Dátum betöltése...
Nap betöltése...
Időjárás betöltése...

A gyors divat egyenlő a mérhetetlen hulladékkal

Kétféle sors vár a divatjamúlt ruhákra, és egyik sem környezetbarát, így puszta önámítás az, ha azt hisszük, újrahasznosítják. Évente 92 millió tonna divatárut dobunk ki! A National Geographic egy tanulmányt osztott meg a témában.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is 

A túlfogyasztás abszolút jellemző korunkra és ez különösen igaz a ruházkodásra. Bár valószínűleg azóta státuszszimbólum a ruha, amióta az első állatbőrt magukra öltötték elődeink, jelenkorunkra azonban elképesztő túlzássá vált. A ruházkodás révén nagyon sokan szeretnék magukról azt az illúziót kelteni, hogy gazdagok és ezért a pillanatnyi trendeknek megfelelően öltözhetnek.

A gyors divatban az igen hamar használaton kívül kerülő ruhaneműk sorsáról egyesek úgy igyekeznek gondoskodni, hogy eladományozzák azokat.

De vajon mi lesz a levetett ruhák sorsa?

A Nature Cities folyóiratban tette közzé tanulmányát egy svájci vezetésű kutatócsoport, amely azt vizsgálta meg, mi történik azokkal a divatcikkekkel, amelyektől eredeti viselőjük megszabadul. A vizsgálatokban a világ számos nagyvárosa ( Amszterdam, Austin, Berlin, Genf, Luxembourg, Manchester, Melbourne, Oslo és Toronto) vett részt. A kutatásról az egyik résztvevő, az RMIT Egyetem számolt be.

Évente 92 millió tonna divatárut dobunk ki, 2030-ra ez a mennyiség várhatóan megduplázódik.

Az ember nem szereti, ha a hibáival szembesítik, ilyenkor heves tagadás, másokra mutogatás jellemzi, és emellett igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy ő megtett minden lehetséges dolgot egy probléma megoldására. Mindent megtenni a gyors divat esetében azonban pusztán azt jelentené, hogy egyszerűen nem veszi meg az új, „eldobható” divatterméket, hanem hosszú ideig hordható, minőségi ruhát vásárolna.

Adomány vagy szemét?

Ehelyett igyekszik jótékonysági célokra eladományozni, ami a kutatás szerint puszta zöldre festés.

Az eladományozott divatáru, ruhanemű legnagyobb része szó szerint szemét.

Úgy tűnik az efféle ruhákkal foglalkozó jótékonysági üzletek tapasztalataiból, hogy sajnos olyan silány minőségűek e ruhák, hogy nem lehet velük mit kezdeni. Az igényesebb darabokat eladják, e holmik zöme exportra kerül. Például Melbourne jótékonysági szervezetei a jobb minőségű használt divatárut Európába exportálják, és ezzel arra kényszerítik a helyi használtruha-üzleteket, hogy azok az áruikat Európából vagy az USA-ból vásárolják meg.

Azonban a használtruha-kereskedők arról számoltak be, hogy az elmúlt 15-20 évben vészesen lecsökkent a még eladható minőségű ruhák aránya. A városok textilhulladékának fő okai a túlfogyasztás és a túlkínálat voltak, az adományba adott ruhák esetében, Ausztráliában 33 százalékban, Norvégiában 97 százalékban.

Jobb szervezéssel viszont javítani lehetne a helyzeten. Egyrészt a sokfelé egyenesen a szeméttelepre kerülő ruhákat szét lehetne válogatni, kiemelni belőle a valahogy még újrahasznosíthatót.

Másrészt össze lehetne kötni az adományokat fogadókat a használtruha-üzletekkel, hogy ne utazzák be a világot a még hordható ruhák.

Az EU-ban 2025-től elkülönítve kell gyűjteni majd a használt ruhaneműt is, azonban a legnagyobb divatáru-hulladékot előállító Ausztrália és USA esetében semmi hasonló szabály nem létezik. A szakemberek úgy vélik, a divatáruk reklámozását, a cigarettához vagy az alkoholhoz hasonlóan be kellene tiltani.

Ezzel azok a fenntartható alternatívák is lehetőséget kapnának, amelyeknek most esélyük sincs a nagy divatcégek reklámhadjáratai közepette. Franciaországban nem túl régóta van efféle tiltás a leggyorsabban forgó divatcikkek reklámjára, és darabonkénti 10 eurós extra adó is terheli e termékeket.

A nyugati zöldpolitika kétszínűségéről

Nem megoldja, hanem inkább súlyosbítja gondokat a napelem és a szélkerék

„Isten segítségével sikerült a műanyagból benzint és üzemanyagot készítenünk” – a gázai lakosok egyik megpróbáltatásukról beszéltek

(National Geographic nyomán Szent Korona Rádió)

Telegram-posztjaink (2026.09.17.)

Nyilvánosságra hozták a 2006-os őszi kormányülések eddig titkos jegyzőkönyveit; a német kórházak egy esetleges NATO–orosz háborúra készülnek; Zelenszkij felkerült a világ 50 legbefolyásosabb zsidójának listájára

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 09. 18.

11 év után visszatért Erdélybe a HVIM

11 év után újra Erdélyben a HVIM – interjú az úz-völgyi csata utolsó élő veteránjával

Tizenegy évnyi tiltás és koncepciós eljárás és hosszas vegzatúra után ...

64

2026. 09. 17.

Rongyos Gárda

Az erő és a furfang útján – beszámoló a XXI. Rongyos Gárda Emléktúráról

A HVIM – Magyar Ellenállás immár 21. éve rendezte meg ...

64

2026. 09. 17.

Telegram-posztjaink (2026.09.16.)

A Tisza több LMBTQP-korlátozást is eltörölne; az élet védelmére szólították fel az orvosokat az egyházak; 27 milliárd dollárt kér Ukrajna az EU-tól a védelmi kiadásokra;

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 09. 16.

Kirúgták Schmidt Máriát, Budai várpalota történelmi újjáépítése leállítva; Jelentős olajvezeték állt le Szaúd-Arábiában

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 09. 15.

Telegram-posztjaink (2026.09.14.)

A Tisza eltörölné a homoszexualitás népszerűsítését tiltó részeket a gyermekvédelmi szabályokból; Törökországban több mint 160 embert vettek őrizetbe LMBTQP-szervezetek elleni razziákban; bojkott indult az Adidas és több globális márka ellen Izrael támogatása miatt

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 09. 14.