Benkő Tibort honvédelmi miniszter jelöltet meghallgatta a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottság

Benkő Tibor, jelenlegi vezérkari főnök és honvédelmi miniszter jelölt a két bizottság közös ülésén halgattatott meg a mai nap. Szerinte újjá kell építeni a Honvédséget, az alapoktól. De akkor mi történt eddig?

Terjedelmes cikkben számol be az eseményről a liberális Index. Valószínűleg a legtöbben már olvasták ezt, illetve az érdeklődők bizonyára utána néztek Benkő Tibor papíron impozáns pályafutásának, így ettől megkíméljük az olvasókat, következzék a parlamenti cicaharc és excrementum hajigálásának kommentálása.

Indításnak jegyezzük meg, hogy a papírember Hendét váltó Simicskó valószínűleg megtette, amit lehetett, panasz kormányzati részről nem volt rá kifelé, ezzel szemben mégis abban a megaláztatásban volt része, hogy nem jelenthette be saját távozását.

A meghallgatás azzal kezdődött, hogy Benkő ismertette a 43 év szolgálati időt felölelő szakmai önéletrajzának főbb pontjait, elvi hitvallását, és nagy általánosságokban beszélt széles körű nemzetközi tapasztalatairól a fegyveres erők civil kontrolljával, a katonai és civil diplomáciával kapcsolatban. Leszögezte,

Konkrét elképzelése van a jövőt illetően, kiket kell vezetni és kiket és hogyan kell ellenőrizni.

Írja az Index. A civil kontrollra később Benkő Tibor frappáns választ adott. Az ellenőrzés remélhetőleg a kummantások és a több évtizedes leszerelési hisztéria számonkérését jelenti, de azért ne legyen hiú ábrándjaink. Sajnos nem kell attól tartani, hogy felakasztják azt, aki miatt összetört egy teljes harcihelikopter ezred.

Ajándékba kaptuk Németországtól, ócskavasnak adtuk el.

Elmondta, hogy a NATO nyújtotta védelem kölcsönösségen alapszik, azaz véglegesen szakítani kell azzal, hogy “Majd a NATO megvéd”. Akárhogy nézzük, a NATO mi is vagyunk. Említette ezenkívül új kihívásként a kiber-és hibrid hadviselést, valamint az illegális migrációval összefonódó terrorizmust. Remélhetőleg a probléma felfedezésén túl érdemi lépések is történni fognak.

Továbbra is napirenden a V4-ek együttműködése, ezen belül a katonai együttműködés növelése. A “honvédelem legfontosabb erőforrása maga a katona” fogalmazott, amit remélhetőleg komolyan is fognak venni. Mind elismerési, mind kiképzési oldalról, hiszen Ukrajnától a Közel-Keleten át Jemenig számtalan példát találunk arra, hogy az egyik legfontosabb dolog a szakmai felkészültség.

“Az alapoktól kell felépíteni a honvédséget

A két bizottságból főleg az ellenzéki tagok tettek fel kérdéseket – ezek részben a miniszter feladataira, politikai-intézményi helyzetére, részben Benkő szlogenszerűen (Tényleg! -Vanek úr) megfogalmazott vállalásainak tisztázásra irányultak:

  • Hogyan kíván katonaként civil kontrollt gyakorolni a Magyar Honvédség felett?

Benkő megfordította a kérdést. Szerinte ugyanis nem egyértelmű, miért pont egy pedagógus, egy közgazdász tudna érdemi civil kontrollt gyakorolni a hadsereg felett. Másfelől pedig a honvédség munkáját a miniszterein kívül is egy sor civil intézmény – köztük az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék – felügyeli.”

Ez a “civil kontroll” valami mániákus betegség lehet. Miért kéne, ki találta ezt ki, és ki tette ugyan kötelezővé?

  • “Hogyan kívánja megoldani az akut – egyes információk szerint 30 százalékra rúgó – létszámhiányt, az illetmény- és biztosítási rendszert, illetve a laktanyákkal kapcsolatos problémákat?

Benkő megemlítette, hogy a laktanya-rekonstrukciós program csaknem tíz éve félbeszakadt, de azt nem, honnan venné fel a fonalat. Magyarország teljesíti a NATO elvárását, és 80 százaléka felett van a feltöltöttsége. Az arány ráadásul 2016 óta javul, még akkor is, ha az elmúlt években négy új katonai szerv jött létre.”

Ez azért érdekes, mert több csatornán is az volt a kommunikáció, hogy a laktanya felújítások pár éve indultak el, és egészen jól haladnak. Akkor valami nem stimmel. A tíz évből meg nyolc már Fideszes kormány alatt történt. Ezek szerint Benkő azt állítja, hogy az “elmúltnyolcév”… A 80%-os feltöltöttség papíron jól mutat, de jó volna ezt valamilyen bontásban is látni, mert erős a gyanú, hogy az irodai pozíciók, a Honvéd Kórház és hasonlók húzzák fel az átlagot.

