Tóth Krisztina száműzné a kötelező olvasmányok listájáról Jókai Mór Aranyember című művét, illetve Szabó Magda Bárány Boldizsár című verses meséjét. Az indok a nőalakok hagyományos ábrázolása.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
A költőnő Könyves Magazinnak adott interjújában kifejtett véleménye Jókai Mór művéről igen modern és feminista hozzááláást sugall:
„Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat, és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Timár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Timárt, amikor az éppen ráér.”
Manapság jellemző a hagyományos nemi szerepek elutasítása, az mégis megdöbbentő, hogy ez a nyugatról indult felfogás már ily mértékben megfertőzte hazánkat. A konzervatív szemléletmódot teljes mértékben a modernistára kívánják cserélni, miszerint a nőnek nem feladata férje kedvében járni, alázattal, szeretettel és odaadással fordulni hozzá.
A Tóth Krisztina által kifogásolt másik könyv az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsár. A probléma itt is Borbála tulajdonságaiban gyökerezik, hiszen ő szerény, halk szavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz.
A karakter egy tökéletes asszonyi példát ad a lányoknak, hogyan is viselkedjenek, ha majd felnőttként megházasodnak. Természetesen ez a szemléletmód a liberálisok szemében rendkívül diszkrimináló és hímsoviniszta, azonban a nő csak akkor tud kiteljesedni, ha ezen jellemvonásokat magáévá teszi és férjének erős hátországa lesz.
Ami valóban kifogásolható a felsorolt művekben az az, hogy a hagyományos férfi szerep már nem teljesen jelenik meg, így ezen karakterek viselkedése nem igenelhető. Ennek orvoslása azonban nem a mű teljes elvetése, hanem az órán való kiegészítése, illetve olyan művek bevezetése a tantervbe, melyekben mindkét szerep hagyományosan jelenik meg – mely sem feminista, sem hímsoviniszta nem volt, mint ahogy azt sokan gondolják.
Alább pedig látható a kritikát megfogalmazó költőnő egy verse, mely bekerült a harmadikos tankönyvekbe. Azt a döntést, hogy melyik irodalmi művet olvasnák szívesen gyermekeiknek, Önökre bízzuk.
(Elemi.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Erősödik a hátország – tradicionális női szerepekről a Vármegyében (Képes beszámoló)
Egy harcos gondolatai az LMBTQP-lobbiról és a liberális „meseországról”
