Külső beavatkozás, algoritmikus manipuláció és politikailag motivált cenzúra árnyékolhatta be a magyarországi választási kampányt – erre jutott Jerzy Kwasniewski lengyel jogász, az Ordo Iuris intézet vezetője. Miközben a Meta háttérbe szorította a Fidesz tartalmait, a Mi Hazánkét pedig egyenesen üldözte (a választások előtt tiltották le a Bűnvadászok oldalát is), addig Magyar Péter közösségi médiás jelenléte példátlan algoritmikus támogatást élvezhetett.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Jerzy Kwasniewski lengyel ügyvéd, az Ordo Iuris Jogi Kultúra Intézet igazgatótanácsának elnöke és társalapítója is elmondta a véleményét a magyar választásokról. Az intézet vezetője két hetet töltött a magyar választás elemzésével, és arra jutott, hogy a magyar választások ugyan tiszták voltak, ez azonban a kampányról nem mondható el, amelybe jelentősen beavatkoztak külső erők Magyar Péter mellett.
Az intézetvezető több tényező mellett kiemelte az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályát, amelynek cenzúráját és a politikát befolyásoló erejét Magyarországon teljes gőzzel működtette a szervezet a kampányban.
2026 első negyedévében az Európai Bizottság – első alkalommal – aktiválta a DSA úgynevezett gyorsreagálási rendszerét, kijelentve, hogy Magyarország dezinformációs vészhelyzettel néz szembe, amely sürgős beavatkozást igényel. 44 „megbízható tényellenőrzőt” nevezett ki magyar és külföldi forrásokból a tartalmak megfigyelésére és megjelölésére, amelyek között minden ismert szervezet köztudottan baloldali beállítottságú volt
– írja Kwasniewski.
A szakértő kifejtette, hogy a Facebook tudatosan tekerte lejjebb a jobboldali tartalmak, a jobboldali politikusok Facebook-elérését. Ugyanakkor Magyar Péter – egy Magyarországon kívül szinte teljesen ismeretlen politikai személyiség – olyan elköteleződési arányokat ért el a Facebookon, amelyekre nincs organikus magyarázat.
Elemzőink megjegyezték, hogy posztjai követőnként több aktív választ generáltak, mint Emmanuel Macron francia elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök vagy Donald Tusk lengyel miniszterelnök posztjai. Egy olyan párt vezetője számára, amely másfél évvel ezelőtt alig létezett egy kevesebb mint tízmilliós országban, ez a statisztikai anomália csak egyetlen elfogadható magyarázatra mutat: algoritmikus erősítésre. A Facebook rendszerei nemcsak hogy nem nyomták el Magyart, hanem aktívan támogatták őt.
– folytatta az intézetvezető.
Az MCC Brussel tanulmánya is hasonló következtetésre jutott: az Európai Unió által bevezetett és épp a magyar választások előtt aktivált DSA-rendszer alapján végzett „tényellenőrzés” a nyilvános jelentések szerint az Orbán Viktorhoz kapcsolódó tartalmakat korlátozta a kampány során – tájékoztatott az Ellenpont. A lap hozzátette, hogy az EU-hoz kapcsolódó és az EU által finanszírozott szervezetek hálózata vesz részt a moderálási és jelölési folyamatokban, ami kérdéseket vet fel a függetlenség és a semlegesség tekintetében. Ez a rendszer nemcsak kiszervezi a cenzúrát a civil szervezeteknek, hanem a platformok saját maguk általi megelőző cenzúrázásához is vezet – húzta alá a médium.
A trükk része volt az is, hogy Orbán Viktor elsősorban egy Facebook-oldalon keresztül teszi közzé a tartalmait, amelyet politikai szereplőként sorolnak be, és amelyre hirdetési korlátozások, csökkentett elérhetőség és átláthatósági követelmények vonatkoznak. Magyar Péter viszont személyes profilon keresztül működik, amelyet „közszereplőként” sorolnak be, és amelyre nem vonatkoznak ugyanazok a szabályozási és algoritmikus korlátozások.
