A román földtani kutatóintézet (INCDFP) három szeizmográfot telepített a parajdi sóbánya köré, amivel figyelni tudják, hogy milyen állapotban van a bánya a víz alatt. Emellett a Kis-Küküllő magas sótartalma miatt több településen is ihatatlan az ivóvíz.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A műszeres mérésekkel a további beomlásokat és a víz alá került bánya mélyén zajló jelenségek dinamikáját tartják megfigyelés alatt, a kockázatok pontos felmérése, valós idejű észlelése érdekében.
A szeizmográfokkal a föld alatt bekövetkező esetleges omlások által okozott rezgéseket rögzítik, a LiDAR-technológiát használó, lézeres távmérésre alkalmas drónokkal pedig naponta háromdimenziós, részletes (másfél milliárd képpontból álló) térképet készítenek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szakemberei arról a két négyzetkilométernyi veszélyeztetett övezetről, ahol a Korond-patak vize is betört a bányába.
Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár szerdán azt mondta, hogy a bánya teljes egészében víz alá került, a föld mélyébe ömlött víz mennyiségét 4 millió köbméterre becsülte.
A román katasztrófavédelem hétfőn hivatalosan is segítséget kért az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül, ennek eredményeképpen pedig nyolc magyar, német, spanyol és holland szakember csatlakozott a parajdi sóbánya helyzetét felmérő, megmentésének lehetőségeit tanulmányozó román szakemberekhez.
Közben a vízügyi hatóságok közölték, hogy továbbra is rendkívül magas a Kis-Küküllő vizének sótartalma, ihatatlan a vezetékes víz, ezért továbbra is érvényben van a veszélyhelyzet tizenhat Maros megyei településen, ahova tartályokban szállítanak ivóvizet 39 ezer lakos számára.
A vezetékes víz csak tisztálkodásra, mosására, takarításra használható. A Maros megyei katasztrófavédelem közölte: az állami tartalékokból 74 ezer köbméter, a marosvásárhelyi Aquaserv vízművektől pedig 78 ezer liter ivóvizet vett át, és megkezdte a tartályok átadását a helyi önkormányzatoknak.
A vezetékes ivóvíz nélkül maradt térség legnagyobb településén, a húszezer lakosú Dicsőszentmártonban tíz tartályt helyeztek el, Vámosgálfalvára három, a kisebb településekre pedig egy-egy tartályt telepítettek, ahonnan a lakosság ivóvízhez juthat. A háziállatok itatására 12 500 liter vizet szállítanak a térségbe.
https://szentkoronaradio.com/blog/2025/06/01/nyaraljunk-parajdon-igy-tudsz-segiteni-a-valsaghelyzetbe-kerult-hataron-tuli-magyaroknak/
https://szentkoronaradio.com/blog/2025/06/03/a-parajdi-sobanya-katasztrofaja-miatt-16-telepulesen-ihatatlan-a-csapviz/
https://szentkoronaradio.com/blog/2025/05/27/parajdi-sobanya-megallithatatlanul-omlik-a-viz-mindenki-tehetetlen/
(MTI nyomán Szent Korona Rádió)
