Megnyilvánulásai alapján arra lehet következtetni, hogy XIV. Leó pápa Ferenc nyomdokaiba lép, azonban úgy tűnik, nem mindenben. A pénzügyi rendelkezésekben máris szakított Ferenc pápa gyakorlatával.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
XIV. Leó pápa meglepte a Vatikán több mint négyezer dolgozóját: 500 eurós bónuszt kaptak a fizetésük mellé. Az új pontifex ezzel visszaállította a hagyományos „konklávébónuszt”, amelyet Ferenc pápa 2013-ban töröltetett el. A konklávébónusz egy régi vatikáni hagyomány volt, amely átalányösszegben kompenzálta a dolgozók túlóráit és a pápaválasztás alatt végzett munkájukat a sede vacante (üresedés) időszakában. Ferenc pápa 2013-ban döntött a megszüntetéséről, azt állítva, hogy ezzel a pénzzel inkább egy szegényeket támogató alapot hoznak létre.
XIV. Leó döntése tehát egyértelmű szakítást jelent elődje politikájával, és jelet ad arról, hogy más megközelítést választ a vatikáni dolgozókkal szemben.
Az Il Messaggero olasz napilap szerint az összeg még az előtt megjelent a dolgozók számláján, hogy XIV. Leó pénteken megtartotta volna első nagy beszédét a Vatikán tisztviselőinek a VI. Pál-teremben. Ez a gesztus egyértelmű békejel a hosszú évek feszültségei után.
Az elmúlt években jelentős nehézségek alakultak ki ugyanis a vatikáni dolgozók és a vezetés között.
A munkavállalók panaszkodtak a karrierlehetőségek befagyasztására, a szolgáltatások megszorítására, a nem megfelelő fizetésekre és az emberi erőforrások leértékelésére.
Az előző pápa miatt átláthatatlan pénzügyi helyzet?
A döntést sokan azért tartják meglepőnek, mert a Szentszék pénzügyi helyzete a sajtóhírek szerint rendkívül súlyos. A bíborosok konklávét megelőző ülésein kiderült, hogy a hiány eléri a 70 millió eurót. A vatikáni dolgozók szakszervezete (ADLV) korábban bírálta a Ferenc pápa alatt végrehajtott pénzügyi reform átláthatatlanságát.
Nem lehetséges részletesen elemezni a negatív eredményt a pénzügyi reform számos lépésében tapasztalt átláthatatlanság miatt – fogalmazott a szakszervezet.
A szervezet rámutatott arra is, hogy az elmúlt években még a vatikáni mérlegeket sem publikálták, holott korábban ez megszokott volt. A több mint 80 millió eurós deficit, amely nyugtalanította a bíborosokat, részben a csökkenő adományoknak és a Péter-fillérek visszaesésének tudható be.
Az ADLV szerint azonban a hiány növekedéséhez hozzájárulhatott a gazdasági szervezetek szaporodása is (Gazdasági Tanács, Gazdasági Titkárság, Főellenőri Hivatal), az új dikasztériumok létrehozása és a külső tanácsadók alkalmazása.
A dolgozók húzták szorosabbra a nadrágszíjat
„Bizonyosan állíthatjuk, hogy eddig a dolgozók túlnyomó többsége volt az, aki összébb húzta a nadrágszíjat” – írta az ADLV a honlapján, megemlítve többek között a befagyasztott előlépés- és karrierlehetőségeket, a szolgáltatások csökkentését,
a nem megfelelő családtámogatási politikát, a megélhetési költségekhez képest alacsony fizetéseket, és ami nem elhanyagolható: az emberi erőforrások értéktelenségét.
XIV Leó pápa bónuszdöntése tehát nemcsak pénzügyi gesztus, hanem egyértelmű jelzés is: az új pápa más utat választ dolgozói politikájában, mint elődje.
XIV. Leó pápa is Ukrajnát tartja „mártírnak”, és átdefiniálja az „igazságos béke” fogalmát
Ferenc pápa méltó utódja: Prevost modernista és migránssimogató
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
