Immár visszatérő „rituálészerűen” teszi fel a kérdést, a véget nem érő, üres szövegekből álló európai uniós „Külügyek és Biztonságpolitika” vitákon Morvai Krisztina: ki hozta létre, ki finanszírozza az Iszlám Államot?
Ki vásárolja meg a terrorista „államtól” az olajat, a műkincseket? Hogyan szankcionálja az Európai Unió ezeket az államokat, illetőleg vállalatokat?
A „rituálé” része, hogy Mogherini asszony nem válaszol Morvai Krisztinának, aki ezután írásban terjeszti elő a kérdéseit, és a szabályzatnak megfelelően – tetszik, vagy nem tetszik – Mogherininek válaszolnia kell.
Mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie: nem beszélhetünk igazi EU-s biztonságpolitikáról addig, amíg állítólagosan az Európai Unió és legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok – minden titkosszolgálati eszköze és ereje ellenére – állítólagosan nem tudja felfedni azt, hogy kik kereskednek az „Iszlám Állammal”, kik tartják fent ezt a terrorista gépezetet.
A Morvai és Mogherini közötti „rituálé” egyik előző levélváltása itt olvasható:
Morvai Krisztina írásos kérdései Mogherininek a következők voltak:
- Az Ön tudása szerint, illetőleg az Európai Unió, mint intézmény tudása szerint ki támogatja anyagilag az ISIS-t („Iszlám Államot”), és különösen kik azok, akik olajat vásárolnak e szervezet(ek)től?
- Mit tett eddig és mit tesz az Európai Unió annak érdekében, hogy ezeket a vállalatokat illetőleg államokat beazonosítsa, és igazságszolgáltatás elé állítsa, különös tekintettel arra, hogy magatartásuk és tevékenységük nyilvánvalóan a nemzetközi jogba ütközik?
A külügyi főképviselő írásbeli válasza a következő volt:
A Bizottság általános ismertekkel rendelkezik az Iszlám Állam bevételforrásairól, köztük az olajértékesítésről. Az Iszlám Államtól olajat vásárlók vagy a szervezetet egyéb módon pénzügyileg támogatók kilétéről ugyanakkor nincsenek információi.
A terrorizmusfinanszírozás gyanúját nemzeti szinten kell jelenteni a pénzügyi információs egységek felé, akik azt követően határoznak a megfelelő további lépésekről. A terrorizmusfinanszírozással vádolt személyek ellen a nemzeti bíróságok indítanak eljárást. Az EU nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó egyedi esetekbe beavatkozzon.
Az EU nemrégiben megerősítette jogi keretét annak megelőzése érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás céljaira visszaélhessenek a pénzügyi rendszerrel.
Az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy azonosítsa azokat a harmadik országbeli joghatóságokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit stratégiai hiányosságok jellemzik, hogy azok fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak.
A terrorizmusfinanszírozás módszereinek folyamatos kutatása a továbbiakban elősegíti a nemzeti hatóságok munkáját. Ezzel összefüggésben a Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy az (EU) 2015/849 irányelv előírásai szerint beazonosítsa a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás belső piacot érintő kockázatait.
Az értékelést legkésőbb 2017 júniusában hozzák nyilvánosságra, és egyben ajánlásokat tesznek a tagállamoknak e kockázatok kezelésére.
