A magyar tulipán, mint őseink szakrális művészetének a része

Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.

“Hej tulipán, tulipán…”

A magyar női lélek formái a díszítőművészetünkben

nő motívum, tulipán, liliom, nagyboldogasszonyunk (clicks: 2)

A világ győzedelmes királynője – NagyBoldogAsszonyunk – Albert Éva Katalin alkotása

“Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.”

– Wass Albert –

 nagyboldogasszonyunk13 (clicks: 45)

A világ győzedelmes királynője – NagyBoldogAsszonyunk – Albert Éva Katalin alkotása

A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk.

Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk.

Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek.

“A hímzésmintáink…

A mentális egészségünket védik.

A rezgéseik nyitva hagyják úgymond a kiskaput az agyban, amin át a fény a tudatunkba áramolhat.

A kézzel készült hímzés ereje jóval erősebb egy fotó erejénél, mert benne van az alkotó energiája.

Erre mondták eleINK, hogy BELETETTÉK A SZÍVÜKET ÉS A LELKÜKET.

Fogjatok hát hozzá, és alkossatok ennek tudatában, mert szükség van a védelemre a mai világban!” – spiriteve​

A Tulipán

A legkorábbi ismert tulipán-ábrázolás a Kr. előtti VII. századból való egy dél-kaukázusi szkíta leletből Ziwiyeből.

 tulipános pecsét

Aranyból készült pecsétnyomón öt vastagodó hasban végződő tulipán van.

A tulipán ősi magyar népművészeti jelkép, Lükő Gábor etnográfus és mások (például Varga Géza írástörténész) szerint a legősibb magyar virágmotívum (az olyan kelyhes virágokkal együtt, mint a liliom).

Lükő szokott ironikus stílusában így ír róla:

„Népművészetünk legősibb virágmotívuma a tulipán.

Az etnográfusok sokat huzakodtak rajta, keletről származik-e vagy nyugatról?

A tulipán virágról kiderítették, hogy nyugati kertészek ismertették meg velünk a XVIII. században, népművészetünk tulipán motívumáról meg bebizonyították, hogy nem is tulipán, hanem legtöbbnyire rózsabimbó a neve a szűrszabók ajkán.

De nevezik sok minden egyébnek, sőt mi több, még tulipánnak is.

A régészeti leletek tanúsága szerint a török népek már vagy másfélezer esztendeje alkalmazzák bronzból öntött szíjjvégeiken és bizonyára egyéb díszítményeiken is.”

 tulipános szijjvég

Varga Géza írástörténész szerint a tulipán az ősvallás égigérőfa-jelképe;

amely nem élethű, hanem jelszerű ábrázolás – ezért értelmetlen a néprajzosok azon követelménye a honfoglaláskori és más régészeti emlékek tulipánábrázolásaival szemben, hogy azokon legyen botanikai hitelességgel meghatározható a tulipán.

E régi emlékek nem a tulipán; hanem az égigérő fával (Tejúttal) azonos Isten jelképes ábrázolását célozták.

 tulipános népművészeti emlékeink

A sztyeppi égigérőfa-ábrázolásokhoz hasonlóan a tulipánábrázolásokon is találunk olyan jelképeket (szójeleket), amelyek a székely rovásírás jeleivel azonosíthatók.

Ezek segítségével egyes tulipánábrázolások elolvashatók.

A tulipán középső sziromlevele például gyakran azonos a székely írás “us” (ős) jelével.

Ez a jel a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor a Nap kél (a jelet csak másodlagosan használják a női nemiszerv ábrázolására; eredetileg az ősanya vulváját jelölte; de az ősvallás időszakában nem a vulva, hanem a benne születő napisten volt a fontos).

 égigérő fa12

Az égigérő fa központi szára a “Magasságos időisten köve” mondatjel
Továbbá itt:
Az őrségi = ősrégi jelkincs: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html

Ez a csillagászati körülmény okozta a Tejút hasadékának rendkívüli ősvallási jelentőségét és a sok ábrázolást, amelyek egy része a tulipánhoz kötődik.

