November 21-én a Horvát Tiszta Jogpárt (HČSP), a HVIM és a Jobbik együtt emlékeztek meg a Szentlászló védelmében elesett hősökre.
A magyar résztvevők többsége a Budapestről indított 50 fős busszal jutott el a horvátországi kis faluba. Vidékiek is csatlakoztak a fővárosiakhoz a dunaújvárosi, bátaszéki és mohácsi pihenőknél.
A megemlékezés 11 órakor kezdődött Kórógyon. Az összegyűltekhez néhány köszöntő szót mondott Frano Čirko, a HČSP ifjúsági tagozatának elnöke, majd a hősök emlékművénél gyertyákat gyújtottak és koszorúkat helyeztek el. Ezután elindult a menet Szentlászló irányába. Az időjárás nem volt túl kegyes a hazafiakhoz, de ennek ellenére szép számban megjelentek a rendezvényen. A délszláv háborúban küzdő harcosok helytállása és a rájuk való méltó emlékezés átértékelte az esőt és a szél fúvását.
A Kórógy – Palacsa – Szentlászló útvonalon 5 kilométeres távot tettek meg a résztvevők, kiknek élén a szervezetek vezetői haladtak a két nemzet barátságát hirdető transzparenssel a kezükben.
A Szentlászló központjában felállított emlékműnél minden évben, így idén már negyedszerre is sor került koszorúzásra, majd utána beszédekre. Minden felszólaló kiemelte a két nemzet barátságát és bajtársiasságát, mely a nehéz időkben is megmaradt.
A HČSP ifjúsági tagozatának elnöke, Frano Čirko a szentlászlói harcok és elesett hősökre emlékezve fogalmazta meg gondolatait. A kis szlavóniai faluban, mely többségében magyar lakosságú volt, a helyiek 152 napon át, november 24-ig sikeresen ellenálltak a jelentős fölényben lévő ellenségnek. Szentlászló védelmében 48 védő esett el és, 10 katonát és civilt pedig a mai napig eltűntként tartanak nyilván. Ők és a többi áldozataink és közös történelmünk is mind arra köteleznek minket, hogy a jelenlegi válsághelyzetben, mely egész Európát érinti, mindkét ország ki kell álljon szuverenitásának és független államiságának védelmében. Záró gondolatként megjegyezte, hogy „Szentlászló védőinek áldozata nem volt hiábavaló, ezt a horvát és magyar nemzet fiatal generációinak egysége is bizonyítja”.
A Jobbik jelenlevő képviselője, Ander Balázs a két nemzet barátságának kötelékét a szlavóniai tölgyhöz hasonlította, melyet semmilyen vihar nem tud megrendíteni. A közös történelmi múlt a közös harcok mellett a békés munkás hétköznapokat is jelentette. 800 éven át, egy korona alatt, példamutatóan élt a két nép. Végül az 1991-es harcosok cselekedeteit egy György Attila idézettel jellemezte: „Nézz szét magad körül, vedd számba őseidet, erkölcseidet, hazádat, istenedet, és kivont karddal kezedben, ragaszkodj hozzá!”
Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társvezetője beszédében kiemelte, hogy a délszláv háborúban a képmutató Nyugat segítsége nem volt sehol, hátat fordított a nehéz sorsával küszködő Horvátországnak. Ugyanúgy napjainkban is magunkra maradtunk. A horvát és magyar bajtársak együtt kell helytálljanak a nehézségekkel szemben, hiszen a Nyugat nemhogy segítene, hanem csak nehezíti és hátráltatja a hazafiak munkáját. A bevándorlás napjainkban a legégetőbb és legsúlyosabb probléma és a mi feladatunk maradt kiálljunk és tegyünk ellene.
A Horvát Tiszta Jogpárt elnöke, Josip Miljak a két nemzet politikai téren való egymás melletti kiállásáról beszélt és kiemelte az 1941-es eseményeket, amikor kifejezésre került elszakíthatatlan barátságunk. Abban az évben Teleki Pál öngyilkosságot követett el azért, hogy ne kelljen megszegnie a Jugoszláviával aláírt meg nem támadási szerződést és megszállni Horvátországot. Ezt követően pedig Horthy Miklós is visszautasította a németek által tett ajánlatot Horvátország Magyarországhoz való csatlakozásáról és kijelentette, hogy nemzeteink barátságban élnek, valamint a horvátoknak független államuk kell, hogy legyen.
A Szentlászlói Veteránok Szövetsége nevében felszólaló „öreg harcos” köszönetét fejezte ki a fiatalok felé. Nem lehetett másképp megfogalmazni, nem is tudott egyebet mondani – főleg az előtte felszólalok mindent elmondó beszédei után – csak egyszerűen: „Köszönöm”.
A beszédek után a jelenlévők gyertyákat és mécseseket helyeztek el az emlékműnél. Ezután a horvát és magyar fiatalok a helybéliekkel együtt beszélgetéssel töltöttek el egy kis időt a faluházban. A rendezvény záróakkordjaként a vukovári temetőben helyeztek még el gyertyákat és rótták le tiszteletüket a hősi halottak előtt.
Az eszéki rádió interjút csinált Zagyva György Gyulával a HVIM társvezetőjével.
A budapesti busszal utazók ráadásként meglátogatták a Vukovári Hadi Múzeumot, ahol Dér Zsolt, délszláv háborús hős vezette végig őket, aki kiegészítő információkat és háborús történeteket mondott el a résztvevőknek.
Neka je vječna hvala i slava svim poginulim braniteljima Laslova! – Örök köszönet és dicsőség Szentlászló minden elesett védőjének!
(Mi Magunk – SZKR)