Ez olyan helyzetet teremt, ahol ugyanazon ország két vezető politikai szereplője alapvetően eltérő szabályrendszer szerint működik ugyanazon a platformon, ami potenciálisan jelentős következményekkel járhat a láthatóság és az elkötelezettség tekintetében.
Ezzel szemben a harmadik jelöltet ennél is nagyobb cenzúra sújtja. Toroczkai László Facebook-oldalát a 2019-es EP-választások előtt nem sokkal törölték, azóta nem tudott új oldalt létrehozni. Sokáig még a nevét sem lehetett leírni, ez pedig hatalmas versenyhátrányt jelentett, hiszen a Facebook Magyarországon a legfőbb közösségi platform, nagyobb a jelentősége, mint sok TV csatornának. A 2022-es országgyűlési választások előtt a Mi Hazánk Mozgalom hivatalos oldala lett elérhetetlen egy ideig, most pedig a Bűnvadászok oldalát törölte ideiglenesen Meta cenzúrája.
CIA befolyásolás?
A napokban derült ki az is, hogy a Meta több, korábbi CIA alkalmazottat is felvett a választási központjaihoz. A Meta választási központjaihoz olyan szervezetek tartoznak, amelyeket választások alkalmával hoztak létre a tartalmak, kampányok és információáramlás figyelemmel kísérése céljából.
A Meta ezt a struktúrát Olaszországban is létrehozta. Ruotolo és Zingaretti EP-képviselők az Európai Parlamentben benyújtott kérdésükben a következőket kérdezték:
Elfogadható-e, hogy az európai parlamenti választások idején az információáramlást olyan átláthatatlan struktúrák befolyásolhassák, amelyeket magánplatformok működtetnek, és amelyekben olyan személyek dolgoznak, akik korábban harmadik országok hírszerző szolgálatainál szolgáltak?
Liberális vélemnydiktatúra
Az Ellenpont szerint a közelmúltban lezajlott kampányban az is nagy botrányt okozott, amikor Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója X-en közzétett bejegyzésében arról írt, hogy tudomása szerint egy Oskar Braszczynski nevű lengyel Meta-tisztviselő áll a magyar kormányfővel szembeni támadások mögött. A vállalat közép- és kelet-európai régióért felelős kormányzati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakembere.
Pilkington állítása szerint a tisztviselő közösségi médiás aktivitása alapján több olyan jel is utal politikai elköteleződésre, amely szerinte kérdéseket vet fel a platform semlegességével kapcsolatban. A vezető kutató azt is állítja, hogy a Meta-tisztviselő nyilvános profilja alapján Ukrajna-párti és LMBTQP-aktivista nézeteket képvisel. A poszt szerint a szakember a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt ellenzői közé sorolható, amely korábban a magyar kormány szövetségesének számított.
🚨 BREAKING: The guy who is suppressing @PM_ViktorOrban‘s social media has been leaked. His name is Oskar Braszczyński and he is Meta’s Government & Social Impact Partner for Central and Eastern Europe. Let’s have a look at who is putting their thumb on the scale!
🇭🇺 Oskar has… pic.twitter.com/PskLJuazGP
— Philip Pilkington (@philippilk) March 18, 2026
Béky Zoltán, a Századvég jogi szakértője, a Civil (?) a pályán című könyv szerzője összegyűjtötte mindazokat a lépéseket a választást megelőzően, amelyek a közösségi médián keresztül befolyásolhatták az eredményt, nyilvánvalóan a Tisza Párt javára:
- Megszületett az EU Bizottságának bírsághatározata az X szolgáltatóval szemben. Ezzel összefüggésben az USA kitiltotta a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) egyik fő szülőatyját, Thierry Bretont és négy másik olyan személyt, akik online cenzúrát végző NGO-knál dolgoznak.
