Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette Tomahawk típusú cirkálórakéták átadását Ukrajna számára. Ezek az eszközök egyelőre nem szerepelnek a szállítási listán, de a későbbiekben bekerülhetnek – írja a Jevropejszka Pravda a The Washington Post egy, a fehér házi megbeszéléseket ismerő forrására hivatkozva.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A lap forrása szerint Trump a Tomahawk cirkálórakéták küldésének lehetőségét mérlegelte, ugyanazt a fegyvert, amelyet a múlt hónapban iráni célpontok ellen vetettek be. Amennyiben Ukrajnából indítanák őket, elérhetnék Moszkvát és Szentpétervárt is, és ez a kérdés a múlt pénteki megbeszéléseknek is része volt. A forrás szerint azonban a Tomahawk rakéták jelenleg nem szerepelnek a szállítási listán, de később bevethetők, ha Trump további nyomásgyakorló eszközt szeretne.
Trump elszántságát, hogy nyomást gyakoroljon Putyinra, a múlt heti, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott beszélgetése során is közvetítette. A forrás szerint Trump megkérdezte Zelenszkijtől, hogy miért nem mértek csapást Moszkvára. „Megtehetnénk, ha adnának fegyvert” – válaszolta Zelenszkij. Trump erre állítólag azt mondta, hogy Ukrajnának nagyobb nyomást kellene gyakorolnia Putyinra, nemcsak Moszkva, hanem Szentpétervár tekintetében is.
A fehér házi megbeszélések arról is szóltak, hogy a katonai segítség új, nagy teljesítményű támadófegyverek engedélyezését is magában foglalhatja. A forrás szerint ez valószínűleg magában foglalja a jelenleg Ukrajnában lévő 18 darab, nagy hatótávolságú ATACMS rakéta teljes, 300 kilométeres hatótávolságon történő használatának engedélyezését. Ezek nem érnék el Moszkvát vagy Szentpétervárt, de mélyen Oroszország területén lévő katonai bázisokat, repülőtereket és ellátási raktárakat támadhatnának, amelyek jelenleg hatótávolságon kívül esnek.
A Pentagon tisztségviselői hónapok óta sürgetik, hogy az ATACMS rakétákkal mélyebb csapásokat mérjenek Oroszországra. A forrás szerint Trump három okból döntött az eszkaláció mellett: egyrészt úgy érezte, Putyin nem tiszteli őt, amikor a béke látszatát kelti, de figyelmen kívül hagyja az elnök tűzszüneti felszólítását. Másodszor, látta az amerikai katonai erő hatékonyságát a B–2-es bombázók és Tomahawk rakéták Irán elleni bevetésekor. Harmadszor pedig úgy vélte, Putyin csak nagyobb erővel való fenyegetés hatására fog tárgyalni, követve az oroszok által is kedvelt „eszkaláció a deeszkalációért” elvét.
Megállapodás született Dánia és Ukrajna között, mostantól a dánok gyárthatnak ukrán fegyvereket
(Kárpáthír nyomán Szent Korona Rádió)
