Szűcsi Frigyes írása a magyar és az avar honfoglalás időszakának párhuzamait tárja fel, különösen a hadjáratok céljai és a társadalmi átalakulások szempontjából. Mindkét népnél a hadjáratok békeváltságot céloztak, ám míg az avarok kényszerhelyzetben és katonai vereség után vették fel a kereszténységet, addig a magyarok erős államhatalommal, tudatos szervezéssel alakították át társadalmukat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a sikeres magyar államalapításban a kedvezőbb geopolitikai helyzet és a korai reformok is döntő szerepet játszottak.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A magyar honfoglalás időszaka több szempontból is párhuzamba állítható az avar honfoglalás időszakával. Itt most elsősorban arra utalnánk, hogy a Bizánci Birodalommal közel 60 évig hadakozó avarokhoz hasonlóan, a Kárpát-medencéből kiindulva a magyarok is mintegy 60 éven át vezetnek hadjártokat (pontatlan kifejezéssel kalandozásokat) nyugatra 895 környékétől a 955-ös augsburgi vereségig, illetve másfél évtizeddel tovább, 970-ig délkeletre, a Bizánci Birodalommal szemben. A hadjáratok elsődleges célja a magyarok esetében is békeváltságként a rendszeres évi járandóság biztosítása volt. E hadjáratok korának végét mindkét népnél jelentős gazdasági és társadalmi átalakulás követte. A magyaroknál a X. század utolsó harmadától kezdődhetett a társadalom átrendeződése, ma már úgy véli a kutatás, hogy szervezett áttelepítések eredményeképpen is. A gazdasági és társadalmi átrendeződést azonban – szemben az avarokkal – a hatalmi szervezet tudatos átalakítása is követte, amit közkeletűen államalapításnak nevezhetünk, de valójában a sztyeppeállam római típusú keresztény állammá formálását kell értenünk alatta.
Az egyik legszembetűnőbb különbség az avar és magyar „modellben”, hogy a magyarok Árpád-dinasztiája ereje teljében vette fel a kereszténységet, szemben az avar kagánnal, aki ezt már katonai vereség után kényszerűségből, alávetett helyzetben, a frank uralkodónak, Nagy Károlynak való behódolás után tette meg. A kereszténység felvétele ekkor már nem segíthette az Avar Kaganátus társadalmi kohézióját, sőt, talán még inkább elmélyítette az avar társadalmon belüli politikai ellentéteket. Mielőtt csak a kereszténység elkésett felvételében és a római típusú keresztény államformára való átállás hiányában látnánk az Avar Kaganátus bukásához és az avar kulturális identitás válságához vezető okot, ne feledjük el, hogy a VIII. század végi Avar Kaganátus teljesen más geopolitikai környezetben volt, mint a X. század végi Magyar Fejedelemség. Míg utóbbit északról, nyugatról és délről egyaránt keresztény államok fogták harapófogóba, addig az Avar Kaganátusra ilyen politikai nyomás csak nyugatról, a Frank Birodalomból nehezedett. Ráadásul a kora középkorban Nagy Károly szászokkal szembeni politikájában megtestesülő új jelenség volt a korábbi, általában békés térítéssel szemben a kereszténység erőszakos terjesztése, illetve a kereszténység következetes felhasználása a birodalmi érdekérvényesítésben. Anakronisztikus tehát azzal vádolni az avar kagánt, illetve az avar elitet, hogy elmulasztották a római típusú keresztény államformára való váltást, hiszen a VIII. században még működőképes alternatívának tűnhetett a nomád hagyományokat őrző, konzervatív sztyeppeállami berendezkedés. A kagán és az elit mulasztása és gyengesége inkább abban a tényben vélelmezhető, hogy képtelenek voltak a társadalom mozgósítására, egyben tartására és szövetségesek felsorakoztatására a Kaganátus létét veszélyeztető frank hadjáratokkal szemben. A késő avar kori társadalomnak láttuk, hogy volt ugyan központosító ideológiája, ez azonban nem tudott olyan társadalmi kohéziót és erőkoncentrációt eredményezni, amellyel a középhatalmi státuszú sztyeppeállam eredményesen vehette volna fel a harcot egy ereje teljében levő keresztény nagyhatalommal szemben. Ezzel szemben Szent István királyunk már sikerrel tudta megvédeni „friss” keresztény monarchiáját egy akkori keresztény nagyhatalom, az 1030-ban támadó Német-Római Császárság (akkor használatos nevén Szent Római Birodalom) ellen.
A túlvilág rendje: egy avar közösség temetőjének üzenetei (Duo Gladii)
Van a tradícióknak hierarchiája? – Horváth Róbert írása a tradicionális egységről (Duo Gladii)
(Részlet Duo Gladii IV. évf. 1.szám)
