Ősök szelleme

Egy hatalmas, 1500 éves kőkomplexumot fedeztek fel a Kaszpi-tenger kazahsztáni partjainak közelében. A szakértők szerint az épületegyüttest a hunok hozhatták létre.

2016 Augusztus 28.-án Gyöngyös, Kézdivásárhely testvérvárosa is kivette a részét a meghurcolt Székely bajtársaink, Szőcs Zoltán és Beke István anyagi és lelki támogatásából.

Minden kedves érdeklődőt és segítőkész, rátermett hazafit várunk szeretettel augusztus végi rendezvényünkre Gyöngyösön.

Történelmünk során a magyar nép számtalanszor kényszerült akklimatizálódni, mint a folyó, amelyet minduntalan újabb mederbe terelnek. És mégis, mindezek ellenére anyanyelvünk szépségét és gazdagságát meg tudtuk őrizni. De mi a helyzet a kultúránkkal? Vajon miként alakult volna a magyar nép sorsa, miként élnénk ma, ha nemzetünk maradhatott volna saját közegében, s nem kényszerül volna annyiszor „új életet kezdeni”? Egy nemzetközi kutatással foglalkozó japán skanzen-múzeum bebizonyította, hogy egymástól hatalmas földrajzi távolságokra, ámde azonos körülmények között élő emberek hasonlóképpen gondolkodnak, és kreativitásuk ugyanolyan tárgyakat hoz létre. Bizonyára az ősmagyarok belső világáról és gondolkodásáról is sokat megtudhatnánk, ha kísérletképpen visszatérnénk a közegbe, amelyben éltek.

Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.

A világtörténelemben páratlan eset, hogy egy nép – a férfiak és a nők lóháton, az aggok és gyermekek szekéren – messze Ázsia felől Európa felé felkerekedjenek és az itt megtelepedett nemzetek között nemcsak új hazát szerezzenek, hanem azt minden támadással szemben, immár ezeregyszáz esztendőn át meg is tartsák. Ezt tette meg a magyar. A honfoglaló magyarságot a régi/új haza visszaszerzésével és megtartásával járó hatalmas, elsősorban katonai teljesítményre a szomszédainál értékesebb katonai tulajdonságai képesítették.

A HVIM szegedi tagszervezetének egy fiatal tagja írta le benyomásait A Lovasíjász című film kapcsán.

A Bosznia-hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett, 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagic feltételezése szerint megtalálták a föld eddigi legrégibb és legnagyobb piramisait, melyet mint mára kiderült, valószínűleg a Kárpát-medencei őseink alkották. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap, a Hold, a Sárkány, a Szeretet piramisa, és a Föld temploma.

Őseink főzési technikája, ételeik és italaik hozzávalói Az ősi magyar konyhát a hun áldozati ételek filozófiájának megismerésén keresztül közelítettük meg. Nézzük, hogy miből és hogyan készültek mindennapi ételeik!