Nyolc éve, 2016. október 26-án történt a bőnyi rendőrgyilkosság néven elhíresült ügy. Bár a rendőrnyomozó meggyilkolásával vádolt Győrkös Istvánt tényleges életfogytiglanra ítélték, az ügy kapcsán felmerült súlyos kérdőjelek a mai napig nem kerültek megválaszolásra. A védelem bizonyítékait, illetve bizonyítási indítványait rendre lesöprő eljáró hatóság mai napig adós maradt a válaszokkal azokra a megalapozatlannak nem tekinthető felvetésekre, miszerint a halált okozó lövedék nem Győrkös fegyveréből származott, hanem úgymond baráti tűzből eredt.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A felvetések alapjául szolgál többek között, hogy az állítólagos gyilkos lövedéken nincs DNS, a bűnügyi helyszínről bizonyítékként szolgáló lövedékek tűntek el. A TEK-es túsztárgyaló és Győrkös közötti telefonbeszélgetés rögzített felvétele az eljárás során szintén nem került elő. A rendőr tanúk elsődleges vallomásaiban szintén felvetik a baráti tüzet illető aggodalmukat, különös tekintettel, hogy vaktában tüzeltek. Mindezekről további részletekkel együtt (pl. vérfröccsenés iránya, holttest helyzete, stb.) Győrkös István részletesen beszámol a börtönben írt Kereszttűzben – gyilkos vagy áldozat? című könyvében.
Több újratárgyalási, perújítási kérelmet követően a bőnyi ügy hamarosan a strasbourgi bíróság elé kerülhet.
Megdöbbentő módon az MNA-sokat hírportálok szerkesztése miatt is elítélték
(Szent Korona Rádió)
