Az Erdővidéki HVIM tagjaiként úgy éreztük, kötelességünk megemlékezni ezen a napon Mátyás királyunk születésének 575. évfordulóján, annál is inkább, mivel a napokban derült ki az a tény, miszerint királyunk egykor Baróton járt, s ittlétének emlékére keresztet is állítottak a városban található Középvíz utcában – derült ki a római katolikus egyház Historia domusából. A tényt alátámasztja az is, hogy Fehér János történetkutató három olyan oklevélre is bukkant, amelyben Barót szerepel annak keltezésénél, s amelyet a király saját titkos pecsétével zárt le. A fent említett keresztet többször is újraállították, ezért sikerült felkeresnünk, és méltó módon koszorút helyezve rá, fejet hajtottunk ezen a napon.
(clicks: 11)
Alább az oklevelek és írások részleteiről olvashatnak: A magyar nemzetpolitikai államtitkárság a 2018-as évet Mátyás király emlékévnek nyilvánította, amelyet Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója indokol, és legfőképpen az, hogy Mátyás király erőskezű, jelentős uralkodóként vonult be a magyar történelembe, aki uralkodása alatt megerősítette a Magyar Királyságot, és felismerte, hogy csak úgy lehet megállítani az Oszmán Birodalom terjeszkedését, ha az állama szilárd.
Aktualitását ezen kívül az adja még, hogy 2018-ban Mátyás király születésének 575. évfordulója van ma, azaz február 23-án, pénteken.
Ezért most még nagyobb figyelemre tarthat számot az a tény is, miszerint Mátyás király néhány napot Baróton is eltöltött, mégpedig 1467. november 6-án és 7-én tartózkodott itt, amit bizonyít az a három oklevél, melyet ekkor bocsátott ki.
Fehér János történetkutató a Nagy-Magyarország történetével kapcsolatos, 1526 előtt kibocsátott oklevelek gyűjteményét böngészve talált rá a Baróton keltezett három dokumentumra, ezek digitális fényképei a https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/internetes oldalon is megtekinthetők, ahova a keresősávba az alább olvasható DL számokat kell beírni. Az oklevelek közül kettő átiratban maradt fenn (DL 16594, DL 88454), egy pedig eredetiben, utóbbi a DL 28410 jelzet alatt érhető el (ez a király jelenlétét is bizonyító titkos pecséttel van ellátva).
A király itt-tartózkodása az 1467. év végi moldvai, szerencsétlen végkimenetelű, az uralkodó által vezetett hadjárattal hozható kapcsolatba, amikor is Ștefan cel Mare csapatai Moldvabányánál (Baia, Suceava megye) rajtaütöttek Mátyás seregén, s habár a támadást sikerült visszaverni, a király is súlyosabb sebet kapott, és hadával visszavonult Erdélybe. Mátyás az év hátralévő részét és 1468 első napjait Brassóban töltötte, később Ștefan cel Mare önként behódolt neki. Mátyás király nyomtatásban megjelent itineráriumában is ellenőrizhető az uralkodó baróti tartózkodása.
(clicks: 10)
Ugyancsak Mátyás király ittlétét bizonyítja a baróti római katolikus egyházközség Historia Domusa, amely a város területén található keresztek történetét ismerteti. Eszerint a Középvíz utcában még 1484-ben állítottak egy keresztet a király 1467. évi Baróton tartózkodása emlékére, amelyet annak romlása után napjainkig mindig újra és újra kicseréltek vagy felújítottak.
A fent említett titkos pecsét a király személyes ottléte bizonyítékaként is tekinthető, mivel a titkos pecsétet az uralkodó utazásai során használta, a jelenlétében kelt okleveleket hitelesítették vele – a király neve alatt kibocsátott oklevelek hitelesítésére több pecsétet is használtak, és ezek kiállításához nem mindig volt szükség a király személyes ottlétére. Sajnos az említett oklevelekben nem történik más említés Barótról, a település csupán a keltezések helyszíneként van feltüntetve.
Mátyás király 1467. évi hadjáratáról, többek közt Baróton való tartózkodásának körülményeiről nemsokára olvashatunk abban a tanulmánykötetben is, amely feltehetően még idén megjelenik Fehér János tollából, a Tortoma Kiadó és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület közös gondozásában.
(Erdővidéki HVIM – Mi Magunk – Szent Korona Rádió)