Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter hétfőn bejelentette, hogy megalakult a bizottság, melynek célja a magyar utónevek megőrzése és ápolása. A bizottságban helyett kaptak a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Központja, az egyházak, valamint a Hagyományok Háza képviselői is.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Hankó Balázs hangsúlyozta, az utónevek hordozzák az elmúlt évszázadok, a nemzet és a családok örökségét. Ezért az utónévbizottság arra törekszik, hogy a nevek ne csak szépen csengjenek, hanem magyarul is szóljanak.
Felidézte, Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő javaslatára az Országgyűlés új törvényt fogadott el az utónevekről, ezt követően pedig megjelent az a miniszteri rendelet, amely tartalmazza a magyar, illetve a 13 őshonos nemzetiség választható utóneveinek listáját.
A bizottság feladata a többi között az utónevek listájának felülvizsgálata, illetve a nevek magyar csengésének megőrzése, a nevek helyesírási szabályainak rögzítése.
Ez annál is inkább szükséges, mert az UNESCO (az ENSZ tudományos és kulturális szervezete) 151 országban végzett felmérése szerint Magyarország az az ország, amelyben a nagyszülők neveinek továbbélése a legkevésbé valósul meg az unokáknál – figyelmeztetett.
A név, örökség és identitás üzenet is egyben és ebben lépünk előre a bizottság által, hogy így mi magyarok a jövő generációjának is hagyományainkban, kultúránkban gazdag utóneveket hagyjunk – fogalmazott Hankó Balázs.
Kósa Lajos, a bizottság elnöke arról számolt be:
az első megoldandó feladat volt, hogy legyen közhiteles és ellenőrizhető biztos jogforrás arra, hogy Magyarországon milyen keresztnevek adhatók. Most ezek megtalálhatóak a miniszteri rendelet mellékletében.
Ezeket korábban csak olyan, közhitelesnek nem tekinthető források tartalmazták, mint a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapja, illetve a 13 magyar kisebbségi és nemzetiségi önkormányzat olykor hónapokig elérhetetlen saját honlapja.
Továbbá az Országgyűlés meghatározta azon elveket, melyek alapján elbírálható, mely nevek maradhatnak, illetve melyeket kell törölni, a bizottság pedig ennek mentén fejti ki tevékenységét – tette hozzá.
Továbbá törvénymódosítást terveznek annak érdekében, hogy az őshonos kisebbségek önkormányzatai is dönthessenek az általuk elfogadott utónevekről
– fűzte hozzá.
(MTI nyomán Szent Korona Rádió)
