Az „Abortion is Everything” című könyv a magzatgyilkosságot egy egyedülálló emberi „szupererő” megvalósításaként ábrázolja. Még csak nem is felnőttek körében népszerűsítik (az sincs rendben) a témát, hanem elvetemült módon a gyermekekre akarják rákényszeríteni, hogy beszélgessenek erről. Mi szükség erre? Miért kell egy gyermeknek gyilkosságokról beszélgetnie?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Shout Your Abortion nevű csoport arra buzdítja a nőket, hogy legyenek büszkék terhességük megszakítására. Ennek érdekében egy gyermekkönyvet adott ki, amelyben elmagyarázza, hogy az abortusz „szupererő”. A „közvetlenül 5–8 éveseknek” szánt Abortion is Everything (Az abortusz minden) című könyv a pubertás előtti korosztálynak meséli el, „mi az abortusz, milyen érzés lehet, és miért akarják az emberek, hogy véget érjen a terhességük”.
„A könyv olyan módon mutatja be az abortusz fogalmát, amely felhatalmazza a szülőket és a gyerekeket arra, hogy a legalapvetőbb szinten kezdjék átírni az abortuszról szóló kulturális forgatókönyveinket” – olvasható a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyv marketinganyagában.
A magzatgyilkosok támogatói már régóta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan beszéljenek a gyerekekkel az abortuszról. A Parents magazin azt javasolta, hogy a beszélgetésnek a „beleegyezésről, a saját test feletti kontrollról, valamint a tiszteletről és a méltóságról” kell szólnia.
Ezzel messzire elrúgták a pöttyöst a balliberálisok
„Nem, senki sem kérte ezt, és nem, az abortusz nem olyan gyakorlat, amelyet normalizálni kellene a gyermekek számára. Pedig pontosan ezt próbálja elérni az „Abortion is Everything” című könyv.” – olvasható egy felháborodott szülő kommentje.
„Az abortusz egy eszköz, amely lehetővé teszi az embereknek, hogy alakítsák a sorsukat, és amely alakította az egész világot körülöttünk” – állítja a Shout Your Abortion a könyv marketingjében. „A gyermekekkel dolgozó szülők, gondozók és pedagógusok régóta keresnek egy eszközt, amellyel a gyerekekkel beszélhetnek az abortuszról, különösen figyelembe véve a kérdés körül jelenleg zajló politikai vitákat.”
Tessék? Mégis mióta szükséges egy gyermekkel a politikáról beszélni? Mégis miféle érvrendszert sorakoztat fel itt ez a nő?
A könyvet ráadásul Rachel Kessler, pedagógus írta (társíró). A Shout Your Abortion azt állítja, hogy „az abortuszhoz való hozzáférés a közösség felelőssége. Az abortusz normális.”
Persze, nyilván hárítani akarja a felelősséget. Mégis miért? Azért, mert Amelia Bonow, a Shout Your Abortion alapítója maga is magzatgyilkos. Így nyilatkozott saját abortuszáról: „Úgy érzem, ha kénytelen vagyok életet teremteni, akkor elveszítem a saját életemhez való jogomat.”
Elmondta a gyerekeknek, hogy a barátja, a most már elhunyt babája apja, nem használt óvszert szex közben, és hogy azért döntöttek úgy, hogy nem használnak óvszert, mert „akkoriban így volt könnyebb”.
Nem tudjuk kellően kihangsúlyozni mennyire elborult elmének kell lenni ahhoz, hogy valaki egy gyermeknek akarjon beszélni arról, hogy miért „jogos” a gyilkosság! Ez nem normális! Miért a legkisebb, legvédtelenebbeket támadják megint? Mi szükség arra, hogy erről egy gyermek egyáltalán tudjon?
Ezektől a liberálisoktól, akik mind a nagy szabadságvágyukról beszélnek, tőlük kérdeznénk: hol van a gyermeknek a szabadságjoga? Az élethez való joga? Az nem számít?
A tudomány is elismerte: éreznek fájdalmat az abortusz alatt a magzatok
CitizenGO: Kapcsoljuk le az illegális abortusztabletta-üzletet Magyarországon!
(thepostmillennial.com nyomán Szent Korona Rádió)
