A egyházmegye közölte, hogy nem közösítik ki az eucharisztia kutyáknak adása miatt a három elkövetőt, mert „nem szentségtörő szándékkal cselekedtek”. Ha az egyház sem veszi komolyan az eucharisztiát, és szemet hunynak egy ilyen súlyos vétek fölött, akkor hogyan várják el, hogy a megfelelő hódolattal viszonyuljon hozzá az egyszerű ember?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Egy svájci egyházmegye bejelentette, hogy nem közösítették ki azt a három személyt, akik megosztották az Eucharisztiát a kutyáikkal, mivel „nem volt bennük szentségtörő szándék”.
A churi egyházmegye április 17-i közleményében tudatta, hogy lezárta a tavaly október 4-én, a zürichi Jó Pásztor plébánián tartott állatáldás során történt incidens kivizsgálását.
„A kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt az áldást beltérbe helyezték át, és összekapcsolták egy eucharisztikus szertartással.
“Ezen az eucharisztikus ünneplésen három ember megosztotta kutyáival az Oltáriszentséget”
– közölte az egyházmegye.
Joseph Bonnemain megyéspüspök értesült az esetről, és vizsgálatot indított.
„A vizsgálat eredményei egyértelműen kimutatták, hogy a három személy nem szentségtörő szándékkal járt el. Következésképpen ezeket a személyeket nem lehet szentségtöréssel vádolni, mivel nem volt bennük szentségtörő szándék. Ezért nem vonatkozik rájuk az Apostoli Szék által fenntartott kiközösítés, mint büntetés tetteikért” – közölte az egyházmegye.
A kánonjog kimondja, hogy
„aki a megszentelt színeket eldobja, vagy szentségtörő céllal elviszi vagy megtartja azokat, az az Apostoli Szék fennhatósága alá tartozó latae sententiae exkommunikációt von maga után.”
A kérdés az volt, hogy elkövethető-e szentségtörés az Eucharisztia ellen szándékosság nélkül.
Az Amerikai Kánonjogi Társaság kommentárja szerint a kánon három esetet különböztet meg: a szent színek tiszteletlen eldobását vagy méltatlan helyen való szétszórását; szándékos elvitelüket szentségtörő célból (például sátánista rituálékhoz); illetve ilyen célból való megőrzésüket, még ha eredetileg jogszerűen szerezték is (például szentmisén).
A churi püspök arra a következtetésre jutott, hogy bűncselekmény, vagyis kánonjogi bűn nem történhetett anélkül, hogy az érintett katolikusok részéről szentségtörő szándék lett volna.
Az egyházjog kimondja, hogy aki tudatlanságból, vétkesség nélkül sért meg egy törvényt, nem büntethető. Ugyanakkor a súlyos vagy szándékosan fenntartott tudatlanság nem mentesít a felelősség alól.
Az egyházmegye az esetet „mélyen sajnálatosnak” nevezte, és közölte, hogy a püspök lelkigyakorlatot szervezett a plébánia teljes közösségének, hogy elmélyüljenek Ferenc pápa Eucharisztiáról szóló apostoli buzdításában (Desiderio desideravi).
A helyi SwissCath portál szerint január 3-án engesztelő rózsafüzért tartottak ugyanabban a templomban, mintegy 40 résztvevővel.
Bonnemain püspök – aki az Opus Dei papja, és 2021-ben nevezte ki őt Ferenc pápa – az elmúlt években számos vitát váltott ki a meglehetősen liberális, hagyományos katolicizmussal szembemenő nézeteivel.
Ellentmondást váltott ki például egy magatartási kódex, amely arra kérte a papokat, hogy kerüljék „a szexuális orientáción alapuló, állítólagosan nem bibliai viselkedés átfogó negatív értékelését”, és tartózkodjanak „a magánéletre és a párkapcsolati státuszra vonatkozó sértő kérdések” vagy „korábbi házasságok és válások” feltevésétől.
Több mint 40 pap nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, azzal érvelve, hogy a szabályok megakadályoznák őket abban, hogy a szexualitásról szóló katolikus tanokat tanítsák, megfelelő házassági és papszentelési felkészítést nyújtsanak, valamint a gyónás során szerepüknek megfelelő kérdéseket tegyenek fel.
A papok azt a szabályt is bírálták, amely szerint „a szexuális jogokat emberi jogként kell elismerniük, különösen a szexuális önrendelkezés jogát”.
A püspök heves ellenreakcióval szembesült, miután kijelentette, hogy nem fogja szankcionálni azokat a papokat, akik azonos neműek polgári élettársi kapcsolatát áldják meg, valamint azért a (később visszavont) javaslatáért, hogy a férfi és nő közötti házasságnak új nevet kellene adni, például „bio-házasság”, hogy megkülönböztessék más típusú élettársi kapcsolatoktól.
A churi egyházmegye más ügyekben is a hírekbe került: 2022 augusztusában például egy női plébániai vezető imákat mondott egy pap mellett az eucharisztikus liturgia során egy szentmisén, ami arra késztette Bonnemaint, hogy előzetes kánonjogi vizsgálatot indítson, és idén január 5-én aláírjon egy közös püspöki levelet, amelyben a liturgikus normák tiszteletben tartására szólított fel.
Tavaly decemberben az egyházmegye bejelentette, hogy új helyi jogszabályok értelmében az egyházi alkalmazottakat nem lehet automatikusan elbocsátani azért, mert nem értenek egyet az egyház tanításaival.
Svájcban az egyházi jogi személyekre az állami munkajog is vonatkozik. Bonnemain püspök részt vett a zürichi kantonban folytatott egyeztetésekben az új szabályozásról.
Az új törvények értelmében az egyház már nem követelheti meg munkavállalóitól, hogy a foglalkoztatás feltételeként elfogadják a szexuális kapcsolatokra vonatkozó egyházi tanítást.
Az eucharisztikus csodák vérmaradványait vizsgálva egybehangzó az eredmény
(The Pillar nyomán Szent Korona Rádió)