A tulipán két szélső sziromlevele meg a székely írás “nt/tn” (Ten) jelével azonos.

A két jel együttesen az Isten (ős Ten) szót adja, újfent igazolva ezáltal azt a Berze Nagy János által is felismert tényt, hogy a magyar nép az égigérő fát (azaz a Tejutat) az Istennel azonosítja.

(Forrás: Magyar Nyelv)

élet virága kicsi szimbólum

Ősi női szimbólum 

a szenvedély,

a lángoló szerelem,

a termékenység jelképe.

A tulipán motívuma elválaszthatatlan a magyar népművészettől:

bútorokon, munkaeszközökön, edényeken, háztartási eszközökön, fejfákon, ruhákon egyaránt megjelenik, gyakran a szívvel együtt ábrázolva.

Gyakori elem a népköltészetben, és rendre feltűnik a magyar népdalokban.

Nem pusztán világi jelkép – szakrális, vallási vonatkozásban is találkozhatunk vele.

A tulipán magában hordozza a fény és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást.

hagyomanyorzoink_logo kicsi (clicks: 59)

A tulipán a Teremtő, a Szent Hármasság jelképe

Őseink díszítették vele ruháikat:

 tulipános hímzett ruha magyar arisztokrata asszonyi viselet

Tulipános hímzett – női ruha, magyar arisztokrata viselet, életfa hímzéssel

 hímezték terítőkre:

 széki mezőségi hímzés

matyó1

matyó párna (clicks: 2)

Matyó hímzés – párna

festették berendezési tárgyaikra:

 tulipános ruha fogas

 fa faragott bölcső tulipán életfa (clicks: 1)

 faragták kapufélfáikra:

 székelykapu1 (clicks: 1)

tulipános napos kapu (clicks: 1)

varrták szőttesekre:

 tulipános nagyberegi szőttes

Nagyberegi szőttes

csíkszereda babba mária tulipános szőttes

Babba Mária – Csíkszereda – oltárterítő

 fazekas tárgyakra: 

isten országa korsó1

A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által készített “Isten országa” korsó 
Életfa, Világfa, Tetejetlen fa motívum
Továbbá itt:  

Magyar mitológia és rovások – Világfa – Életfa – Égigérő fa – Tetejetlen fa:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html


kerámia art fazék tulipános életfa

 KerámiaART fazék

Életfa, Világfa, Tetejetlen fa motívum

faragták, festették bútorokra:

faragott bölcső itthonról (clicks: 1)

 fa faragott bölcső tulipán életfa (clicks: 1)

 fafaragás szíves tulipános székhát (clicks: 1)

faragott szék1 (clicks: 1)

 tulipános láda

 vagy akár a kapufélfa díszítések között találunk számos növényi ornamentika motívumot:

Csedő Attilla - Székelyszentmiklós (clicks: 1)

 Lakóház oromdíszítés - részlet - Kalotaszentkirály-Zentelke - Kalotaszeg - Erdély Kádasi Laura képe (clicks: 1)

Lakóház oromdíszítés – részlet – Kalotaszentkirály-Zentelke – Kalotaszeg – Erdély Kádasi Laura képe

Lakóház oromdíszítés - részlet - Kalotaszentkirály-Zentelke - Kalotaszeg - Erdély Kádasi Laura

Lakóház oromdíszítés – részlet – Kalotaszentkirály-Zentelke – Kalotaszeg – Erdély Kádasi Laura képe

 napszimbólum tulipán egy isten

ugyanúgy, mint minden  ruhán:

 buzsáki hímzés2

 Buzsáki hímzés

matyó

Matyó népviselet 

Ezek a jelképek olyan természetességgel hordozzák jelentéseiket, hogy értelmezésük kézenfekvő.

.

A régi emberek még beleszülettek a hagyományba, a környezetük rendezettségének élményét is adó tárgyak megalkotásához szükséges tudást  mozdulatról – mozdulatra adták át, tehát számukra ezek a szimbólumok nem maradtak némák, mint a mai kor embere számára..

