Trianoni felvonulás a Vármegyével: “Sortűz lesz az oláh gyászindulója…”

2018-ban immár tizenhetedik alkalommal rendezte meg demonstrációját a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a gyalázatos trianoni békediktátum ellen. A felvonulás az előző évektől eltérően nem a kultikus helyről, a Regnum Marianum kereszttől, hanem a festői szépségű Vajdahunyad vár elől indult.

A felvonulást Kónyi-Kiss Botond a HVIM alelnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, “bár manapság szokássá vált a politika világában feladni az elveket, az eredeti célkitűzéseket, mi, vármegyések egy jottányit sem engedünk eszméinkből és elhatározásainkból, így a trianoni gúnyhatárok ledöntéséről sem vagyunk hajlandóak lemondani. Akkor sem, ha a kishitűség bűnével megmérgezett tömegek számára érthetetlennek és feleslegesnek tűnik az igazság mellett kiállni. Mi a világ megváltoztatásáért indultunk harcba, és nincs ennél kisebb szándékunk.”

A Szerb Nagykövetség előtt Barcsa-Turner Gábor a mozgalom alelnöke beszédében kifejtette, hogy a cél továbbra is az Apostoli Magyar Királyság értékeinek védelme, és annak teljes restaurációja, a teljes revízió, az igazság képviselete. A szervezet ezért nem ismeri el a gúnyhatárokat, a trianoni utódállamokat, és köztük a Magyar Köztársaságot sem, mely illegitim államformának tekinthető. Továbbá kifejtette, hogy a Délvidék méltatlanul van kezelve az elcsatolt részek között, magyarságának helyzetével a közvélemény keveset foglalkozik, s míg Erdély, Felvidék is kedvelt turisztikai célpont, Délvidék ezen szempontból is elhanyagolt. Kiemelte, hogy a magyar kormány még csak retorikailag sem foglalkozik olyan figyelemmel ezen országrésszel, mint más részekkel. “Orbán Viktor is zsinagógát jár avatni Délvidékre Soros fiával, a szerb vezetőkkel” – fejtette ki Barcsa-Turner Gábor.

A Román Nagykövetséghez való megérkezés után meghallgathattuk az erdélyi tagszervezet vezetőjének levelét, amit beszámolónk végén egészében leközlünk.

Ezután Szabó László fehérvári vármegyés elszavalta elhunyt bajtársuk, Simon Péter versét. Ezen állomáson katona nótákat is előadott a Magyar Csárdás Project (Bartha Z. Ágoston, tekerő és Farkas Márton, ének), köztük a „Megüzenem a Romám királnyak….” kezdetűt is közkívánatra, aminek dalszövege eléggé egyértelműen fejezte ki, hogy milyen harcikedvvel bírnak a felvonulók, például a “sortűz lesz az oláh gyászindulója”, vagy a “Magyar honvéd az oláhra vadászik.” Az állomás zárasaként elénekeltük közösen  a székely himnuszt.

A felvonulás utolsó állomása a Szlovák Nagykövetség volt. Dobay Gergely szónoklatában a felvidéki magyarságot ostorozta tétlenségéért és önfeladásáért, mivel a legnagyobb veszélyt jelenleg a felvidéki magyarságra nem az állami elnyomás, hanem az asszimiláció jelenti. Az elmúlt 20 évben 110 ezerrel csökkent a felvidéki magyarok száma, mely nem a demográfiai mutatóknak köszönhető, pusztán az emberi butaságnak és lustaságnak. Beszéde végén felszólította anyaországi testvéreit, hogy járjanak Felvidékre, ismerjék meg vadregényes tájait, “mert ha visszaszeretjük, akkor előbb-utóbb vissza is szerezzük”. A rendezvény végén elénekeltük az Apostoli Magyar Királyság himnuszát, a Boldogasszony Anyánk címűt, majd a Vármegyés Hiszekeggyel zártunk.

Tóth Bálint, erdélyi vármegyés  levele:
Tisztelt bajtársak!

Egy helyre volna szükségem. Egy végtelenül csendes és félhomályos helyre, távol mindentől mi emberi de közel mindahhoz ami már nem az. Egy helyre, hol meghallgatásra lelnék, hogy elmondjam, én minden nap találkozom Trianonnal.

Tisztelt egybegyűltek! Több nemzettársammal együtt, kik még nem néznek félre, ha rájuk tekint ez a 98 éves démon, láthatjuk gúnyos mosolyát, lekezelő, gyűlölettel teljes tekintetét. Ezt a démont mint ördögöt a tömjén, annyira irritálja, nyelvünk, kultúránk és történelmünk, mely rája nézve súlyos igazságokat hordoz magában.

Történelem…mondják sokan, ez már a múlté, ne foglalkozzunk vele. Az igazság azonban az, hogy kicsit sem történelem, mert, ha az lenne, ma nem kellene felemelnünk a hangunk az ellen ami nap mint nap éri a magyar nemzetet, a gyűlölet, sovinizmus és elnyomás ellen. A letörölt feliratok, pénzbírságok, levett zászlók és börtön, mind-mind a jelen Trianonja és nem a múlté.

Tisztelt barátaim! Úgy látom és gondolom az itt jelenlevők is érzékelik, hogy az az erő ami Trianont létrehozta, napjainkban egyre fokozottabb intenzitással működik és rombol. Tevékenysége kihat egész európára és népeire. Innentől fogva, a normális emberek arra kell törekedjenek, hogy a környező népekkel összefogva ellenállásba ütköztessék ezt a folyamatot. A környező népek egy öntisztító folyamatba kell kezdjenek, kiűzve magukból a gyűlölet démonát és kelet Európa népei harcba kell szálljanak egy szent cél érdekében: Megmenteni Európából azt ami még megmaradt.

Tisztelt jelenlevők! Akik ma nem akarnak ezen veszély ellen tenni, sőt nem látják annak, azok táplálják Európa Trianonját, azok eledelül szolgálnak a fehér ember, az európai népek, a normalitás Trianonjának. A család Trianonjának. Akik pedig tenni akarnak ellene, azok tudtára kell adják mindenkinek, hogy nem kell nekünk sokszínűség, hamis kiforgatott emberi jogok, vallástalan üres konzervatív steril mindennapok, nekünk a saját ősi jogaink kellenek, a kultúránk, a keresztény hitünk és dolgos, szent mindennapjaink. Csak ennyit kérünk és ennyi legyen megadatva, románnak, szerbnek, szlováknak, ukránnak, mert a nemzetek Európájának fia, három dolgot kell szívében hordoznia: Isten, haza, család! Rázzuk a jelenbe a világot, vigyük el a valóság tüzét a Platóni barlangokba, mutassunk utat, hogy gyermekeink követhessenek! Isten óvja Európát és adjon, hitet, hűséget, bátorságot fiainak!

Még több kép a rendezvényünkről.


(64 – Szent Korona Rádió)