A szlovén parlament megszavazta a cigányok megzabolázását célzó törvényt

Mint arról mi is beszámoltunk Szlovéniában (is) komoly gondok vannak a cigányokkal, ott sem tudnak beilleszkedni, integrálódni, hanem inkább brutális gyilkosságokat követnek el. Ennek akar most gátat szabni a szlovén törvényalkotó.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

A balliberális és cigány többletjogvédők kiakadtak az új szlovén törvényen, ugyanis szerintük az romaellenes, sérti a jogállamiságot, és súlyosan túlterjeszkedik a rendőrségi jogosítványokon. Az új szabályozás széles jogköröket ad a rendőrségnek a „kiemelten veszélyesnek” minősített területeken (tehát ahol a cigányok garázdálkodnak és randalíroznak), egyebek között bírósági végzés nélkül otthonokat és járműveket kutathatnak át.

A „Šutar-törvény” a 48 éves családapáról, Aleš Šutarról kapta a nevét, akit egy 21 éves cigány férfi brutálisan meggyilkolt a Novo Mestó-i Lokal Patriot klub előtt október végén. Aleš a fia vészhívására sietett a klubhoz, akibe egy társaság (itthon is ismerjük ezeket a „társaságokat”) kötött bele. A szórakozóhely előtt verekedés tört ki, Alešt súlyos fejsérülésekkel, belső vérzéssel és törött csigolyával szállították kórházba, ahol a támadás után egy nappal meghalt.

A kormány a közelgő választásokra tekintettel sietve reagált Šutar halálára. Az ügy országos felháborodást, cigánybűnözés elleni tüntetéseket és két miniszter lemondását váltotta ki.

A rendőrség által kiemelkedően veszélyesnek titulált, általában cigányok által lakott környékeket érintő törvényről mindössze 12 nap alatt döntött a szlovén parlament. Robert Golob miniszterelnök, a liberális Szabadság Mozgalom párt vezetője szerint a törvény célja nem a megtorlás, hanem a megelőzés és nem egy etnikai csoport, hanem a bűnözés ellen irányul. De a többletjogvédők szerint persze a törvény a rasszista, mert bünteti a bűnöző cigányokat.

A jogszabály lényegesen kiterjeszti a rendőrség jogköreit: lehetővé teszi a bírósági engedély nélküli ház- és autókutatást, a drónos megfigyelést és hangfelvételt, valamint a korábban alkotmányellenesnek ítélt rendszámfelismerő rendszert is visszahozza.

Emellett engedélyezi a nem szabályosan megszerzett bizonyítékok felhasználását, szűkíti az ingyenes jogi segítséghez való hozzáférést, illetve több bűncselekményt, mint a könnyű testi sértést és a fegyverrel/késsel való fenyegetést – igen helyesen – hivatalból üldözendővé tesz.

A törvény a szociális ellátások körét is szűkíti, keményen bünteti azokat, akik nem képesek beilleszkedni a társadalomba, és a normák szerint élni az életüket. Befagyaszthatják az alacsony státuszú, büntetett előéletű állampolgárok szociális segélyeit, ezzel tovább büntetve az elkövetőket, a börtönbüntetés letöltése után is. Ha bűnöznek, a hátrányos helyzetű családokat sem kímélik, ugyanis korlátozza a gyermekek után járó juttatások kifizetését, 15 év alatti anyák esetében kötelezően szociális munkásoknak kell jóváhagynia, hogy az újszülöttet megtarthatja az anyja. A balliberálisok szerint persze, ez rasszizmus, és „stigmatizálja” a szegényeket meg a cigányokat… Mintha kötelező lenne bűnözni.

Golobékat a törvény elfogadása óta rengeteg kritika érte, hisz centrista-liberális párthoz képest olyan keményvonalas törvényt fogadtak el, amit konzervatív, jobboldali pártok szoktak beterjeszteni, és pont a hozzájuk hasonlók szoktak elkaszálni rasszizmusra hivatkozva. A kritikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy a segélyekre vonatkozó szabályozások átírása sokszor ártatlanokat bánt, hisz a gyermekek után járó juttatás például a gyermek joga, nem pedig a szülőé. Akkor viszont nincs más megoldás, azt a gyereket ki kell emelni a családból.

A baloldali pártok koalíciója bojkottálta a parlamenti ülést, az új törvényt elnyomónak titulálta. Ezzel szemben, a szlovén Mediana piac- és médiakutató intézet felmérése szerint a lakosság több mint 60 százaléka támogatja az új intézkedéseket. Šutar meggyilkolására a kormánypárton belül is erős reakciók érkeztek, lemondott Boštjan Poklukar belügyminiszter, valamint az igazságügyi miniszter, Andreja Katič, vállalva a felelősséget az ügyben a hatóságok tétlenségéért. Orbán Viktor szövetségese, a populista ellenzéki vezető és volt miniszterelnök, Janez Janša politikai tőkét próbál kovácsolni az ügyből. Golob miniszterelnököt felszólította, hogy kövesse miniszterei példáját és azonnali hatállyal mondjon le, szerinte a „balos” kormány eddig a bűnözőket védte az ártatlanokkal szemben.

A szlovén társadalom is hevesen reagált a történtekre. Több tüntetést is tartottak, a legnagyobbat október 28-án, több ezer résztvevővel a gyilkosság helyszínén, Novo Mestóban, ahol a tömegben cigányok társadalomból való kivetésére szólító szórólapokat osztogattak. Eközben van olyan szlovén cigány közösség, akiknek van pofájuk áldozatként tetszelegni, és azt hirdetik, hogy annyira tartanak a többségi társadalom haragjától, hogy gyermekeiket nem merik beengedni az iskolába és sokan nem mernek Novo Mestóba vagy közelébe menni.

A szlovén törvénynek mintapéldául kellene szolgálnia egész Közép- és Kelet-Európában. És az olyan állítólagosan jobboldali vezetőknek mint Orbán Viktornak, akinek szövetségese cigánygyilkosság után miniszterelnököt szólít fel lemondásra, azonnal követnie kellene a jogalkotásban délnyugati szomszédunk példáját, ha már eddig nem tették meg. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a szlovénoknak volt vér a pucájukban megtenni ezt a lépést, nálunk továbbra is csak marad annak a hangoztatása, hogy rend van, és szántszándékkal nem törődnek komolyan továbbra sem a cigánybűnözéssel.