Valószínűleg rábukkantak Charles de Batz-Castelmore, a d’Artagnan néven ismert 17. századi francia nemes és királyi testőr földi maradványaira a hollandiai Maastrichtban. A helyi templom padlózata alatt feltárt, a történelmi forrásokkal egyező sérüléseket mutató csontváz azonosítását célzó nemzetközi DNS-vizsgálatok már megkezdődtek – számolt be róla a The Guardian.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A padozat süllyedése árulta el
A leletre a maastrichti Wolder negyed Szent Péter és Pál-temploma padlózatának süllyedését követő helyreállítás során figyeltek fel a szakemberek. Jos Valke egyházközségi diakónus a csontváz megtalálása után azonnal értesítette Wim Dijkman nyugalmazott régészt. Ő az, aki 28 éve kutatja a híres testőr végső nyughelyét. A feltárás során több egybehangzó bizonyíték is előkerült: a holttestet a megszentelt földben, közvetlenül az oltár alatt hantolták el. A sírban egy korabeli francia érmét találtak, a mellkas magasságában pedig egy muskétagolyó helyezkedett el, ami pontosan megfelel a d’Artagnan végzetes sérüléséről szóló korabeli feljegyzéseknek.
A laboreredményé az utolsó szó
A kiemelt csontvázat a deventeri régészeti intézetbe szállították további elemzések céljából. A szakemberek március 13-án DNS-mintát vettek a maradványokból, amelynek laboratóriumi elemzése jelenleg a németországi Münchenben zajlik. A kutatók a kinyert genetikai profilt d’Artagnan apjának ma is élő leszármazottaitól származó mintákkal fogják összevetni. Dijkman a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta a tudományos objektivitás fontosságát, rámutatva, hogy bár a közvetett bizonyítékok rendkívül erősek, a végleges történelmi azonosításhoz meg kell várni a független laboratóriumi eredményeket.
Ki volt Charles de Batz-Castelmore?
Charles de Batz-Castelmore (kb. 1611–1673) gascogne-i nemes XIV. Lajos francia király szolgálatában állt a királyi testőrök kapitányaként, valamint megbízható hírszerzőként. Katonai pályafutása az 1672-ben kirobbant francia–holland háború során ért véget. Amikor a francia hadsereg 1673 júniusában megostromolta Maastricht városát, d’Artagnan egy rendkívül veszélyes gyalogsági rohamot vezetett a városfalak ellen, amelynek során egy muskétagolyó torkon találta. Míg elesett bajtársai közül sokakat tömegsírokba temettek, magas tiszti rangja és az uralkodóhoz fűződő közeli viszonya indokolhatta a kivételezett, templomi temetkezést, amelynek pontos helyszíne 353 éven át megoldatlan rejtély volt a kutatók számára.
Irodalmi utóélete
A valós történelmi személy posztumusz hírnevét az irodalom tette halhatatlanná. Gatien de Courtilz de Sandras francia katona és író 1700-ban adta ki a testőr életén alapuló, erősen kiszínezett emlékiratait, amelyek több mint egy évszázaddal később Alexandre Dumas-t is megihlették. Dumas 1844-ben megjelent regénye, A három testőr globális ismertséget hozott d’Artagnan alakjának, végleg összemosva a valóságot a romantikus fikcióval.
A mostani régészeti felfedezés – amennyiben a DNS-vizsgálatok is megerősítik – nem csupán egy világirodalmi mítosz történelmi magvát azonosítja, hanem fontos adalékokkal szolgál a 17. századi európai hadviselés és a francia katonai elit temetkezési szokásainak kutatásához is.
(mult-kor.hu nyomán Szent Korona Rádió)