A háborús helyzet következtében a zarándokok tömegei nem látogattak el idén a Szentföldre, a helyi keresztényeknek pedig Izrael keresztényellenes szankcióival kell szembenézniük.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Miközben a keresztények szerte a világon a húsvét ünneplésére készülnek, a vallás szülőföldjén élő palesztinok szigorú korlátozásokkal néznek szembe Jeruzsálem óvárosába való beutazáskor.
Míg a megszállt Ciszjordánia legalább 200 vezetőjének engedélyt kapott, hogy belépjen a területre, gyülekezeteik nem vehetnek részt az istentiszteleteken – jelebtette Imran Khan (Al-Jazeera) a megszállt Kelet-Jeruzsálemből.
A korlátozások „példátlanok” – mondta Khan, miközben a szokásos nagypénteki tömegnél jóval szerényebb a hívők körmenete a Via Dolorosán – azon az úton, amelyet Jézus több mint 2000 évvel ezelőtt követett keresztre feszítéséhez vezető úton.
Az óváros szokatlanul üres a gázai háború miatt , de a palesztin keresztények „kétségbeesetten” keresték fel istentiszteleti helyeiket – mondta Khan.
„A megszállt ciszjordániai palesztin keresztények – nem azok a nemzetközi turisták, akik a gázai háború miatt maradnak távol – olyan emberek, akik valóban el akarnak jönni az óvárosba és megünnepelni a húsvétot, de nem engedik meg nekik.”
„Ezek nagyon sötét napok, nagyon nehéz napok” – mondta Munther Isaac tiszteletes a ciszjordániai Betlehemből az Al Jazeerának nyilatkozva. „Úgy gondolom, hogy a korlátozások idén határozottan fokozódtak. Még nekünk itt Betlehemben – holott Jeruzsálem szó szerint 20 percre van innen – sincs bejárásunk.”
„Jeruzsálem nagyon fontos számunkra, különösen húsvétkor. Megszoktuk, hogy a Szent Sír templomban imádkozunk” – mondta. „Ez a megszállás alatti mindennapi életünk része. A háború csak fokozta a fájdalmunkat a halál és az öldöklés nagyságrendje miatt”.
Fayaz Dakkak, egy kegytárgyakat árusító családi bolt tulajdonosa elmondta, hogy nem számított semmilyen forgalomra. Mivel a háború dúl, a világ minden tájáról érkező tömegek nem érkeztek a városba, hogy meglátogassák a 12. századi Szent Sír-templomot, azt a helyet, ahol Jézust eltemették.
Rafi, egy keresztény ifjúsági referens elmondta, hogy az izraeli telepesek szinte tiltott zónává tették az óvárost. „Már a háború kitörése előtt láttuk, hogy a telepesek megtámadják a templomokat, sőt a keresztény temetőket is” – mondta.
„Megtámadtak minden papot vagy apácát, aki Jeruzsálemben sétált. Még a keresztúton sétáló zarándokokat is megtámadták”.
A palesztin keresztényeknek már a háború előtt is jóval az ünnepségek előtt engedélyt kellett kérniük az óváros meglátogatására. Tavaly a görög ortodox egyház kifogásolta, hogy Izrael „keményen korlátozza” a húsvéti szabad vallásgyakorlást.
Az izraeli rendőrség azt mondta, hogy a biztonság érdekében korlátozni kell a Szent Sír templomban tartott „szent tűz” ünnepségét, amelynek során a templomban lévő Jézus sírjából vett lánggal gyújtják meg a hívők gyertyáit. A keresztény vezetők szerint nincs szükség arra, hogy megváltoztassák az évszázadok óta megtartott szertartást, és úgy vélik, hogy ez része annak a folyamatos izraeli politikának, amelynek célja a palesztinok kiszorítása a szülőföldjükről.
Keresztényellenesség Izraelben – Nyílt gyűlölet uralkodik (Frissítve)
(Al Jazeera nyomán Szent Korona Rádió)
