Dátum betöltése...
Nap betöltése...
Időjárás betöltése...

„Ilyen tisztán felülről és jobbról jövő antikommunista filmet még nem láttam” – méltó emlék a Romzsa Tódor mártírhalálát feldolgozó film

Romzsa Tódor földi életének 1947-ben vetett véget a szovjet titkosszolgálat. A magyar görögkatolikus mártír életéről nemrégiben készült filmet egy olvasónk is megnézte, ajánlóját alább változatlanul közöljük.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel

Rendkívül különös érzés volt a Cinema Cityben nézni meg ezt az alkotást. A körülbelül 10 fővel jelen lévő baráti társaságommal, popcornnal betárazva foglaltuk el a nézőtérnek egy egész sorát, ezzel megduplázva a teremben lévők számát.

A magyar gyártású film a huszadik század egyik legkiemelkedőbb alakjának, a kárpátaljai görögkatolikus püspöknek, Romzsa Tódornak állít méltó emléket. A film a hitében rendíthetetlen, a szovjet hatalomnak végsőkig ellenálló, mártírhalált halt férfi életének utolsó időszakát jeleníti meg előttünk olyan valósághűen, hogy a székben ülve szinte mi is magunkon érezzük a hatalom elnyomását. A készítők ugyanis a Romzsa Tódor ellen elkövetett aljas tettekkel remekül idézik fel a kommunisták brutalitását, gerinctelenségét és istentelenségét.

1947-ben, a kommunisták által megszállt Kárpátalján játszódik a történet, ahol éppen a magyar görögkatolikus egyházzal szembeni egyházüldözés zajlik. A hatalom képviselői közlik Romzsa Tódor püspökkel, hogy jelentse ki hívei előtt: a görögkatolikusok csatlakoznak az orosz ortodox egyházhoz (melyet már sikerült behálóznia a kommunista hatalomnak). Az atya nem ijed meg a fenyegetéstől, és persze a „kérést” sem teljesíti, változatlanul folytatja tovább mindennapi teendőit. A film egyik ikonikus jelenete, amikor Romzsa a rádióból értesül saját haláláról – a fotelben ülve hallgatja végig, miszerint fegyveres erők előző nap megtámadták és agyonverték. Nos, nem tudom, én mihez kezdenék ebben a helyzetben, de a kárpátaljai atya eredeti napirendjén mit sem változtatva elindult Lóka templomának felszentelésére.

Bár szerény költségvetésből készült, a film elementáris erejű lett: megmozgatja az érzelmeket és maradandó hatást gyakorol a nézőre. Mindössze néhány helyszínen játszódik, a főbb szereplők közül többen azonban világviszonylatban is kiemelkedő produkciót nyújtanak. Persze vannak jelenetek – például a sebesültek életét megmentő két orvos műtét utáni beszélgetése –, ahol számomra amatőrnek bizonyult a színészek játéka. Érezhető volt, hogy a jelenetre csakis azért kerül sor, hogy a műtét közbeni történésekről tájékoztassanak minket, nézőket. Más jelenetnél azonban a Hruscsovot és Petrov elvtársat alakító színészek játszották túl magukat. Egy kicsivel kevesebb kamera előtt elfogyasztott – feltehetőleg – vodkával, és fele olyan színpadias mozdulatokkal is közvetítették volna számunkra az érzelmeiket.

Ezen apróságok azonban mit sem vesznek el a film értékéből, mondanivalójából vagy érthetőségéből, hiszen egy hiánypótló (magyar gyártású) alkotásról van szó, amely valósághűen ábrázolja a kommunista hatalom elnyomását, és a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyarjának, Romzsa Tódor görögkatolikus püspöknek példaértékű cselekedetét népszerűsíti. Ilyen tisztán felülről és jobbról jövő antikommunista filmet még nem láttam.

Mivel a görögkatolikus liturgiában nem kap helyet a hangszeres zene, ezért a filmben is legnagyobb részt szóló- vagy kórusénekeket hallhatunk, amelyek segítenek belehelyezkedni a környezetbe. A stáblista alatt Pejtsik Péter műve csendül fel, amelyet ehhez a filmhez komponált. Igazán különös hatást kelt, ahogyan a zeneszerző ötvözi a görögkatolikus kórushangzást a szimfonikus hangzással. Az emelkedett, ünnepélyes mű ritmikájában egy katonai temetés hangulatát idézi.

A kortárs tömegfilmekkel ellentétben egy lassabb tempójú, mély érzelmeket kiváltó, szimbolikával teli miliőt tár elénk a rendező. Finoman fogalmazva jól esett a rohanó hétköznapokban, valamint a soha véget nem érő teendők között megállni egy pillanatra és elgondolkozni azon, hogy Istennél, illetve a lelki békénknél vajon van-e fontosabb. Ezzel a gondolattal indultam ki a többiek után lépkedve a teremből, vissza a nyüzsgő, zsúfolt, feszültséggel teli világba.

 


 

https://szentkoronaradio.com/blog/2021/11/01/a-szovjet-titkosszolgalat-olette-meg-a-magyar-puspokot/

https://szentkoronaradio.com/blog/2022/08/08/boldogga-avathatjak-a-vertanuhalalt-halt-karpataljai-magyar-papot/

https://szentkoronaradio.com/blog/2025/08/29/szeptember-1-jetol-a-gorogkatolikusok-visszaternek-a-hiszekegy-eredeti-szovegehez/

(Szent Korona Rádió)

Így lőtte lábon magát Amerika – Kulcsfontosságú alapanyag hiányzik a vadászgépek gyártásához

Miközben minden erejével igyekszik fenntartani hegemón hatalmát az USA a ...

Militarizált övezet

2026. 08. 4.

Telegram-posztjaink (2026.08.02.)

Több ezren maradnak meleg víz nélkül Paks leállításával; két ember meghalt az Ozora Fesztiválon; a libanoni települések földig rombolását ünneplik a zsidók

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 08. 3.

Jékely Zsombor

Véletlen lenne? Megbízott főigazgató lett Tarr Zoltán sógora

Ott folytatódik a nepotizmus, ahol az előző kormány abbahagyta? Régi ...

Belföld

2026. 08. 1.

HVIM

Figyelmeztet a HVIM: Szexuális felvilágosítás helyett a gyermekek megrontása jöhet

Közleményt adott ki a HVIM – Magyar Ellenállás arról, hogy ...

64

2026. 07. 31.

Telegram posztjaink (2026.07.31.)

Leáll Paks, pedig lettek volna megoldások; 500 liter gázolajért törölte a körözést egy ukrán toborzó tiszt; fél év alatt 28 ezer fővel csökkent Magyarország népessége – Telegram-posztjaink (2026.07.31.)

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 07. 31.

Bangó Sándor Zsolti bácsi

Öngyilkos akart lenni Bangó Sándor? Az intézetis cigány „érvelési technika” a gyakorlatban

Bangó Sándor, a Zsolti-bácsi ügy arcaként ismertté vált, korábbi intézetis ...

Belföld

2026. 07. 31.