Újra kiállításon látható a Déri Múzeumban a hajdúsámsoni kard, amelyről Magyarországon kevesen tudják, hogy Európa első ismert kardja. A kontinens északi része kardjainak a története ezzel vette kezdetét a Kr. e. 17. században, tulajdonképpen megteremtve ennek a fegyvernek a mai napig tartó kultuszát.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Méltatlanul elfeledett
A 2022-ben megnyitott First Kings of Europe című nemzetközi, a chicagoi Field Museum által öt évig szervezett tárlatban az egyik leghíresebb bronzkori kincsleletként mutatták be a hajdúsámsoni kardot, illetve a vele együtt elrejtett (s így megtalált) baltákat. A kard így ismét komoly nemzetközi figyelmet kapott, vagyis az a paradox helyzet állt elő – a történelem során korántsem először, – hogy tőlünk nyugatabbra többnyire jobban tisztában vannak a jelentőségével a múzeumlátogatók, mint az itthoniak. Pedig a hajdúsámsoni kard fontosságát nem lehet eltúlozni a kard-, illetve fegyvertörténet szempontjából: ez az első ismert európai kard, amely mintát adott ahhoz a típushoz, amely később elterjedt szerte a kontinensen.
A hajdúsámsoni kard elődei
Az Égei-térségben, a Mükéniéi-kultúra területén, illetve Krétán már korábban megjelentek más felépítésű, hosszabb szúrókardok (rapierek), azonban ezek nem találtak utat a kontinensre. A kardoknak a világtörténete egyébként nem itt, hanem a Kaukázus északi térségében, illetve Anatóliában kezdődött el csaknem öt és félezer évvel ezelőtt. Ezekről a korai kardokról, illetve a lehetséges felhasználási módjukról is írok A kard regényében – ahogy persze a történelem csaknem valamennyi valódi és képzelt kardjáról is.
A Déri Múzeumban tekinthető meg
De térjünk vissza a hajdúsámsoni kardra, ami nyár dereka óta a Déri Múzeum Bronzkori Szférák című kiállításán látható. A viszonylag kevés, de annál nívósabb tárgyat bemutató tárlat arra tesz kísérletet, hogy megfejtse a korszakban élők viszonyát a „szférákhoz”, vagyis a természet erőihez, ugyanakkor érzékeltesse azt a gazdagságot, kiváltságos létet, ami az előkelők, a hatalmi elit kiváltsága volt. A kiállítást hosszas, részletes tablószövegek kísérik.
Érdemes tehát elmenni Debrecenbe, amíg látható a tárlat, s vele ezek a kardok – hiszen a hajdúsámsonival egy vitrinben a nála csak némileg később téglási példány, valamint egy másikban a németországi nebrai koronggal együtt feltárt egyik kard is látható. Olyan unikális tárgyak ezek, amelyek kulturális értéke méltatlanul ismeretlen a magyar közgondolkodásban.
(muemlekem.hu nyomán Szent Korona Rádió)
