Tizenkét érmet – négy aranyat, négy ezüstöt és négy bronzot – gyűjtöttek a magyarok a Kirgizisztánban rendezett III. Nomád Világjátékokon. A Nemzeti Versenysport Szövetség sajtószolgálatának szombati tájékoztatása szerint az aranyérmeket az íjászok szerezték: Nahóczki Péter kirgiz számban nyert, Koczka László koreai versenyszámban győzött, Mónusné Ruszin Annamária távlövészetben, míg Vermes Balázs lovasíjászatban diadalmaskodott. De mi történt Mónus Józseffel?! Tehettük fel a kérdést, hiszen megszoktuk, hogy mindig nyer…
Őmaga így számol be az eseményekről:
Kedves Barátaim!
897 méter meglőve! Végre versenyen ténylegesen 907 méter közelében, világrekordot lőve!
Sokan megkérdezték? Miért mentél tovább ekkora időhiány közepette, egy világversenyről kilépve, átutazva a világot Kirgizistánba a World Nomad Games-ra?
Miért mentél hétfőn elindulva csütörtökig egyfolytában egy másik világrészre, a bizonytalanba?
Nem volt elég?
Azért mentem tovább, mert megígértem! Megígértem hogy a magyar csapat segítségére leszünk!
A Kurultáj vezérkara, aki egyben a verseny során az egész magyar csapat versenyzését szervezte, irányította, megvette repülőjegyeket és számított ránk. Mennünk kellett! Mennünk kellett a csapatért!
Magyarországért! Hajdúnánásért! A Barátainkért!
A kimondott szó jogán, a zászló becsületéért!
Egy ember kivételével minden csapattagnak szeretnénk megköszönni, hogy mellettük állhattunk a harcban és számíthattunk mindenben segítségükre. Nagyszerű emberek, remek társak voltak !
Hogyan oldottuk meg a tornyosuló nehézségeket?
Sajnos mikor megtudtuk nem lesznek meg az íjaink, nyílvesszőink, hiszen a repülő légitársaság nem szállította le velünk együtt a csomagokat, akkor egy repülőre átszállás közepette a csomagtartóban lévő íjakból, nyílvesszőkből összeállítottunk egy-egy szettet.
Ezzel nekivágtunk Kirgizisztánnak!
Kirgizisztánnak úgy, hogy leraboltak bennünket Párizsban lekésett gép jogcímen majdnem 1000 euróval. Majd barátaink segítségével a Biskeki járatot átírattuk Isztambulból 12 ezer Ft-ért, egy nappal későbbre. Majd elindultunk!
Menetközben Isztambulból telefonálva a Minisztériumtól kértünk és kaptunk segítséget, akik a Kirgiz repülőtérről a hegyek között lévő verseny helyszínére szállítás technikai részét megszervezték pár óra alatt, hogy a 280 km távolságot egy Volgával megtehettük biztonságosan. 250 dollárt kért Szergej a söfőr.
Hétfőn indultunk Amerikából és egyfolytában utazva szinte csütörtök délután egy órára kiérkeztünk.
Négy órakor pedig megkezdődött a versenyünk!
Mónusné Ani a feleségem kezdett! Gyakorlatilag úgy győzte le az induló nemzeteket, hogy kb 80 méterrel a 2.-kat, de gyakorlatilag az egész pályát átlőtte! Óriásit lőtt!
Megnyerte a Nomád Olimpia aranyérmét!
Ezután lőttem én! Nekem a 130 fontos íjamhoz csak 42 # nyílvesszők maradtak. Ezeket próbáltam kilőni, de nem tudtam jól! Eltörtek a tollak és a vesszők megsérültek. Egy vessző volt pár centire a 2. tól. Ez a vessző a bronzot hozta a zászlónknak!
Két év harcai után, két Hódítók Kupája után, 2 World Archery World Rekord, Eurázsia bajnoki címek után, Kahramanmaras 700 lövője és rengeteg más győzelem után jött egy 897 méteres világrekord és a Kirgiz balszerencse!
Nem tudtam többet tenni!
Látom, napról napra, már országok versenyeznek ellenem, teljes pénzügyi háttérrel, hatalommal.
Én pedig?
Szétszakadozott kaftánban, elfoszlott bőrcsizmában, elkopott mundérban, de büszke és fényes szőrű Farkassal, a lelkemmel, konokul, emelt fővel, a világ legjobb íjat elkészítve műhelyemben, bármire felkészülve!
De országok ellen nagyon nehéz. Mindíg tízezrek jönnek ellenek évről évre.
De mégis ez nagyon jó! Próbára teheted hitedet, békében , barátságban!
Csak harcolni akartam, csak megmutatni, jobb ma kiállni magunkért, magyarságunkért, mint gyáván megfutni!
Egy Haza, egy Zászló, egy Nemzet, és sok-sok harc, ezek dicsőségéért!
Ezt a harcot szeretem, ezt a harcot vágyom!
Állandó feszültségben, állandó felkészülésben élni hónapról hónapra.
Hol versenyen, hol a bástyán!
Miért jó ez?
Ne kérdezze senki! Nem gondolkozom a válaszon!
Csak tudom, hogy mennem kell!
Látod, a világ elmegy melletted, nincs mód, hogy beszerezd, amire szükséged van, nem építesz házat, nem veszel új autót, nem mész szabadságra, nem nézelődsz a világba, csak harcolsz!
Harcolsz addig, amíg elfáradva összerogysz esténként!
De másnap felkelsz, új erővel, újra és újra!
Éltet a vágy, hogy büszke akarsz maradni, hinni akarsz és hiszel!
Hiszel, hogy gyermeked látja a harcodat, erőt vesz belőle és tovább megy az utadon!
A Magyarok útján! Veletek! Együtt! MI mindannyian!
A Zászlónk becsületéért!
A Farkas csapat tagjai:
– Mónusné Ruszin Anna Mária
Hajdúnánási Bocskai Általános Iskolában tanít, a Hódos Imre SC-nek lövi az eredményeket!
– Prokaj Kiara Felicia
Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán tanul, és az egri Vitézlő Oskolának lövi az eredményeket!
– Mónus László József
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar járműtechnikai szakán tanul és a Hódos Imre SC-nek lövi az eredményeket!
– Mónus József, a Farkas
nem ebben a világban él , csak történelmet akar írni a mában, a múlt tiszteletéért
Barátsággal a Farkas!