- A bíróság betiltja a Bors újság Tisza Párt adóterveivel foglalkozó számát, amire reagálva a MÚOSZ kijelenti, hogy a „sajtószabadság joga nem illeti meg a propagandistákat”. (Azt, hogy ki minősül „propagandistának”, természetesen ők döntik el.)
- Az EU Bizottsága 2025 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított: a másik új uniós médiajogszabály, a „médiaszabadság”-rendelet gyakorlatilag valamennyi érdemi rendelkezésének megsértésével vádolva hazánkat.
- Az Egyesült Államok képviselőházának igazságügyi bizottsága egy 160 oldalas jelentést adott ki február elején az amerikai online szolgáltatásokat sújtó külföldi – első sorban európai uniós – cenzúratevékenységekről. Az amerikai vizsgálat szerint Brüsszel évek óta tudatosan nyomást gyakorol a legnagyobb technológiai cégekre, hogy ne csak szélsőséges, hanem politikailag kényelmetlen véleményeket is eltüntessenek az online térből. A vizsgálat arra jut: a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet eszközzé vált a globális tartalomszabályozásban, amely már az amerikai szólásszabadságot is közvetlenül érintheti.
2026 januárjában az NMHH mellett (a DSA alapján működő) „Online Platform Vitarendező Tanács” kibocsátotta az ajánlását a régóta húzódó Pesti Srácok ügyben. Ebben a sajtóorgánumnak adott igazat a YouTube-ot üzemeltetető Google-lal szemben, mivel megállapította, hogy a nagy online szolgáltató a saját szabályzatát is megsértve törölte a PS YouTube-csatornáit. - A Tisza Párt a „választási programja” keretében nyilvánosságra hozta a hazai médiával kapcsolatos elképzeléseit. Ezek között olyanokkal találkozhatunk, mint például „a kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását”.
- Február 17-én, egy berlini bíróság felszólította az X-et, hogy adja át a magyar választásokkal kapcsolatos általa kezelt adatokat, egy magát független ellenőrzött kutatónak nevező nemzetközi NGO-nak.
- Február 27-én több megyei lap (pl. Kisalföld, Szabolcs-Szatmár-Bereg Online) Facebook-oldalát is elérhetetlenné tette a Meta. Ugyanerre a sorsa jutott pl. a European Conservative FB-oldala is.
- Az imént említett berlini bírósági felhívással összefügg az a március 18-i hír is, amely szerint a X platform egyik vezető kommunikációs munkatársa arról tett közzé egy bejegyzést, hogy a Facebook a választások előtt korlátozhatja Orbán Viktor miniszterelnök posztjainak elérését, ugyanakkor Magyar Péterét és a Tisza Pártét növelheti. Mario Nawfal, az X platform egyik vezető bloggere, rádiós műsorvezető, akit sokan Elon Musk jobbkezeként tartanak számon, megosztott egy bejegyzést a közösségi oldalán, melyben éles kritikát fogalmaz meg a Facebook politikai korrektségével kapcsolatban. Nawfal a posztban úgy fogalmazott, hogy az áprilisi választások előtt felmerült, hogy a Facebook korlátozza Orbán Viktor miniszterelnök egyes bejegyzéseinek elérését. A beszámolók szerint mindezt megelőzte egy Tisza Párthoz köthető szereplő – egykori Meta-alkalmazott – felhívása, amelyben arra buzdította a támogatókat, hogy tömegesen jelentsék a magyar kormányfő tartalmait. Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter közösségi médiás aktivitása és elérése kiemelkedőnek számít, egyes értékelések szerint nemzetközi viszonylatban is. Szintén felmerült, hogy Magyar Péter nem hagyományos politikusi oldalt, hanem úgynevezett professzionális módú személyes profilt használ, ami eltér a Meta korábbi gyakorlatától a politikai tartalmak kezelésében. Amennyiben Magyarország legnagyobb közösségi platformja a választások előtt korlátozza Orbán tartalmait, miközben az ellenzéki oldalak aktivitása kiugrónak tűnik, az komoly kérdéseket vet fel a szólásszabadság és a demokratikus működés tisztasága kapcsán – írta a bejegyzésben Mario Nawfal. Hozzátette, kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a Meta miként moderálja a politikai tartalmakat Magyarországon. A vállalat egyik regionális tisztviselője nyilvánosan olyan álláspontokat osztott meg, amelyek egybeesnek az európai mainstream narratívákkal, beleértve az Ukrajna melletti üzeneteket, illetve a Magyarországon kormánykritikusnak tekintett tartalmakat. A kritikus kérdések nyomán Nawfal azonnali kivizsgálást szorgalmazott. Úgy véli, minél hamarabb fel kell fedni, hogy a közösségi platformok miként kezelik a politikai tartalmakat a választási időszakban, és ez milyen hatással lehet a nyilvános diskurzusra. A blogger felhívta a figyelmet arra, hogy más országokban volt már példa hasonló manipulációra, és bízik benne, hogy ez Magyarországon nem történik meg.
