Az alábbi cikket egyik kedves olvasónktól kaptuk. A szerző ebben az összefoglalóban azt mutatja be, hogy az USA és Izrael a csatlósait, a kurdokat, hogyan használja fel arra, hogy megtörjön egy tradicionális országot, Iránt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A címet egy régi török történelmi esemény adta, amikor is a határ menti csempészek szamarakat hajtottak át maguk előtt az elaknásított határszakaszokon így azok robbantak fel, miközben a csempészek átjuttatták az árut a határon.
Most ugyanezt próbálják megtenni az amerikai-izraeli koalíciós erők a kurdokkal.
Fel akarják őket használni egy szárazföldi akcióhoz, melynek során a különböző, sokszor még az adott táboron belül sem egységes kurdokat szeretnék egy zászló alá vonni egy Irán elleni hadművelet végrehajtásához az egységes Kurdisztán mézes-mázos ígéretével. De a történet sok sebből vérzik.
A törökországi kurdoknak nincs fegyveres szárnya, betagozódtak Törökországba és többségében az Erdogan vezette AK párt szavazói. Ők rögtön az elején nyilatkozatot adtak ki, hogy köszönik, nem kérnek ebből a kecsegtető ajánlatból.
Szíriai kurdok a PYD-YPG-YPJ-PKK marxista-kommunista terrorszervezet (szalonképes nyugati elnevezése SDF), a nyugati ideák szerint a kurd szabadságért küzdő fegyveres csoport a valóságban a területén található vallásos és nacionalista kurd érzelmű emberek ellen is ugyanolyan erőszakot folytat, mint a kelet-európai kommunisták anno az általuk vezetett országok, másként gondolkodói ellen. És itt még nem beszéltünk az általuk ellenőrzött területen élő türk és arab kisebbségekkel szemben folytatott mérhetetlen terrorról, etnikai tisztogatásokról.
Ezek megakadályozására a török hadsereg, több offenzívát is indított Szíria területén. 2016-ban az Eufrátesz Pajzs elnevezésűt, majd 2018-ban az Olajágat. Ezek során, mind a YPG-PKK gerilláktól, mind a DAESH (Iszlám Állam) terroristáitól megtisztította Azáz, Dzserablúsz és el-Báb városokat és környéküket, majd a későbbiek során Afrin városát és környékét. 2019-ben Sere Kaniye és Gire Spi városok is török fennhatóság alá kerültek.
Az iráni kurdokkal való összefogásuk is balul ütött ki, amely a Halabdzsai gáztámadásba torkollott, ahol Szaddam légiereje, mérges gázokkal, 5-10000 kurdot mészárolt le.
2001-ben az USA fellázította az iraki kurdokat, majd magukra hagyta őket, amit véres megtorlás és közel 2 millió kurd kitelepítése követett.
2017-ben az iraki kurdok népszavazást tartottak az Iraktól való elszakadásról, de az USA nem ismerte el azt, ezután az iraki kormány elfoglalta Kirkukot és eltaposta a kurd Pesmerga egységeket.
2026. március 3-án, az iraki Anbar tartományban amerikai különleges egységek hajtottak végre helikopteres desszantott. Nagyjából ugyanebben az időben, március 5-én, az iraki Harakat Hezbollah al-Nujaba katonai tanácsadója megfenyegette a Mahmud Barzani kurd elnököt, hogy célba veszi őt és családját egy az USA-Izrael koalíciónak nyújtott támogatás esetén. Majd az iráni csapatok dróntámadásokat hajtottak végre a térségben.
Az észak-iraki Pesmergák, mára a semlegesség mellett döntöttek.
Egy kurd újságírónő interjúban elmondta, Trump 2017-ben, 2019-ben és 2026-ban is elárulta a kurdokat, ezért nem szabad bízni benne.
Ugyanakkor 6 kurd szervezet csatlakozott az Irán ellen létrehozott Rojhilat Politikai Erők Szövetségéhez. Ez az 5 szervezet a PDK, Komele, PAK, PJAK, Sazman-i Xebat és az iráni Kurdisztán Forradalmi Munkásközössége.
Ez újabb biztonsági problémákat vet fel a térségben. A NATO tagállam Törökország mely nyíltan ellenzi az önálló Kurdisztán megalapítását és egyben a térség valószínűleg legerősebb katonai hatalma, nem fogja tétlenül nézni az amerikai-izraeli tervek végrehajtását, mivel a megerősödött kurd mozgalmak veszélyeztetik Törökország területi integritását. Ahogy a 12 napos háborúban, hírszerzési információkkal látta el az iráni vezetést a PJAK és szövetségesei pozícióiról, úgy ezt valószínűleg a jövőben is megteszi, de fennáll a veszélye, hogy iraki és szíriai támaszpontjairól légi csapásokat, célzott drónos likvidálásokat hajthat végre, valamint a különleges erőit is bevetheti az adott térségekben. Török források szerint a megerősödő iráni kurd mozgalmak esetleges azeri türk kisebbségek érintő terrorja elleni védekezésül, felfegyverzi az észak-azeri türk kisebbséget, melyek lélekszámát, 30-40 millió főre becsülik.
Ez viszont nyílt konfrontációhoz vezethet a NATO szövetséges USA-val és a Törökország felé területi igényeket támasztó Izraellel, ami a háború kiszélesedéséhez és a NATO további erodáláshoz vezethet, nem beszélve arról, hogy a háború is tovább szélesedhet.
Szerző: Abu Hamza