Kínában hatalmas tagadás övezi a kommunista állam részéről az ujgur kisebbséggel kapcsolatos kegyetlenkedéseket. Most azonban kiszivárgott egy lista, mely fényt derít arra, valójában milyen vádak alapján, mennyi ujgurt ítéltek és ítélnek akár több tízéves börtönbüntetésre koncepciós perek által.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Hszincsiangban, Kína főként ujgurok lakta tartományában az egyik megye lesújtó statisztikával szolgál: közel minden huszonötödik lakost börtönbüntetésre ítélték terrorizmussal kapcsolatos vádakban. Ez a legmagasabb börtönbüntetési arány a világon – derül ki az Associated Press által elemzett kiszivárgott adatokból. A lista több mint tízezer ujgur nevét említi, akiket Konaseherben, Hszincsiang egyik megyéjében börtönöztek be. Az elmúlt években Kína a terror elleni háború örve alatt brutális elnyomást folytatott a nagyrészt muszlim kisebbséghez tartozó ujgurok ellen.
A bebörtönzött ujgurok nevét tartalmazó lista messze az eddigi legnagyobb, és rávilágít a kínai elnyomó kampány mértékére. A kormány intézkedései során legalább egymillió embert zártak internálótáborba és börtönbe. A dokumentum megerősíti azt is, amit a családok és jogvédő csoportok már évek óta mondanak: Kína a hosszú távú bebörtönzés módszerével tartja sakkban az ujgurokat, az elnyomás eszközeként használja a törvényt.
Kínai tisztviselők 2019-ben bejelentették az ujgurokat és másokat bírósági ítélet nélkül fogva tartó, „rövid távú” internálótáborok bezárását. Bár a figyelem ezekre a táborokra irányult, közben ujgurok ezrei sínylődnek börtönben akár évtizedekig, terrorizmussal kapcsolatos, koholt vádak alapján.
Rozikari Tohti ujgur földművest halk szavú, családszerető emberként ismerték. Három gyerek apja, aki a legkevésbé sem érdeklődik a vallás iránt. Ezért unokatestvére, Mihrigul Musza megdöbbenve hallotta, hogy Tohtit öt évre börtönbe zárták „vallási szélsőségesség” miatt.
„Soha nem gondoltam volna, hogy letartóztatják” – mondta Musza, aki most norvégiai száműzetésben él.
A listából kiderült, hogy Tohti öccsét, Abilikim Tohtit is hét évre ítélték „a társadalmi rend megzavarására irányuló összeesküvés” vádjával. Tohti szomszédját, egy Nurmemet Davut nevű gazdálkodót tizenegy évre ítéltek ugyanezen vádak alapján, valamint veszekedés és bajkeverés miatt.
A származásuk és a vallásuk miatt kerültek célkeresztbe
Konaseher megyében több mint 267 ezer ember él, a kiszabott börtönbüntetések az egész megyében kettőtől 25 évig terjednek, az átlag kilenc év. Bár a jegyzéken szereplő embereket többnyire 2017-ben tartóztatták le, a száműzetésben élő ujgurok szerint a büntetésük olyan hosszú, hogy túlnyomó többségük még mindig börtönben lehet.
A begyűjtöttek között vannak férfiak, nők, fiatalok és idősek. Csak egy dolog közös bennük: mindannyian ujgurok, és egyszerűen származásuk és vallásuk miatt vették célba őket, de ezt a kínai hatóságok hevesen tagadják. Hszincsiang szóvivője, Elizsan Anajat szerint az ítéleteket a törvényeknek megfelelően hajtották végre.
„Soha nem céloznánk meg konkrétan bizonyos régiókat, etnikai csoportokat vagy vallásokat, legkevésbé az ujgurokat – mondta Anajat. – Soha nem ártanánk a jóknak és nem engednénk szabadon a rosszat.”
Megerősített nevek a kiterjedt listán
A listát, ami az eddigi legpontosabb képet nyújtja arról, kik vannak börtönben Hszincsiangban, Gene Bunin hszincsiangi tudós szerezte meg egy névtelen forrástól, aki magát a kínai han többség tagjaként írta le, és aki ellenzi a kínai kormány hszincsiangi politikáját.
A jegyzéket Abduveli Ajup, egy Norvégiában száműzetésben élő ujgur nyelvész adta át az AP-nek, akik nyolc, ujgurral készített interjú alapján hitelesítették azt. Az alanyok 194 embert ismertek fel a listán, emellett az AP bírósági értesítések, kínai tisztviselőkkel folytatott telefonbeszélgetések felvételei és a lakcím, születésnap és személyi szám ellenőrzése alapján erősítette meg a neveket.
A lista nem tartalmazza azokat az embereket, akiket tipikus bűncselekményekkel, például emberöléssel vagy lopással vádoltak. Inkább terrorizmus, vallási szélsőségességgel kapcsolatos bűncselekmények vagy a politikai másként gondolkodókkal szemben hagyományosan alkalmazott homályos vádak szerepelnek rajta, ilyen például a veszekedés és bajkeverés. Ez azt jelenti, hogy a bebörtönzöttek valódi száma szinte biztosan magasabb.
