kibocsátást. A cél az lenne, hogy 2028-ig évente 600 ezer hőszivattyút telepítsenek, szemben a jelenlegi mintegy 35 ezerrel. Azért ilyen lassú a folyamat, mert egyrészt rendkívül költséges a hőszivattyúk beépítése, másrészt pedig egyre nagyobb aggályok merülnek fel a berendezésekkel kapcsolatban.
Az Energy Saving Trust szerint egy hőszivattyú megvásárlása és telepítése általában 7000 és 13 000 font közötti összegbe kerül. Összehasonlításképpen, egy új gázkazán költsége mindössze 570 font plusz a telepítési díj, legalábbis a The Eco Experts weboldal megállapításai szerint.
Vonjy Rajakoba szerint a hőszivattyúk helyett inkább a hidrogénnel működő kazánok jelentenék a megoldást a régebbi házak és lakások esetében, az egyik parlamenti bizottság azonban úgy véli, hogy gazdaságilag nem érné meg egyelőre a hidrogénbe fektetni. A Bosch-hoz hasonlóan a gázipari vezetők is a hidrogént támogatják, mint hosszútávú megoldást az otthonok fűtésére.
Nem csak az Egyesült Királyságban erősödnek a hőszivattyúkkal szemben felállított aggályok. Egy tanulmányból kiderült, hogy Németországban a lakóépületeknek csak kevesebb mint a fele alkalmas a készülékek hatékony üzemeltetésére. A készülékeket az alkalmatlan épületekbe is be lehet szerelni ugyan, de gazdaságilag rosszabbul járnak a lakók, mint a mostani rendszerrel.
Egy „H” energiahatékonysági osztályú régi épületben egy léghőszivattyú hatásfoka 36 százalékkal alacsonyabb, mint egy „A++” osztályú épületben lévő hőszivattyú teljesítménye. Ennek jelentős pénzügyi következményei vannak: egy „H” osztályú, szigeteletlen házban a gázfűtés éves költségei körülbelül 4520 eurót tettek ki a tanulmány során. Az alternatív fűtési rendszer működtetésére viszont a lakóknak körülbelül 5900 eurót kellene költeniük – 33 százalékkal többet.
Pedig a szövetségi kormány azt kívánja erőltetni, hogy az új építésű lakásokban hőszivattyúkat telepítsenek, és a többi háztartásban is cseréljék le a mostani gáz-és olajfűtésű rendszereket hőszivattyúra. Kiderült az is, hogy a hőszivattyúk gondatlan telepítése nem megfelelő épületekbe nemcsak magas üzemeltetési költségekkel jár, hanem túlterheli az elektromos hálózatot és ezáltal a környezetet is. Ráadásul rengeteg berendezés olyan gázokat tartalmaz, amelyek erősen rákkeltők, így egy kis szivárgás is életveszélyes lenne.
Tovább tombol a klímakommunizmus: betiltanák a hústermelést a nyugati országokban
Klímavédelem címszóval betiltják a hús reklámozását egy holland kisvárosban
(V4NA nyomán Szent Korona Rádió)