A logisztikai folyosók lennének a döntőek az amerikai szárazföldi erők számára egy Oroszországgal vívott európai háború esetén – írják a lapok, hozzátéve, hogy Magyarország lenne az egyik cél, mint a „keleti védelmi szárny” országa. Ezt a felvonulást már lehetett tudni, többek között Barcsa-Turner Gábor (HVIM) is erről beszélt Válaszcsapás adásában nem is olyan régen.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy egy Oroszország elleni háború esetén az amerikai csapatokat a lehető leghamarabb és legbiztonságosabb útvonalakon a frontvonalra vezényelhessék. A tengeren túli csapatok öt európai állam kikötőjének valamelyikében szállnának partra, jelenlegi tervek szerint elsődlegesen Hollandiában, azonban lehetőség Olaszország, Görögország, Törökország illetve Norvégia is. Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO JSEC logisztikai parancsnokságának vezetője szerint a hatalmas logisztikai bázisok ideje lejárt, a logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak. A katonai vezető emellett a védelmi szövetség keleti szárnyának légvédelmi hiányára is felhívta a figyelmet.
A NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat gyorsan a frontvonalhoz vezényelhessék egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén – írja a The Telegraph NATO-forrásokra hivatkozva. Az amerikai katonák öt kikötő valamelyikében szállnának partra, és előre megtervezett logisztikai útvonalak mentén irányítanák őket, hogy szembeszálljanak egy esetleges moszkvai támadással.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének legfelsőbb tisztviselői korábban arra figyelmeztettek, hogy a nyugati kormányoknak fel kell készülniük egy Oroszországgal való konfliktusra a következő két évtizedben.
A logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak azóta, hogy a védelmi szövetség vezetői tavaly a litvániai Vilniusban tartott csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy 300 000 katonát tartanak készenlétben a szövetség védelmére” (valójában Oroszország provokálására, Ukrajna védelmére).
A jelenlegi tervek szerint az amerikai csapatok holland kikötőkben, Rotterdamban szállnának partra, majd vonatokkal szállítanák őket Németországon keresztül Lengyelországba.
A háttérben azonban már folynak az egyeztetések az útvonalak más kikötőkre való kiterjesztéséről is, hogy a szárazföldi kommunikációs vonalat ne szakíthassák el az orosz erők.
Magyarország lenne az amerikai csapatok egyik célállomása
Az elmúlt öt évben a NATO Mögöttes Támogató és Felkészítő Parancsnoksága (Joint Support and Enabling Command – JSEC) vizsgálatokat végzett, hogy felfedezze azokat a különböző útvonalakat, amelyeken keresztül csapatokat lehetne szállítani egy orosz invázió ellen. Az észak-európai kikötőket, például Hollandiát, Németországot és a balti államokat különösen érzékenynek tartják az orosz rakétatámadásokra. Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO JSEC logisztikai parancsnokságának vezetője elmondta, hogy „Ukrajna nagyon szenved a logisztikai rendszereik elleni, Oroszország által indított nagy hatótávolságú rakétatámadásoktól”.
Ha a Hollandiából érkező NATO-erőket orosz bombázás éri, vagy az észak-európai kikötők megsemmisülnek, a szövetség
- az olaszországi kikötőkre, ahonnan az amerikai csapatokat szárazföldi úton Szlovénián és Horvátországon keresztül Magyarországra szállítanák, amelynek közös határa van Ukrajnával;
- valamint a görögországi és törökországi kikötőkre összpontosít, ahonnan Bulgárián és Románián keresztül szállítanának csapatokat a szövetség keleti szárnyának elérése érdekében;
- emellett tervek készülnek a csapatok balkáni kikötőkön, valamint Norvégián, Svédországon és Finnországon keresztül történő szállítására is.
Erről a The Telegraph egy térképet is posztolt, amely alább megtekinthető:
Ezeken a folyosókon a „nemzeti hadseregeket” nem korlátozzák majd a helyi előírások, és a szállítmányokat is a szokásos korlátozások nélkül juttathatják célba. Korábban a francia kormány arra panaszkodott, hogy harckocsijai a bürokratikus folyamatok miatt a határokon rekedtek, miközben Romániában próbálták bevetni őket egy új rendszer részeként, amely az orosz támadás elleni védekezést szolgálja.
Lejárt a nagy bázisok ideje, légvédelmi hiány jelentkezik a keleti szárnyon
Alexander Sollfrank, a JSEC parancsnoka úgy fogalmazott, hogy „az ukrajnai orosz háborút figyelve és értékelve megállapítottuk, hogy Oroszország Ukrajna logisztikai bázisait támadta”. „Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy egyértelmű, hogy a hatalmas logisztikai bázisok – ahogyan azokat Afganisztánból és Irakból ismerjük – többé nem lehetségesek, mert egy konfliktushelyzetben nagyon korán megtámadják és megsemmisítik őket” – tette hozzá.
Ami a légvédelmet illeti. Az mindig szűkös. Nem tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy elegendő légvédelemmel rendelkezzünk. Ez egy jó példa arra, amikor egy katonai elv érvényesül: »ha mindenhol erős akarsz lenni, akkor sehol sem vagy erős«
– tette hozzá a parancsnok.
A NATO parancsnoka figyelmeztetett, hogy a védelmi szövetség csak öt százalékkal rendelkezik a keleti szárnyának fedezéséhez szükséges légvédelemből, a katonai vezető aggodalmát fejezte ki a kulcsfontosságú logisztikai csomópontok védelmére szolgáló föld-levegő képességek miatt.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
Azt mondják nem divat: Minden negyedik fiatal tartja magát LMBTQP-nek az USA-ban
Kirill pátriárka: Az Orosz Ortodox Egyház szembeszáll a globális új pogánysággal
