Az Európai Unió egy olyan, eddig példátlan megoldáson dolgozik, amelynek értelmében Ukrajna már jövőre egy részleges, névleges tagságot kaphatna, még mielőtt teljesítené a teljes jogú csatlakozáshoz szükséges összes reformfeltételt – számolt be a Politico nyomán a Kuruc.info. A trükközésre azért lenne szükség, mert Magyarország – és akár Csehország vagy Szlovákia – megakadályozná Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának elindítását.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Nyomósabb érv, hogy hiába kommunikálja Brüsszel és Kijev is azt, hogy gyorsan elérhető az ukrán EU-ba lépés, annak gazdasági és politikai dimenziói miatt mindenki tudja, hogy ez legalább egy évtizedes folyamat lenne. A részleges, gyakorlatilag csak névleges tagság így leginkább szimbolikus lépés lenne: Kijev elmondhatná, hogy komoly lépést tett az uniós tagság felé, miközben valójában semmilyen EU-csatlakozással járó jogot nem szereznének.
A terv lényege, hogy az ukrán kormány helyet kapna az uniós döntéshozatal bizonyos fórumain,
de valójában az uniós belső piachoz, az EU-támogatásokhoz korlátozottan férne hozzá (de hozzáférne valamilyen szinten), valamint vétójoga sem lenne. Eközben az intézményrendszer, a jogszolgáltatás és a politikai rendszer átalakítása tovább zajlana, hogy az ország ténylegesen haladjon a tagállami jogokkal járó integráció felé. A koncepció mögött az a politikai megfontolás áll, hogy a négy éve tartó ukrán háború közepette az EU világos stratégiai irányt diktáljon Ukrajnának, és csökkentse annak kockázatát, hogy a csatlakozási folyamat elhúzódása megingassa az ország nyugati orientációját.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyíltan sürgeti, hogy 2027-es csatlakozási dátum kerüljön be egy esetleges békemegállapodásba, mivel ezt biztonsági garanciának tekinti az oroszokkal szemben. Donald Trump amerikai elnök is arról beszélt, hogy a békemegállapodásnak része kell legyen az EU-tagság, mivel a NATO-ba nem venné fel az országot. Ezzel az Egyesült Államok rá is tolná a felelősséget Európára, amelyet kihagyna az egész tárgyalási folyamatból Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A brüsszeli gondolkodás részben Emmanuel Macron francia elnök három évvel ezelőtt bemutatott többsebességes Európa-koncepciójára épít. A diplomaták által „fordított bővítésnek” nevezett elképzelés szakítana a hagyományos logikával, amely szerint egy ország csak a csatlakozási feltételek teljesítése után válhat taggá.
Ebben a koncepcióban a politikai integráció megelőzné a teljes jogkörök megszerzését, azaz a jogok és kötelezettségek fokozatosan lépnének életbe. Az ezt támogatók szerint ez nem a mérce leszállítását jelentené, hanem egy erős politikai üzenetet azoknak az országoknak – Ukrajna mellett Moldovának és Albániának –, amelyek háború vagy tagállami ellenállás miatt várakoznak.
Ugyanakkor több tagállam, köztük Németország, attól tart, hogy a többkategóriás tagság alááshatja az unió egységét, és olyan ígéreteket generálhat, amelyeket később nehéz lenne teljesíteni. Egyes országok amiatt aggódnak: tisztázatlan a tervben, hogy pontosan milyen biztonsági garanciákat jelentene az EU-tagság Ukrajnának.
Ukrajna mesterséges intelligenciával működő drónok tömeges alkalmazását kezdi meg?
(Kuruc.info nyomán Szent Korona Rádió)
