15 év után úgy döntöttek, nem érte meg a digitalizáció, sokkal több a hátránya, mint az előnye. Kérdés: vajon a svédek tudnak-e utat mutatni ebben, amelyik cipőt ők már kijárták?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Svédország annak idején úttörőnek számított, amikor 2009-ben szinte teljesen szakított a nyomtatott tankönyvekkel, és a diákok kezébe tabletet, laptopot és online tananyagot adott. A lépés forradalminak tűnt: a digitális világra akarták felkészíteni a gyerekeket.
Tizenöt évvel később azonban kiderült: a kísérlet nem úgy sült el, ahogy várták. Tanulmányok és pedagógusok tapasztalatai szerint az olvasási teljesítmény romlott, a gyerekek nehezebben értették meg a szövegeket, és kevésbé tudták felidézni a tanultakat, mint amikor könyvből tanultak.
Vissza minden
A tanárok arról számoltak be, hogy a képernyő előtt sok diák könnyen elkalandozik: játék, közösségi média, internetezés – minden kéznél volt, csak a tanulás nem. A szülők és tanárok szerint a digitális tanulás a társas kapcsolatokat sem erősítette: a személyes kommunikáció és az együttműködés háttérbe szorult, miközben az alapvető készségek – olvasás, írás, koncentráció – egyre gyengültek.
A kormány végül drasztikus lépést tett: 2022 és 2025 között 104 millió eurót fordítanak arra, hogy újra minden diák minden tantárgyhoz nyomtatott tankönyvet kapjon. Nem arról van szó, hogy teljesen száműznék a digitális eszközöket, hanem hogy helyreállítsák az egyensúlyt a könyv és a technológia között.
A program három fő pillére:
- minden diák kap nyomtatott könyvet,
- országos tájékoztató kampány indul az iskolákban,
- a digitális eszközök kiegészítő szerepet kapnak, nem pedig helyettesítőt.
A svéd kormány hivatalosan is beismerte: túl gyors és túl radikális volt a digitalizáció. A fordulat most nemzetközi figyelmet kapott, hiszen miközben sok ország még most áll át a digitális oktatásra, Svédország épp az ellenkező irányba fordult. A nagy kérdés: vajon a könyvek visszatérése látványosan javítja majd a diákok teljesítményét – és vajon más államok is követik a skandináv példát?
Konkrét bizonyíték van már rá, hogy mennyi hátránnyal jár a túlzott képernyő használat.
Korábbi cikkünkben „csendes járványként” hivatkoztunk erre a jelenségre, mely a gyermekeket „támadja”. Nem az a baj, hogy mit tesz a gyermek, hanem hogy mit nem tesz. Nem beszélgetnek a családdal, nem játszanak a szabadban, nem építenek dolgokat a kezükkel, nem hallgatnak mesét lefekvés előtt, nem oldanak meg problémákat a barátaikkal. Hatványozottan késleltetett szociális készséggel fognak rendelkezni.
A túlzott képernyőhasználat valójában egy „csendes járvány”, amely a gyermekeket támadja
(frisss.hu nyomán Szent Korona Rádió)