Még címerekben is látható ez a szimbólum:

 gödöllő címere tulipános

Gödöllő város címere

A tulipán a nőiesség kifejezője.

A virág tölcséres kelyhe az élet nedvét tartalmazza, és ezáltal gyakran az anyaméhre utal.

Közép-Ázsiában a múlékony, de szenvedélyes szerelmet jelképezi.

A magyar nép ezer évekig élt a vadtulipán előfordulási tájain.

Közismert, hogy a tulipán az egész Kárpát-medence összes magyar

települési tájain díszítő motívum.

tulipános mező

Németh Gyula történész szerint “a magyar őstörténet számára a tulipán díszítő elemből és a vadtulipán növényföldrajzából levonható irány ugyanúgy Belső-Ázsia és Közép-Ázsia felé mutat, mint az embertan, a népköltészet, a népdal és minden történeti forrás maga is.

Az őshazából magunkkal hozott motívum.

A nőisesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe.

Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is).

A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.

 életfa horváth katalin

Életfa – Horváth Katalin alkotása

Az örök nő

A magyar díszítőművészet az évezredek során valóságos képírássá fejlődött.

Minden motívum jelentéstartalommal bír, olykor többszörös jelentéstartalommal is.

A növényi díszítőelemek között is kiemelkedő helyet foglal el a tulipán.

Formája több ezer éve ismert a sztyeppei népek díszítőművészetében.

A tulipán a magyar ornamentika legkedveltebb virága.

Önmagában is egy kompozíció lehet, és mindig a nő jelölője

Alakja miatt a fehér tulipánt a keresztény szimbolizmus a liliommal azonosítja, így a tisztaságra és a szűziességre utal.

 hej tulipán fehér

A piros tulipán az érzéki örömöket jelenti.

A francia virágnyelvben a szerelem megvallásának jelképe, mivel a lángoló szerelemre utal.

A sárga tulipán a reménytelen szerelem kifejezője.

Több száz formáját ismerjük, kifejezheti a nő társadalmi helyzetét, családi állapotát, életkorát, élethelyzetét.

A ma született leány-gyermektől a haldokló öreg néniig minden életkornak megvan a maga tulipánformája!

Az itt látható „Örök nő” c. kompozíció kilenc tulipánja ezt az életfolyamatot jeleníti meg.

Teszi mindezt igazán hitelesen, hiszen a tulipánformák a székelyföldi „vén” Sütő Béla bácsi (korondi fazekasdinasztia jeles képviselője) virágaiból kerültek kiválasztásra.

Az alábbi sorrend a kompozíció bal felső sarkából a jobb alsóig követi a motívumokat.

 hej tulipán 1

A magyar parasztság a múltból nemcsak egy-egy motívumot, emléktöredéket hozott magával, hanem az egész motívumkincsben, mint összefüggő jelrendszerben benne lappang archaikus világszemléletének sok alapvető eleme is.

Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól az ember helyéről a világmindenségben: feladatáról, lehetőségeiről, természethez való viszonyáról, a természetben és az ember önnön természetében fellelhető törvényszerűségek megfigyeléséről és alkalmazásról, a természetben természetesen és a természettel való együttélésről.

A faragott tárgyakon:

vágódeszka tulipános

 fa faragott sodrófák

 bicskával faragott fa ládika élet virága tulipán (clicks: 1)

kapatisztító eszköz faragott (clicks: 1)

 tulipános kopjafa1 (clicks: 1)

 tulipános kopjafa (clicks: 1)

 faragott tulipános kapu waum péter

Faragott tulipános kapu – Waum Péter alkotása

 fazekasok által készített edényeken, kapufélfákon, kályhacsempén:

 búbos kemence vass zoltán

 Búbos kemence – Vass Zoltán munkája

mázolatlan kályhacsempe

Mázolatlan kályhacsempe

szűrhímzésen a minta nem pusztán díszítés, hanem sokkal inkább képi üzenet:

 szűrök

Ezért beszélhetünk úgy a népművészetről, mint a magyar nép szakrális művészetéről.

