Hun romokat találtak a Kaszpi-tenger partján

Egy hatalmas, 1500 éves kőkomplexumot fedeztek fel a Kaszpi-tenger kazahsztáni partjainak közelében. A szakértők szerint az épületegyüttest a hunok hozhatták létre.

Jótékonysági íjászversenyt és családi napot tartottunk Gyöngyösön

2016 Augusztus 28.-án Gyöngyös, Kézdivásárhely testvérvárosa is kivette a részét a meghurcolt Székely bajtársaink, Szőcs Zoltán és Beke István anyagi és lelki támogatásából.

 

Jótékonysági íjászverseny Gyöngyösön

Minden kedves érdeklődőt és segítőkész, rátermett hazafit várunk szeretettel augusztus végi rendezvényünkre Gyöngyösön.

Az ősmagyarok lovashírnöke – Beszélgetés Kassai Lajos lovasíjásszal

Történelmünk során a magyar nép számtalanszor kényszerült akklimatizálódni, mint a folyó, amelyet minduntalan újabb mederbe terelnek. És mégis, mindezek ellenére anyanyelvünk szépségét és gazdagságát meg tudtuk őrizni. De mi a helyzet a kultúránkkal? Vajon miként alakult volna a magyar nép sorsa, miként élnénk ma, ha nemzetünk maradhatott volna saját közegében, s nem kényszerül volna annyiszor „új életet kezdeni”? Egy nemzetközi kutatással foglalkozó japán skanzen-múzeum bebizonyította, hogy egymástól hatalmas földrajzi távolságokra, ámde azonos körülmények között élő emberek hasonlóképpen gondolkodnak, és kreativitásuk ugyanolyan tárgyakat hoz létre. Bizonyára az ősmagyarok belső világáról és gondolkodásáról is sokat megtudhatnánk, ha kísérletképpen visszatérnénk a közegbe, amelyben éltek.

A magyar tulipán, mint őseink szakrális művészetének a része

Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.

A magyarok harcmodora és fegyverzete

A világtörténelemben páratlan eset, hogy egy nép – a férfiak és a nők lóháton, az aggok és gyermekek szekéren – messze Ázsia felől Európa felé felkerekedjenek és az itt megtelepedett nemzetek között nemcsak új hazát szerezzenek, hanem azt minden támadással szemben, immár ezeregyszáz esztendőn át meg is tartsák. Ezt tette meg a magyar. A honfoglaló magyarságot a régi/új haza visszaszerzésével és megtartásával járó hatalmas, elsősorban katonai teljesítményre a szomszédainál értékesebb katonai tulajdonságai képesítették.

Egy középiskolás fiatal benyomásai A Lovasíjászról

A HVIM szegedi tagszervezetének egy fiatal tagja írta le benyomásait A Lovasíjász című film kapcsán.

Boszniai piramisok: Őseink öröksége!?

A Bosznia-hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett, 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagic feltételezése szerint megtalálták a föld eddigi legrégibb és legnagyobb piramisait, melyet mint mára kiderült, valószínűleg a Kárpát-medencei őseink alkották. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap, a Hold, a Sárkány, a Szeretet piramisa, és a Föld temploma.

Az ősmagyarok konyhája (Őseink főzési technikája)

Őseink főzési technikája, ételeik és italaik hozzávalói Az ősi magyar konyhát a hun áldozati ételek filozófiájának megismerésén keresztül közelítettük meg. Nézzük, hogy miből és hogyan készültek mindennapi ételeik!

Kritikus sorok a Lovasíjászról

Hosszú hetek után végre lehetőségem volt, hogy megnézzem A lovasíjász című filmet, mely szerencsére még mindig sok magyart érdekel kortól, nemtől függetlenül. Lássuk, hogy láttam! Vigyázat, spoiler-veszély!