MTA: „Nem igaz, hogy megtalálták Mátyás király csontvázát.”

A sajtót bejárta a hír, az MTA szerint azonban tudományosan megalapozatlan, hogy azonosították volna Hunyadi Mátyás maradványait.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is 

A Mandínertől indult

Néhány hete a Mandiner cikke nyomán bejárta a magyar és a nemzetközi sajtót is a hír, amit mi is kérdőjelesen közzétettünk, hogy Székesfehérváron azonosíthatták Hunyadi Mátyás király csontvázát. A Magyar Tudományos Akadémia Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottság (MTA AOTB) frissen publikált állásfoglalása szerint ezek az állítások azonban tudományosan nem megalapozottak.

Mint írják, az említett cikkek és médiatartalmak az objektivitás látszatát keltve prezentálnak egy hatalmas jelentőségű tudományos szenzációt, ám valódi bizonyítékokat nem mutatnak be. A források egy Gábor Emese magyar képzőművész készítette arcrekonstrukcióra hivatkozva jelentik ki, hogy egy székesfehérvári sírban talált koponya Mátyás királyé, mivel az annyi alaktani hasonlóságot mutat fia, Corvin János maradványaival, hogy bizonyítja a rokoni kapcsolatot. Az MTA szerint viszont a koponya morfológiai, mérhető tulajdonságai alapján nem lehet két egyén közötti közvetlen rokoni (családi) kapcsolatot igazolni.

Az akadémia azt is kiemeli, hogy Gábor Emese nem rendelkezik sem antropológiai, sem más tudományos végzettséggel vagy kellő szaktudással ahhoz, hogy ebben a kérdésben érdemben és tudományos megalapozottsággal nyilatkozzon, megállapításokat tegyen.

Nincsenek tudományos bizonyítékok

A bizottság állásfoglalásában ezek mellett megjegyezte, Gábor Emese egy szakmailag nem alátámasztott hipotézisről próbálja a közvéleményt meggyőzni, miközben a tudományos módszertan és kritikai gondolkodásmód hiányát mutatja és tudományos bizonyítékokkal nem rendelkezik.

A médiában megjelent anyagok, szenzációhajhász jellegükön és a publikum félretájékoztatásán túl abban is károsak, hogy egy-egy szakterület lehetőségeivel/korlátaival kapcsolatban téves információkat tartalmaznak

– jelentették ki a szakértők.

Gábor Emese például azt állítja, hogy a felfedezett koponya egy 47 éves férfié volt, vagyis halálakor pontosan annyi idős volt, mint Mátyás király. A jelenlegi életkorbecslő módszerek azonban ennyire pontosan nem képesek meghatározni az életkort, morfológiai alapon plusz-mínusz nyolc-tíz éves sávban tudnak eredményt mutatni.

Elismert kutató nevével éltek vissza

A cikkek emellett egy neves külföldi igazságügyi antropológusra, Martin Trautmannra is hivatkoznak, aki állítólag szakvéleményével megerősítette Gábor Emese állításait. Az MTA megkeresésére Trautmann azonban mindezt cáfolta, elmondása szerint nem állította, hogy még genetikai elemzések hiányában is kijelenthető, hogy a két egyén közötti rokonsági fok 90 százalékos valószínűségű. Személyesen nem is látta a koponyát, sőt nem kapta meg a kutatás teljes dokumentációját sem, csupán a másolatok fényképeit. A képek alapján pedig arról tájékoztatta Gábor Emesét, hogy a megbízható megállapításokhoz lényegesen több információra lenne szükség.

Azt is hangsúlyozta, hogy a morfológiai és oszteometriai hasonlóságok csupán közvetett bizonyítékok, és még az öröklött anatómiai eltérések párhuzamai sem minősülnek közvetlen bizonyítéknak, ezért az archaeogenetikai vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen. Hozzájárulását nem kérték ahhoz, hogy a nevét, illetve az általa küldött előzetes véleményt a magyar sajtóban, vagy bármilyen nyilatkozatban felhasználják.

Sokkal több vizsgálatra van szükség

Az MTA AOTB azt javasolja, hogy a koponyát kompetens antropológus szakemberek vizsgálják meg részletesen, korszerű tudományos módszerek alkalmazásával. Fontos lenne újabb genetikai mintavételek és elemzések elvégzése is, hogy a személyazonosítás ne csupán a morfológiai hasonlóságokra épüljön, amelyek önmagukban – módszertani korlátok miatt – nem biztosítanak kellő megbízhatóságot.

Hunyadi Mátyás történelmi szerepének méltó elismerése megkívánja, hogy a vele kapcsolatos tudományos eredmények – különösen biológiai örökségét illetően – olyan formában kerüljenek a nyilvánosság elé, amelyek mind szakmai szempontból megalapozottak, mind az érintett kutatók és intézmények által hitelesen képviselhetők. Fontos, hogy a közvéleményhez eljutó információk tükrözzék a tudományos objektivitást és megbízhatóságot

– emelte ki a bizottság.

(24.hu nyomán Szent Korona Rádió) 

Enderun Akadémia – Ahol az Oszmán Birodalom elitjét képezték

https://szentkoronaradio.com/blog/2025/05/01/bamulatos-fegyverekre-es-kincsekre-bukkantak-francia-regeszek/