A művészet célja, hogy az ember a lényeglátását megőrizze és segítse, hogy ne veszítse szem elől a rendet és a létfeladatát, az élet lehetőségeit.

Régen a mágikus-szimbolikus gondolkodás áthatotta az emberek mindennapi életét.

A mágikus gondolkodás és a művészet még kart karba öltve, szétválasztatlanul működött a létezésben.

Mostani cikkemben konkrétan a tulipán különböző formáiról írok (érintve a szív formát)..

Lássuk a tulipán formák jelentését konkrétan:

A tulipán az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma.

tulipános párna horváth katalin

 Horváth Katalin alkotása

Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható.

Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is.

 életfa dávid julia1

Életfa – Dávid Júlia alkotása

Olyan női jelképről van szó, amely egyben költőien átfogalmazott vulva ábrázolás, vagyis a tulipánt lényegében a két széttárt combnak és az “élet kapujának” ikonikus ábrázolása.

“A nő képessége a befogadás (információ befogadás), elfogadás, odaadás és a teremtés (materializálás).

A nő arra született, hogy befogadni, megnyílni, szeretni, a szeretet által önmagát tudatosan átadni, a szeretet által egységet (párkapcsolati, alapított családi egységet) létrehozni, teremteni, szülni, újjászületni képes legyen.

 életfa dávid julia2

Életfa – Dávid Júlia alkotása

Természetesen nem bármit befogadni, s nem bármi felé nyitott lenni, s nem bárminek átadni magát.

Hanem: a férfin keresztül az isteni igazságnak, a kiegyenlítődésnek,

a férfi által a valódi, tiszta értelem fényének.

Minden nő spirituális útja a „férfin keresztül” vezet.

De nem úgy, hogy átgázol rajta, hanem, hogy befogadja, megismeri.

Párkapcsolati életük során folyamatosan magához kapcsolja odaadó szeretetével, és

visszakapcsolja az ősi egységhez, a Nagy Egész -hez.

Így teljesednek ki mindketten.

életfa feketéné lendvai katalin3

 Életfa – Feketéné Lendvai Katalin alkotása

 Ez nem misztikum.

Ez szellemi, lelki, gyakorlati életfeladataink egyike.

A nőnek, hogy a fénytől, tehát az értelemtől, az objektív átvilágítástól, az önmegváltási információktól megtermékenyülve: teremtsen.”

 – (Joó Violetta: A nő mágiája és felelőssége)

És pontosan ezt a beavatást adják meg ezek a régi motívumok.

Tulipánokkal, más motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra, életkori sajátságokra, jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra.

A tulipán tehát a leányt jelképezi, a szív a legényt jeleníti meg.

Azok a tárgyak, amelyeken ezek előfordultak elsősorban tehát nem használati tárgyak voltak, hanem mint a két nembeli fiatalok közti szerelmi kapcsolat és egybekelési szándék nyilvános jegyei, valamint státuszszimbólumokként nem pusztán társadalmi és dekoratív funkciót kaptak, hanem minden vésett díszítőelemnek:

a hármastulipánnak, az egymásnak fordított páros szilvamagnak, fenyőágnak, rózsának jelentése és jelentősége van.

A tulipánba például gyakran szilvamag kerül, így lesz a tulipán a női szeméremtest, a mag pedig a termékenység szimbóluma.

A szív megjelenhet a férfi lábai közt is, s arra is van emlékünk, hogy szívet virággá továbbfejlesztő motívum neve “tökös” volt.

Tulipánok a képek sorrendjében balról jobbra:

hej tulipán2

– Villás tulipán: 10-12 éves leányka, érintetlen állapota.

– Hegyes tulipán 1854-ből: 13-15 esztendős leányka, „kinek már szökik ki a csicse s ezután már nehezen ül otthon”.

