Az Index információi szerint a magyar egyetemeken tanuló külföldi hallgatók mintegy 10-20 százaléka egyszerűen olajra lép, és valamelyik nyugat-európai országba távozik. Volt olyan évfolyam, ahol a hallgatók 30-40 százaléka egyszerűen köddé vált.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A magyar egyetemek forró krumpliként dobálják maguk előtt a térítéses idegen nyelvű képzések ügyét. Egyrészt a „devizás diákok” jelentős bevételeket hoznak az egyetemi karoknak, másrészt kellemetlenségekkel is jár a – sokszor harmadik világból érkező – nemzetközi hallgatók integrálása.
„Nagyon sok tehetséges fiatal érkezik afrikai és ázsiai országokból. Többen az angol mellett magyarul is megtanulnak valamilyen szinten. Döntő többségük a diplomaszerzés után hazamegy” – nyilatkozta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő oktatási szakember, aki emlékeztetett arra, hogy
AZ EGYETEMI KAROKNAK ÉVENTE AKÁR TÖBB SZÁZEZER EURÓS BEVÉTELÜK IS LEHET A FIZETŐS KÜLFÖLDI HALLGATÓK TANDÍJÁBÓL.
Szerinte a problémát azok a fiatalok okozzák, akik a beiratkozást követően – magyar tanulói vízummal – egyszerűen köddé válnak, és Nyugat-Európába távoznak.
Ez egy intelligensebb, kevésbé költséges és kényelmesebb formája a migrációnak. A tehetősebb afrikai és ázsiai családok gyerekei repülővel és tanulói vízummal léphetnek be az Európai Unió területére. Itt nem kell embercsempészekre bízni az életüket, nem kell kerítést mászni vagy tákolt lélekvesztőkön hánykolódni a Földközi-tengeren – fogalmazott a szakértő.
Szellemhallgatók
„Az egyetemi szektorban nem ismeretlen a jelenség. A jelentkezőkkel szemben minimális felvételi követelményeket támasztó és alacsony tandíjat kérő intézményeknél a szellemhallgatók részaránya – a becslések szerint – országosan az összes fizetős felvett hallgató 10-20 százaléka lehet” – nyilatkozta az Indexnek egy másik oktatási szakértő. A magyar egyetemeken jellemzően afrikai és ázsiai tanulók válnak köddé.
EGY VEZETŐ MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN ELŐFORDULT, HOGY UGYANABBÓL AZ ÉVFOLYAMBÓL A FEKETE-AFRIKÁBÓL ÉRKEZŐ FIATALOK 30-40 SZÁZALÉKA MÁR AZ ELSŐ FÉLÉVBEN LÁTHATATLANNÁ VÁLT AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS A BEVÁNDORLÁSI HIVATAL SZÁMÁRA.
Az oktatási szakértők szerint a hallgatók elszivárgása mögött nincsenek vagy nem látszanak szervezett bűnözői körök. Itt inkább egyéni ügyeskedésekről van szó: a know-how-t kézről kézre adják a gyakran az ugyanabból az országból vagy térségből érkező fiatalok.
Az ügyben megkerestük a Belügyminisztérium kommunikációs főosztályát. Azt a tájékoztatást kaptuk tőlük, hogy a tárca és irányított szervei nem rendelkeznek semmilyen információval.
Az árva lány és a devizások
Annak ellenére, hogy a nagyobb városok már a Kádár-korszakban fogadtak külföldi hallgatókat, elmondható: a legtöbb egyetem nemzetközi részlege „árva lány” az intézményen belül. Működésük sok helyen kezdetleges, és nem jellemzi rendszerszintű gondolkodás. Az egyik szakértő szerint
AZ EGYETEMEK HIBÁZNAK, AMIKOR ANGOLUL BESZÉLŐ, DE A NEMZETKÖZI OKTATÁSHOZ NEM ÉRTŐ SZEMÉLYZETET JELÖLNEK KI A „DEVIZÁS DIÁKOK” ÜGYEINEK INTÉZÉSÉRE.
A külföldi hallgatókkal kapcsolatot tartó menedzsereket folyamatosan kellene képezni, hogy naprakész információik legyenek. Emellett az egyetemeknek világos és jól követhető protokollal kellene rendelkezniük. Sőt, a béreket sem a magyar átlagkeresethez kellene igazítaniuk.
Az Index megkereste az ELTE-t, a Szegedi és Pécsi Tudományegyetemet, a Miskolci, valamint a Debreceni Egyetemet, hogy ismerős-e nekik a jelenség, és náluk összesen hány külföldi hallgató válik köddé. A felsorolt oktatási intézmények közül egyedül a Debreceni Egyetem válaszolt.
Debreceni pilotprogram
„A Debreceni Egyetem az elmúlt harminc év alatt olyan minőségbiztosítási rendszert és gyakorlati eljárásrendet dolgozott ki a térítéses idegen nyelvű képzéseinél, amely révén elhanyagolható azok száma, akik Magyarországra érkezésüket követően nem kezdik meg a tanulmányaikat” – írta az Indexnek a Debreceni Egyetem M. Tóth Ildikó Sajtóközpontja.
Az egyetem a felvételi eljárás keretében évente több mint 50 ezer jelentkezőből körülbelül 1900 új külföldi hallgatót iskoláz be. Az eljárás során a személyes felvételi vizsga és a hallgató előéletének vizsgálata elengedhetetlen a szükséges felvételi papírok kiadása előtt – adta tájékoztatásul az egyetemi sajtóközpont.
A DEBRECENI EGYETEMEN A TANDÍJ EGY ÉVRE 5-6 EZER AMERIKAI DOLLÁR. EZEN KÍVÜL EGY ÚJ PILOTPROGRAM KERETÉBEN EGY ÚGYNEVEZETT BLOKKOLT BANKSZÁMLÁRA TOVÁBBI 6-7 EZER DOLLÁRT KÉRNEK MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEKRE, AMELYEKET A HALLGATÓK RÉSZLETEKBEN KAPNAK VISSZA A TANULMÁNYAIK SORÁN.
„Ez a letéti összeg és a tandíj összesen elérik azt a szintet, amely már elriasztja a migrációs céllal jelentkező külföldieket. A magasabb tandíjú képzéseknél ez a probléma nem jelentkezik” – közölte a Debreceni Egyetem, amely – mint írták – elkötelezetten támogatja a modellértékű minőségbiztosítási rendszer általános bevezetését és kötelezővé tételét a hazai felsőoktatásban, és a hatóságokkal jelenleg is egyeztet ezekről a célokról.
(Index)
