Sobieski János lengyel király vezette a keresztény sereget, ami legyőzte a Bécs városát ostromló oszmán seregeket 1683-ban. Ehhez képest most nem állhat szobra a városban, mert a baloldali városvezetés azért aggódik, hogy az iszlámellenességet, és idegengyűlöletet szít.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A város döntése osztrák-lengyel diplomáciai vitát váltott ki azzal, hogy nem engedélyezte felállítani Sobieski János király szobrát. Az emlékművet a bécsi Kahlenberg-hegyre tervezték, az oszmán hadsereg felett aratott 1683-as döntő győzelem helyszínére. A baloldali városi tanács kijelentette, hogy nem akar „olyan színpadot létrehozni, amelyet idegengyűlölő agitációra, valamint iszlamofób vagy törökellenes megnyilvánulásokra lehetne felhasználni”.
Bécs vezetése kínos döntést hozott
Ez az érvelés most éles reakciót váltott ki Lengyelországból – írja az European Conservative.
„Bécs városa megígérte nekünk az emlékművet” – mondta Zenon Kosiniak-Kamysz lengyel nagykövet, hozzátéve, hogy a szobor már elkészült, és jelenleg Lengyelországban van. A szándék – hangsúlyozta – változatlan: a Kahlenberg-hegyen lévő történelmi helyén állítják fel.
A nagykövet a város kultúrpolitikáját nyíltan elutasítva rámutatott az osztrák fővárosban található emlékművekre, köztük a Che Guevarának emléket állítókra, sőt egy Sztálin-emléktáblára is, megkérdőjelezve, hogy miért kellene másképp bánni egy Bécs megmentéséért küzdő keresztény királlyal.
1683. szeptember 12-én Sobieski vezette a keresztény felmentő sereget, amely megtörte Bécs oszmán ostromát – ezt a pillanatot széles körben fordulópontnak tekintik Európa iszlám terjeszkedés elleni védelmében. A királyt a mai napig gyakran emlegetik „Bécs megmentőjeként”.
(Ripost nyomán Szent Korona Rádió)