De még óvatos becslés alapján is több mint tízszer magasabb Konaseher megye bebörtönzési aránya, mint az Egyesült Államoké, amely az igazságügyi minisztérium statisztikái szerint világvezető a bebörtönzött állampolgárok tekintetében. 2013-ban, amikor utoljára adtak ki ilyen adatokat, több mint harmincszor magasabb volt az arány a megyében, mint Kína egészében.
Külföldi rokonok, appok letöltése? Letartóztathatják
Darren Byler, a hszincsiangi tömeges bebörtönzési rendszer szakértője szerint a legtöbb letartóztatás önkényes és törvénytelen volt, az embereket azért vették őrizetbe, mert rokonaik vannak külföldön, vagy bizonyos mobiltelefon-alkalmazásokat töltöttek le. Dokumentálta, hogy letartóztatási kvótát állapítottak meg a helyi rendőrök számára, és ez egyes esetekben azt eredményezte, hogy egész falvak férfi tagjait gyűjtötték be, és egész családokat hurcoltak el az otthonukból.
„Ez tényleg figyelemre méltó – mondta Byler. – Egyetlen más helyen nem láttunk még olyat, hogy egész népcsoportokat terroristának nevezzenek vagy terroristának tekintsenek. (…) Az állam megpróbál olyan narratívát létrehozni, hogy ezek az emberek mind bűnözők.”
Kína évtizedek óta küzd Hszincsiang ellenőrzéséért, ahol az ujgurok régóta neheztelnek Peking keménykezű uralma miatt. Ez erőszakos összecsapásokhoz vezetett a han dominanciájú hatóságokkal. Az Egyesült Államokban elkövetett 9/11-es merényletek után a kínai tisztviselők a terrorizmus veszélyével kezdték indokolni a szigorú ellenőrzést.
Az elnyomás 2017-ben gyorsult fel, miután egy maroknyi ujgur militáns késeléseket és robbantásokat követett el. A kínai kormány törvényesnek és a terrorizmus elleni küzdelemhez szükségesnek minősítette a tömeges őrizetbe vételeket.
„Oktatóközpontból” börtön
2019-ben a hszincsiangi tisztviselők bezártnak nyilvánították a hivatalosan oktatási intézménynek nevezett rövid távú fogolytáborokat, és közölték, hogy a „tanulók” „lediplomáztak”. Az Associated Press újságíróinak négy korábbi táborhelyen tett látogatásai megerősítették, hogy bezárták vagy más létesítményekké alakították át.
A börtönök azonban megmaradtak. Hszincsiang az elnyomással párhuzamosan börtönépítési hullámba kezdett, még a táborok bezárásával párhuzamosan is bővültek a börtönök. Legalább néhány táborhelyet fegyházzá alakítottak, köztük egyet a Vatikánvárosnál kétszer nagyobb területen elterülő előzetes letartóztatási központtá alakítottak át. Ez becslések szerint legalább tízezer ember befogadására alkalmas.
A BuzzFeed által megszerzett és elemzett műholdfelvételek azt mutatják, hogy 2021 áprilisára a kínai kormánynak annyi börtönhelye volt Hszincsiangban, hogy az lefedné Manhattan szigetének egyharmadát. Eközben Kína sikert hirdetett a hszincsiangi biztonsági kampányban:
„Az elmúlt öt évben Hszincsiang mentes volt az erőszakos terrorista incidensektől – mondta februárban Ji Vang kínai külügyminiszter. – Az összes etnikumhoz tartozó ember boldog és békés életet él.”
Kína a törvényesség látszatával próbálja elkendőzni a valóságot, részben azért, hogy megpróbálja elterelni az ujgurok fogva tartásával kapcsolatos nemzetközi bírálatokat, mondta Jeremy Daum, a Yale Egyetem Paul Caj Kína Központjának büntetőjogi szakértője.
„De a törvény végrehajtása nem jelent igazságosságot vagy méltányosságot – tette hozzá Daum, aki áttekintette az adatokat, de nem vett részt a kiszivárogtatásukban. – Ez csak azt jelenti, hogy ami történik, »legális«.”
Jogászkodással szültek új vádtípusokat
Az elmúlt nyolc évben a kínai hatóságok kiterjesztették a szélsőségesség fogalmát, hogy olyan vallási megnyilvánulásokra is kiterjedjen, mint a hosszú szakáll növesztése vagy a fátyol viselése. A listán szereplő foglyok elleni egyes vádak újak, és Hszincsiangra írták őket. Közéjük tartozik például a terrorizmus végrehajtására való felkészülés, amelyet 2016-ban határoztak meg. Az ez alapján hozott elmarasztaló ítéletek puszta mennyisége rendkívüli, tette hozzá Daum.
