Immár több pénzt (249 millió forint) keresett felfüggesztett végrehajtóként a korrupcióval vádolt Schadl György, mint amennyit elítélése esetén büntetésként fizetnie kellene (200 millió forint) az ügyészség indítványa alapján.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
- Hiába zajlik ellene Toroczkai Lászlónak és csapatának köszönhetően büntetőeljárás, továbbra is százmilliós összeget keres a korrupcióval vádolt Schadl György.
- A végrehajtók volt elnöke olyan közfeladat után kasszíroz vagyonokat, amit nem ő végez el.
- Alább kiderül, milyen trükkel áramlik a pénz továbbra is Schadlhoz, és az is, hogyan dobott neki mentőövet a végrehajtói kar régi-új elnöksége.
- A gyakorlat az igazságszolgáltatás minden szereplője előtt ismert, ám mindenki tétlenül nézi.
A végrehajtói kar volt elnöke számára a köztestület régi-új elnöksége biztosítja, hogy továbbra is százmilliókat kasszírozzon olyan közfeladat elvégzése után, amit felfüggesztése okán nem ő lát el.
Schadl a letartóztatása idején, a börtönben ülve is 189 millió forintot keresett felfüggesztett végrehajtóként. E gyakorlat azóta is töretlen, dacára, hogy a végrehajtói kart felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) többször jelezte, hogy a végrehajtói hivatásrend megújításán dolgozik. Ennek eddig egyetlen szemmel látható jele volt, az, hogy 2023 májusában tisztújítást tartottak a végrehajtóknál, és az új elnök Varga Judit volt igazságügyi miniszter egykori egyetemi évfolyamtársa, Lupkovics Beáta lett. A testületbe két olyan végrehajtó is bekerült, aki a korábbi elnökségnek is a tagja volt, e ténynek pedig Schadl esetében is jelentősége van.
A végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnökének azért van továbbra is lehetősége, hogy százmilliókat keressen felfüggesztett végrehajtóként, mert a végrehajtói irodáját állandó helyettesítéssel az a Kovássy Szabolcs végrehajtó vette át, aki a 2015-ben Schadl vezetésével alakult elnökségnek és a jelenlegi vezetőségnek is tagja.
Ahelyett, hogy Kovássy a saját irodájába csatornázta volna be a munkát, Schadl irodájában szerzett 10 százalékos tulajdonrészt, míg a maradék 90 százalék Schadl György tulajdonában maradt. A nyereséget a tulajdonrészek arányában osztották fel, így az elmúlt három évben keletkezett 181 millió forintnyi profitból Schadl több mint 163 millió forinthoz jutott hozzá.
A módszer nem egyedi eseti döntés volt, hanem egy jól átgondolt struktúra része, amelyet a végrehajtói kar hivatalvezetője, Takács Katalin engedélyezett. Hasonló forgatókönyv valósult meg Schadl felesége, a szintén vádlott Schadl-Baranyai Helga esetében is. Az ő gödöllői irodáját Bihari Zsófia Nóra vette át helyettesként, szintén 10 százalékos tulajdonrészért cserébe. A nyereség fennmaradó 90 százalékán a Schadl házaspár osztozott, ami további 86 millió forintot jelentett számukra.
Összességében Schadl György a két irodán keresztül 249 millió forintot keresett az elmúlt három évben, miközben a büntetőpere zajlott.
Érdekesség, hogy ez a modell éles ellentétben áll a többi vádlott végrehajtó esetével: azoknál a végrehajtóknál, akik beismerték, hogy kenőpénzt fizettek Schadlnak a kinevezésükért, a helyettesek a saját irodájukkal vették át a működtetést, így a felfüggesztett végrehajtók nem részesültek a bevételekből.
Az áldozatok között van a Schadl-ügy egyik tanúja is a cigány által okozott Árpád hídi balesetben
Toroczkai: Schadl anyja és apja is a titkosszolgálatnál dolgozott
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)