Harc a sötétség erőivel – a veszprémi kegyeleti megemlékezés

20170214megemlekezes

Immáron, hatodik éve kerül megrendezésre Veszprémben a budai várból kitörő hősöknek emléket állító kegyeleti megemlékezés a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom veszprémi tagjainak szervezésében.

A rendezvényt Dufka Gábor a HVIM veszprémi tagszervezet vezetője nyitotta meg, mely a Magyar Himnusz közös eléneklésével kezdődött.

Ezután egy rövid történelmi ismertetőre került sor, melyben Dufka Gábor bemutatta a budai várból kitörő harcosok történetét és ember feletti küzdelmét.

A rendezvény első felszólalója Barcsa- Turner Gábor volt a HVIM társvezetője és a Farkasok alapítója, aki az alábbi gondolatokat osztotta meg a megemlékezőkkel.

A két világháborút kezelhetjük nyugodtan egy nagy háborúként. Háború a tradicionális, hagyományos berendezkedésű országok és a sötétség erői között – még ha ez nem is volt akkor világos, ha a felek nem is így látták, de egy kellően messzi rátekintésből ezt láthatjuk. A nagy birodalmak megsemmisítése volt a céljuk. Az első világháború csak megroppantotta ezeket az ősi országokat. A mi királyságunkat ekkor még csak területileg, de valamelyik nagy birodalmat pedig szellemi nyomorba is döntötte, mint például Oroszországot.

/Barcsa- Turner Gábor a HVIM társvezetője és a Farkasok alapítója/

Ezután szólt arról is, hogy mi a célja a sötétség erőinek:

A múlt eltörlése a küldetésük. Szeretett Hazánk, Magyarország vonatkozásában is mi történt? Területeink után elvették, az ősi, Istentől kapott, Szent Korona által képviselt államformánkat, a királyságot, majd a szellemi elitünket kiirtották, a vallásunkat legyengítették. Ez volt tehát a cél: megsemmisíteni mindent, ami magasrendű, ami megtartó erővel bír a gonoszsággal szemben.

Vajon, ha tudták volna a katonáink, hogy ilyen lesz a világ a vesztes háborúk után, akkor harcoltak, vagy feladták volna? – tette fel a kérdést Barcsa Turner Gábor

Véleményem szerint még inkább, még jobban és még elszántabban küzdöttek volna, hogy ez ne következzen be! Így is emberfeletti volt a teljesítményük, de ha a jövőbe láttak volna, akkor senki sem adta volna meg magát, mindenki az utolsó töltény után is harcolt volna. Így is voltak, akik sejtették, hogy milyen világ jön és ezért is áldozták fel az életüket.

Egy idős katolikus pappal beszélgettem nemrégen, aki kifelé nézett merengve az ablakon, miközben azt mondta nekem, hogy jobb is, hogy nem éltem én a második világháború előtt. Néztem rá kérdőn, hogyan is érti ezt. Ha akkor éltél volna, most nem tudnád elviselni ezt a kort – mondta nekem. Eléggé érzékletes a különbség az akkori világ, és a létrejött állapotok között. – mesélt élményéről a vármegyés vezető.

Mi a feladatunk egy ilyen helyzetben? Hagyjuk abba a harcunkat? Hagyjunk fel mindennel? – teszi fel a kérdést a vármegyés vezető.

Sokan tesznek így. Fiatalkori hobbi, vagány életforma a mozgalmárkodás nekik, de a házasság és gyermek születése után bejelentik, hogy van fontosabb is, nem pazarolják tovább az idejüket és nem foglalkoznak utána semmi közélettel, politikával, a közösséget elhagyják, csak az lesz a motiváció, hogy mit esznek holnap, hogy mennyi pénzt keresnek. Viszont nekünk történelmi feladatunk van! Ezt komolyan vesszük, van felelősségtudatunk, van hitünk, hűek vagyunk az örökséghez és bátorságunk is van, hogy küzdjünk érte! Ezt a feladatot az elesett katonáktól, a hőseinktől kaptuk. Ha valaki nem is tesz tevőlegesen a közös ügyünkhöz naponta, aktivistaként, de igenis képes a világot megváltoztatni azzal, hogy önmagát nemesíti, önmagát teszi jobbá. Személyes életünkkel vigyük tovább a lángot! Harcoljunk az önkénnyel szemben, harcoljunk a sötétség erőivel szemben, és ne hagyjuk, hogy a Tel-Aviv – Washington tengely végleg elpusztítsa a maradék magasrendűséget is a Földről! – mondta.

Ezután két Vármegyés tag, Szabó László és Király Dávid előadásában hallgathatták meg a kitörés rendezvényekkel egybeforrt, a XIX. század óta mind a mai napig használt Német-katonai gyászindulót a “ Der gute Kamerad-ot”, avagy a Hű bajtárs című dalt.

E felemelő dal után, Kónyi- Kiss Botond a HVIM alvezetője mondta el beszédét.

Kiemelte a város védőinek hatalmas katonai sikerét és eredményét, aminek köszönhetően 102 napig tartották Budapestet a világ egyik legnagyobb város ostromában a mostoha és kegyetlen körülmények között. Továbbá hangsúlyozta a mai kor feladatát. Mint mondta,

(…) elmondhatjuk ezerszer a vérben gázoló kommunista hódítók gaztetteit, de ez nem ér semmit, ha elfogadjuk azt a világot, amit a világháború győztes ideológiái teremtettek meg számunkra, és ami most fojtogatóan körülvesz minket. Lázadjunk hát a mindent elborító liberalizmussal, a felforgatással, a vallás- és Isten ellenességgel szemben, és törjünk lándzsát a tradicionális Európa értékrendje mellett!

/Kónyi- Kiss Botond a HVIM alvezetője/

A rendezvény záró akkordjaként Dufka Gábor vezényelte le a “Vagyunk rítus” katonai szertartást, mellyel mindazok emlékét kívánta felidézni, akik életüket adták a valódi Európáért a bolsevizmus elleni harcban.

A “Vagyunk rítus” 2014-ben Érpatakon, Zagyva György Gyula vezénylésével:

A rendezvény végén Barcsa- Turner Gábor és Kónyi- Kiss Botond helyezték el az emlékezés koszorúját a veszprémi Vámosi úti temető német-magyar katonai parcelláknál állított keresztnél.

/Barcsa- Turner Gábor és Kónyi- Kiss Botond elhelyezik a koszorút a hősök keresztjénél/

Programajánló:

Itt szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy felhívjuk a figyelmet néhány közelgő eseményre.

Az első eseményre február 18-án fog sor kerülni, Csókakőn a Nagy-Magyarország téren. Az eseményhez a Facebook-on itt lehet csatlakozni: https://www.facebook.com/events/381184255571282/

A másik esemény a “Hadak Útján” túrasorozat következő állomása lesz, március 25-én melynek Facebook eseményéhez itt lehet csatlakozni: 

https://www.facebook.com/events/1275454882520217/

/Szent Korona Rádió nyomán Patrióta/

1463 Total Views 1 Views Today



Bejelentkezés

Kövess minket!