Vajon mi a válasza a magyar külügynek a kitiltásokra?

magyar-roman-hatar

Az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke írásban kérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy milyen lépéseket tett vagy tesz Magyarország a környező országok kitiltásának kapcsán. Nem lőjjük le a poént, de maguktól is kitalálhatják a választ….

A jobbikos alelnök annak apropóján tette fel írásbeli kérdését (katt), hogy a csíksomlyói búcsúra igyekvők közül ismeretlen számú, de vélhetően több tucat hazafit tiltottak ki Romániából, illetve legutóbb Barcsa-Turner Gábort, a HVIM társvezetője is a gúnyhatáron szembesült azzal, hogy már 2015 óta ki van tiltva (katt).

A kérdésben felsorolásra került az utóbbi idők néhány kitiltása:

“- 2013 októberében a Nagyszalonta-Méhkerék határátkelőnél feltartóztatták, majd kitiltották Románia és Erdély területéről Toroczkai Lászlót és családját.

– 2014 márciusában Szávay Istvánt, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetj ének elnökét szinté n kitiltották Romániából, azzal az elképesztő hivatkozással, miszerint képviselőtársam „Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyezteti” . Szávay mellett a román állami televízió mások kitiltásáról is beszámolt. Az érintettek jellemzően semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak a román féltől.

– 2014 év nyarán Budaházy Györgyöt a beregsurányi határátkelőnél tartóztatták föl, közölve vele az Ukrajnából (így Kárpátaljáról) történt kitiltását. Korábban nem is járt ott, semmifél e kapcsolata nem volt az ukrán állammal, ahogy ukrán állampolgárokkal sem . Sneider Tamás országgyűlési képvisel ő –

2014 novemberében Gyöngyösi Mártont, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnökét és munkatársát tiltották ki Ukrajnából. Útban egy szolyvai megemlékezésre értesült a Kárpátaljáról történt kitiltásáról Hegedűs Loránt református lelkész is.

A közelmúltban a csíksomlyói búcsúra utazó zarándokok közül lettek többen visszafordítva. Barcsa-Turner Gábor, az egyik kitiltott a világhálón osztotta meg a vele történteket, közzétéve a kitiltásáról szóló román nyelvű határozatot is. A feltartóztatásakor értesült arról, hogy Romániából – így sajnálatos módon Székelyföldről is – még 2015-ben kitiltották .”

“Korábban is elmondtam, ma is fenntartom, hogy minden államot megillet az a szuverén jog , miszerint megalapozott indokokkal, jogszerű eljárás keretében külföldi állampolgáro k beléptetését megtagadja. Nem kivétel Románia sem, a román félnek is jogában áll megtagadni egy külföldi – adott esetben magyar – állampolgár beléptetését, elrendelni és végrehajtani a beutazási és tartózkodási tilalmat, amennyiben annak a jogszabályokban meghatározot t feltételei fennállnak . Azonban minden ilyen esetben a minimálisan elvárható, hogy az érintett erről tájékoztatást kapjon, megismerhesse a számára hátrányos döntés meghozatalának indokait, a döntés id őbeli hatályát, továbbá a döntéssel szemben rendelkezésére áll ó jogorvoslati lehetőségeket. Mindezekre a fentebb említett esetek egyikében .sem került sor, ami a jogbiztonság kérdéséhez köt ődő problémán túl számos más kérdést érint.

Jelenleg hány főt érintenek a szomszédos államok nemzetközi jogba ütköz ő, önkényes kitiltásai? A magyar külügy – amennyiben értesül a magyar állampblgárokat érint ő kitiltásokról – miért mulasztja el az értesítésüket? Talán nem kell hosszasan részletezni , milyen kellemetlenségekkel jár egy lelki feltöltődés reményében tervezett olyan családos csíksomlyói út, amelynek már az elején a családfőt nem engedik átlépni a szomszédos EU-s állam területére. Mit tettek annak érdekében, hogy jogsértő állapotok mielőbb megszüntetésr e kerüljenek, az érintettek pedig szabadon közlekedjenek lakhelyük és az elszakított területe k magyarságának otthonául szolgáló nemzetrészek között ?” – Teszi fel Sneider Tamás a kérdést.

És akkor jöjjön a válasz (katt), amit persze nem Szijjártó Péter írt (hiszen ő nagyon elfoglalt), hanem egy helyettese, Dr. Szabó László adott.
A lényeget összefoglaljuk pár gondolattal:
-Ez van, mind Ukrajna, mind Románia megteheti ezt a nemzetközi jog alapján, bár a szabad mozgás hívei vagyunk.
-Nincs adatbázisa a magyar külügynek a kitiltottakról, mert nem osztják meg ezt a környező országok egymással.
-Maximum magyarázatot lehet kérni a kitiltó országtól.
-Ha politikusról, közéleti szereplőről van szó és vélelmezhető, hogy politikai okokból tiltották ki, akkor lehetősége lenne a magyar külügynek eljárni az ügyükben.

Már csak az a kérdés, hogy értjük mi, hogy milyen eszközei vannak a külügynek (szinte semmi), de vajon éltek-e ezekkel? Mert tudomásunk szerint nem.

(Székelyföld nem Románia – Szent Korona Rádió)

6672 Total Views 3 Views Today