Nurszimangul Abduresid családjának helyzete jól mutatja, hogy az internálótáborokból kiengedett úgynevezett diákokat a kínai kormány egyszerűen börtönbe küldheti.
„Ez hazugság, egyszerűen csak megpróbálják szépíteni a bűneiket” – mondta Abduresid, aki törökországi száműzetésben él.
2017-ben egy rokona azt mondta neki, hogy mindkét szülőjét és a fiatalabb testvérét elvitték egy oktatóhelyre – a hatóságok eufemisztikusan így nevezték a rövid távú internálótáborokat. Csak három évvel később, 2020-ban hívta fel a kínai nagykövetség azzal az információval, hogy mindhármukat letartóztatták és több mint egy évtizedes börtönbüntetésre ítélték.
A kiszivárgott lista volt az első külső megerősítés arról, mi történt a bátyjával a hívás óta. Testvérét, a 32 éves Memetali Abduresidot 15 évre és 11 hónapra ítélték veszekedés és bajkeverés, valamint terroristatevékenységre való felkészülés vádjával.
Nurszimangul Abduresid nyolc nevet látott a listán, amelyeket felismert, de a szüleiét nem. Ő és hat másik, az AP-vel beszélgető ujgur száműzött úgy véli, hogy a lista nem teljes, mert nem láttak néhány olyan személyt, akikhez közel álltak, ami azt jelenti, hogy a bebörtönzöttek aránya még magasabb lehet.
A Memetali és a többi bebörtönzött ellen felhozott vádak titkosítása figyelemfelkeltő. Bár Kína egyébként könnyen hozzáférhetővé teszi a jogi nyilvántartásokat, Hszincsiangban ezek közel 90%-a nem publikus.
Mintaujgurnak számító tanárokat is leültettek
Az embereket terrorizmussal vádolják olyan cselekedetekért, mint például ha rászólnak pornót néző kollégáikra, vagy azért, mert káromkodnak vagy imádkoznak a börtönben. A legkirívóbb esetekben arra kényszerítették a táborokban fogva tartottakat, hogy csoportos kirakatperekben vallják be „bűneiket”, majd börtönbe vitték őket, anélkül, hogy független ügyvédi képviseletet kaptak volna.
Egy másik, jelenleg száműzetésben élő ujgur azt mondta, hogy száz embert ismer a listán, köztük szomszédokat és unokatestvéreket. A férfi, aki a kínai hatóságok megtorlásától való félelmében névtelensége megőrzése mellett beszélt, elmondta, hogy apák és fiúk is voltak köztük, akiket együtt ítéltek börtönbüntetésre.
Mire a 81 éves Mahmutohti Amin, egy Törökországban élő egykori fűszerkereskedő 2017-ben megérkezett a kínai Kasgar régióba, fiát, Ghappar Tohtit már letartóztatták. A másik fiát, Polat Tohtit is elvitték, mondta neki a menye.
Amin azonban csak akkor tudta meg, hogy milyen hosszú a büntetésük, amikor meglátta a listát. Ghappar hét évet kapott, Polat tizenegyet.
Abduveli Ajup, a listát az AP-nek átadó ujgur száműzött testközelből dokumentálta a közösségét érő folyamatos elnyomást, de még őt is megdöbbentette a lista: voltak rajta szomszédok, egy unokatestvér, egy középiskolai tanár.
„Összeomlottam – mondta Ajup. – Elmondtam mások történetét (…) és most itt van a saját történetem a gyerekkoromból.”
A széles körben csodált tanár, Adil Turszun volt az egyetlen a tokuzaki középiskolában, aki kínaiul tudta tanítani az ujgur diákokat. A kommunista párt tagja volt, korábban élmunkásdíjat nyert, szabadidejében gyerekeket korrepetált. Minden évben az ő osztályának tanulói érték el a legjobb kémiateszt-eredményeket a városban.
Ajup számára Turszun és a többiek nevének megjelenése a listán értelmetlen volt, mert mintaujguroknak tartották őket. Néhányan még a han kínaiak közé is szívesen asszimilálódtak volna.
„A bűncselekmények elnevezése, a szélsőséges gondolatok terjesztése, a szeparatizmus (…) ezek a vádak abszurdak” – mondta.
Amikor azonban Ajup szétküldte a listát az ujgur diaszpórában, hogy megkérje az embereket, kezeskedjenek azokért, akiket felismernek, a harmincból csak nyolc volt hajlandó nyilvánosan beszélni. Ajup csalódott, de ennek ellenére elhatározta, hogy dokumentálja népének bebörtönzését.
„A végén győzni fogunk, mert az igazság oldalán állunk – mondta. – A történelem jó oldalán állunk.”
Tűzparancs a szökni próbálókra – milyen is az ujgur átnevelőtábor?
Börtönben hunyt el az ujgur farmer, aki megmentette feleségét a kényszerabortusztól
Kínában megvalósult a gondolatrendőrség: teljesen átszövi a digitális megfigyelés az ujgurok életét
(Szabadeuropa.hu nyomán Szent Korona Rádió)