Koppenhágában komoly vita zajlott a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról. Egyes országok Ukrajnának adnák Oroszország pénzét, de a magyar kormány ellenezte azt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„Magyarország soha nem vesz részt olyan tervben, amelyben más ország pénzét használják fel” – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök Koppenhágában a befagyasztott orosz vagyon kapcsán. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy nem vagyunk tolvajok. Leszögezte: mivel ez nem a mi pénzünk, ezért Magyarország nem nyúl hozzá.
Az EU és a G7-országok a háború kirobbanása után az orosz valutakészletek közel felét zárolták. Az Európai Unió mintegy 210 milliárd euró értékű orosz állami vagyont fagyasztott be, amelynek zömét a belgiumi székhelyű elszámolóház, az Euroclear őrzi. A vagyon kamatait Brüsszel Ukrajna támogatására fordítja.
A Welt am Sonntag szerint az Európai Bizottság (EB) január és július között 10,1 milliárd eurót utalt át Ukrajnának a befagyasztott orosz állami eszközökből származó bevételekből. Az EB legújabb terve szerint 140 milliárd eurós hitelt nyújtanának Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközökből; Brüsszel szerint ez ravasz megoldás, mert nem kell elkobozni a belgiumi Euroclearnál lévő eszközöket, amivel nemzetközi jogot sértenének.
„Nem vagyunk tolvajok” – Orbán Viktor álláspontja a befagyasztott orosz vagyonról
Az Európai Unió vezetőinek koppenhágai csúcstalálkozóján azonban nem sikerült megállapodni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, mert a tagállamok egy részét, elsősorban a pénzt kezelő Belgiumot és az Európai Központi Bankot (EKB) még mindig nem győzték meg a terv jogszerűségéről. Bart de Wever belga miniszterelnök óvatos, mivel az országa viselné a legnagyobb terhet, ha Oroszország jogi lépéseket tenne ebben az esetben, ami biztosra vehető.
A kormányfő ezért a csúcstalálkozón arról beszélt, hogy ha ezt az utat választják, akkor minden EU-tagállamtól egyértelmű biztosítékokat szeretne kapni, hogy ne Belgiumnak kelljen egyedül viselnie a következményeket. Az egyik megvitatott modell szerint az összes EU-országnak garanciát kellene vállalnia az orosz pénzeszközökért, ami nagy vitát váltott ki.
Az EKB közben attól tart, hogy az orosz vagyon felhasználása alááshatja az euró globális hitelességét, valamint megkérdőjeleződne az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalom.
- Az EKB
- és Belgium mellett
- Szlovákia
- és Magyarország is ellenzi a tervet,
- míg Németország,
- Franciaország,
- Dánia
- és Olaszország támogatja.
Aggódhatnának a moszkvai retorzió miatt az Oroszországban maradt nyugati cégek is, mert az újonnan elfogadott orosz privatizációs mechanizmus keretében államosíthatják és gyorsan eladhatják az országban ragadt eszközeiket, válaszul az európai lépésekre. A vita folytatódik az EU-n belül a kérdésről, António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a döntés a következő, novemberi csúcstalálkozón születhet meg.
A német kancellár az EU 160 milliárd dollárjából fegyverezné fel Ukrajnát
(VG nyomán Szent Korona Rádió)
