Izraelben kilépett a kormánykoalícióból a Tóra Zsidósága nevű párt, az askenázi ultraortodox pártkoalíció, mert nem elégedettek a katonai felmentésüket biztosító törvénytervezettel – írja a Kuruc.info. Mivel így a koalíciónak nincs meg a többsége, kezdhet aggódni Netanjahu, hogy amíg a Közel-Kelet rendjének bomlasztásával és népirtással van elfoglalva, szép lassan felemészti a belpolitikai káosz, illetve a személye ellen belföldön kialakuló egyre nagyobb ellenszenv.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Hétfő éjjel a Tóra Zsidósága (Jahadut HaTora) nevű ultraortodox párt bejelentette minisztereinek és képviselőinek kilépését a kormánykoalícióból.
A döntés hátterében az ultraortodox vallásosok katonai szolgálat alóli felmentésről szóló törvény körüli vita áll, amelyet Benjámin Netanjahu miniszterelnök megígért csatlakozásukért cserébe a kormánykoalícióhoz 2022-ben. A törvényt mindmáig nem szavazta meg a kneszet, és hónapok óta feszültséget okoz a kormány vezetése és az ultraortodox pártok között.
Nemrég izraeli katonák pedig nyílt levélben üzenték meg Netanjahunak, hogy hagyjon fel a palesztinok mészárlásával, különben tömegesen megtagadják a katonai szolgálatot.
Hétfő este Netanjahu személyesen próbálta megoldani a válságot, de az utolsó pillanatban tett ígéretek – miszerint „perceken belül” bemutatják az új toborzási törvényt – nem győzték meg a párt vezetőit.
Éjfélre a Tóra Zsidósága párt teljes vezetése lemondott tisztségéről, köztük Meir Porus Jeruzsálem- és zsidó hagyományügyi miniszter, valamint Mose Gafni, a kneszet gazdasági bizottságának elnöke. Lemondásuk 48 óra múlva lép életbe.
A párt nélkül, és Avi Maoz képviselő időszakos támogatása híján a koalíciónak jelenleg nincs többsége az izraeli parlamentben. Avi Maoz, az ultrakonzervatív vallásos és nacionalista Noam párt vezetője már korábban bejelentette kilépését, de időnként a koalícióval szavaz.
A Jaír Lapid vezette ellenzéki centrista Van jövő (Jes Atíd) párt újra napirendre akarja tűzni a kneszet feloszlatását, ehhez azonban még kilenc képviselő aláírását kell megszerezniük, mivel a törvény szerint ha elbukott egy hasonló voksolás, akkor a kérdést fél évig csak a képviselők többségének, 61 honatyának az aláírásával lehet újra szavazásra bocsátani, és májusban egy hasonló indítvány nem szerzett többséget a kneszetben. Ha szerdáig összegyűlik a szükséges 61 aláírás, akár már a héten szavazhatnak az előrehozott választásról.
Az ultraortodoxok katonai szolgálatának ügye jelentős vitákat okoz a koalíciót vezető Likud párton belül is, ugyanis a közteherviselés jegyében, s különösen a közel két éve tartó háború idején, sokan a párt támogatói közül is ellenzik az ultraortodoxok felmentését a katonai szolgálat alól.
Ha a háború folytatódik, megtagadják a szolgálatot – izraeli katonák fenyegetik a népirtó Netanjahut
Irán elnöke Tucker Carlsonnak: Netanjahu az, aki 1984 óta sulykolja, hogy Irán atombombát akar
„Humanitárius város” épül Gázában? Netanjahu egy falatnyi gettóba zárná a palesztinokat
(Kuruc.infó nyomán Szent Korona Rádió)