- „Gyorsreagálású” cenzúrarendszert aktivált – március 16-án – az Európai Bizottság a magyarországi választások online befolyásolására. Ezzel egy olyan csatornát hoztak létre, amin keresztül az online platformok és a civilek gyorsan tudják jelezni egymásnak, ha az online térben a választás befolyásolására irányuló illegális tevékenységet észlelnek. Az Európai Bizottság nyújtja a keretet a rendszerhez. Az ún. gyorsreagálású rendszerben (Rapid Response System) az EU „tényellenőrző” hálózatában és a DSA szerinti magatartási kódexek szervezeteiben részt vevő globalista NGO-k közvetlenül kapcsolatban állhatnak az online platformokkal, hogy jelezzék az illegális tevékenységeket.
- Március 19-én a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja bejelentette, hogy írásbeli beadványt nyújt be az Európai Bizottsághoz az online cenzúrakampány ügyében. A képviselőcsoport nevében Dömötör Csaba közölte: a rendszer lényege, hogy külső szereplők, aktivistacsoportok, liberális médiumok, úgynevezett tényellenőrök megjelölhetnek bizonyos Facebook- vagy YouTube-tartalmakat, amelyeket a közösségimédia-cégeknek lejjebb kell sorolniuk annak érdekében, hogy korlátozzák azok elérését. Ha pedig ezt nem teszik meg, nem működnek együtt, akkor óriási pénzbüntetésre számíthatnak. Ezért azt kérték: hozzák nyilvánosságra, hogy Magyarországon mely aktivistacsoportok vesznek részt a tartalomkorlátozó munkában. Továbbá azt kérdezték a bizottságtól: nyilvánosságra hozzák-e, hogy pontosan mely Facebook- vagy YouTube-tartalmakat csavartak lejjebb? E kérdések megválaszolására eddig nem került sor.
A hazai választások során levont tanulságok
A magyarországi választások eredménye ismeretes. Az elmúlt napokbán számos elemzés, „megfejtés” született a Fidesz-vereség okairól. Ennek részletes elemzése még nyilvánvalóan hosszabb időt vesz majd még igénybe.
Azonban már most is érdemes Béky Zoltán: Civil (?) a pályán című könyvében feltett ama kérdésre visszautalni, hogy lehet-e kizárólag a hatékony online kommunikáció által választást nyerni? A mostani tapasztalatok alapján ugyan ez még nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, az azonban igen, hogy anélkül biztosan nem lehet.
Toroczkai László azonban már lényegre törőbben összegezte ezt a kérdéskört, amikor választási eredményre reagálva a következőt írta: „Gratulálok a Facebooknak, mert megszerezte az első magyar miniszterelnököt.”
A választás tiszta volt, de a kampányt erősen befolyásolták külföldről
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)