Kapott aztán, egyébként jogosan, a Zrínyi 20-26 program is, aminek a programfüzete valóban nem üti meg egy Avon katalógus szintjét. Az ellenzék számon kérte többek között az új helikopterek be nem szerzését, amire egyébként nem csak a Fidesznek, hanem az azt megelőző nyolc évig tomboló MSZP-SzDSz párosnak is volt nyolc éve. Ennyi idő alatt évi két új gépes ütemmel már meg is lennénk. Figyelemre méltó mindazonáltal az MSZP pofátlansága.

Benkő szerint az “alapoktól” kell újraépíteni a Honvédséget, illetve annyi konkrétumot tudott felhozni, hogy egy, többcélú típussal fog megtörténni a váltás. Namármost. Az “emútnyócében” ő volt a vezérkari főnök. Jóreggelt. Nem egy őrnagy, maga a vezérkari főnök. Most akkor eddig az Orbán-kormányok mind tökfilkókat ültetek a miniszteri pozícióba és őt nem hagyták rendet rakni? Vagy véletlenül senki sem szólt a kormánynak, hogy komplett fegyvernemek tűntek el? Ezt az egészet mégis hogyan lehetne magyarázni?

Helikopter-ügyben viszont úgy tűnik gyűlnek a vészjósló fellegek. A visegrádi együttműködés és az egyetlen típus “nyomatása” nagyon az UH-60 / S-70 vonalra mutat. Ez három fő okból sem jó ötlet, ahogy ezzel korábban már foglalkoztunk >>itt<<, szinte pontosan egy évvel ezelőtt.
Röviden:

  • Kicsinek nagy. A két ex-OMSZ-es Eurocopter fontos rést foltozott be végre, további példányok kellenének a típusból, vagy EC-145-ből.
  • Nagynak kicsi. Harmad annyi felfegyverzett katonát tud szállítani, mint a jelenlegi Mi-8/-17-es páros. A szovjet típus szűkösen, de egy szakaszt el tud vinni, a jenki egy rajt. A jelenlegi kapacitás megőrzéséhez körülbelül 30 új jármű kellene. Szlovákia esetéből kiindulva ez úgy 230-250 milliárd forint lenne úgy, hogy a fényképek alapján nem sok “extra” került beépítésre.
  • Ami mindenre jó, az igazából semmire. Felfegyverezhetik, de attól még egy felfegyverzett szállító marad.
Se FLIR torony, se önvédelmi berendezések

Érdekes, hogy sem a harcászati teherszállító repülőgépek cseréje, sem bármelyik páncélos típus cseréjének kérdése nem merült fel, holott ezekért is muzeológusok egész tömegei tudnának ölre menni egymással.

  • “Mit szól ahhoz, hogy Németh Szilárd államtitkárrá való kinevezése felveti annak gyanúját, hogy a katonai hírszerzés erőforrásait olyan, kevéssé szakmai célokra használhatják fel, mint például a „Soros-zsoldosok” – azaz civil szervezetek, ellenzéki személyiségek – elleni műveletek?”

Kérdezték tőle. Valóban érdekes, hogy Rezsiszilárd mitől volna alkalmas erre a pozícióra, ugyanakkor a katonai hírszerzést eddig vajon, kormányokon átívelően, mindig csak és kizárólag a cserkészek becsületkódexe alapján használták?

Azt felelte, “Ő ilyen feladatot nem kapott, és nem is hallott róla, ezért nem érti ezt a kérdést.”, ami azért érdekes, mert tulajdonképpen nem kell különösebb végzettség egy ilyen mondat megértéséhez. Ezen túl azt is mondhatta volna, hogy: -Nem,  katonai hírszerzést a továbbiakban is kizárólag, ésatöbbi.

Megkérdezték tőle, hogyan állna neki az orosz titkosszolgálat komoly magyarországi befolyásának visszaszorításának? Valamiért többi titkosszolgálat nem érdekes? Lehetőleg magán kívül minden más szolgálatot lehetetlenítsenek el itthon a hazai gumitalpúak.

Végül Németh Zsolt (Fidesz) kérdezte, hogy elképzelhetőnek  tartja-e, hogy Magyarország 2024-nél korábban a GDP 2 százalékára növeli katonai kiadásait? Elég furcsa, mintha az ember saját magával beszélgetne. Benkő nem is adott egyenes választ, de ezt inkább a pénzügyminisztertől vagy a miniszterelnöktől kéne kérdezni.

Vanek úr