– Lándzsás facsart tulipán: 16-17 éves nagyleány, konfirmált már, jár hozzá a legények serege!

„Ha még egyszer lány lehetnék,

Megválogatnám a legényt,

Megválogatnám a legényt,

Mint a piacon az edényt.”

 hej tulipán3

– Lándzsás tulipán 1827-ből: a nászéjszakát éppen megélő, „félkontyot menyasszony” jelölője.

– Ajakos tulipán: az áldott állapotban lévő menyecske megszemélyesítője, „amikor nő a ház eleje”.

– Fias tulipán 1860-ból: az áldott állapotú anyában már teljesen kifejlődött a magzat, a viráganyában mát teljesen kinyílt a kis virág.

 hej tulipán4

– Facsart tulipán szintén a XIX. századból: az e- világra születés folyamata, a viráganya kifacsarja kis virágát.

Minden édesanya szüléskor ugyanezt éli meg.

– Kifacsart tulipán: a viráganya öregszik, nem szülőképes már!

Újra előtérbe kerül a szűz állapota, ám most az élete végéhez közeledő években:

„ Öregasszony nem jó zsáknak

Sem abrakos tarisznyának”

– Szakállas tulipán: az élet kereke nem áll meg.

Ami egyszer fent volt le is fordul.

A már nagyra nőtt, fiatal tulipán folytatja anyja munkáját, míg az elöregedett viráganya lehull róla és őssé válik.

Földanyánk minden év tavaszán újranöveszti magából, magból, az életet.

szabó éva kerámia

Szabó Éva alkotása

Tulipán Világ – Virág

 világ virág tál

Középen a Nap, keleti irányba forgó (folytonosan megújuló, újjászülető, felkelő) mozgással.

A belső negatív, fehér térben egy egyenlőszárú kereszt (a világ négyosztású rendje) található.

A Napból „nyitó”, illetve a Naphoz visszahajló „záró” tulipánok köre:

a tavasz és az ősz, a hajnal és az alkony képviselői.

Peremén a cserfalevél (cserelapi) és háló váltakozik:

élet és halál, nyár és tél, nappal és éjszaka körforgása.

A tál közepébe pedig (a mintának megfelelően), az étel, az élet kerül!

Íme, a virágba szépült törvénytudás és törvénytisztelet!

– Molnár V. József: Világ-virág című könyve nyomán.

A tányér a szerző rajza, Pállné Kovács Róza korondi írókázó (díszítő) asszony által „megírt” cseréptálról

(Forrás: Sallai János – Néphagyomány, Népművészet, Néptánc, Népzene)

Tulipán motívumok magyar régészeti emlékeken:

– A Magyar Szent Korona Szent Tamás képének zománcos lemezén és a felső “Pantokrátor” két oldalán indavégi tulipánok fordulnak elő.

– A IX. századra keltezhető az Attila-kardjaként ismert szablyán, – amely Álmosé vagy Árpádé lehetett – indavégi tulipánok láthatók. Mivel az Árpád-család Attila ivadékának tartotta magát, így e kardot is Attila kardjának tartották. Azzal a díszkardal lehet azonos, melyet I. András felesége, Anasztázia a király halála után, 1063 táján Nordheimi Ottó bajor hercegnek ajándékozott, mivel hatékonyan segítette fiát, Salamont a magyar trón megszerzésében… Más vélekedések szerint a kard díszítésében nem tulipánok, hanem a honfoglaló magyarság díszítőművészetére sokkal inkább jellemző palmetták találhatóak.

– A IX. századira keltezett nagyszentmiklósi kincslelet 2. számú korsóját indavégi lándzsás tulipánokkal díszítették.

– Találunk tulipánt honfoglaló magyar szablya markolatán, szíjvégeken és ruhadíszeken. Ezek az ábrázolások a történettudomány elfogadott álláspontja szerint palmetták.

– X., sőt a IX. századba nyúlhat vissza Ajtony címere, amelyen a hátsó lábain álló oroszlán mellső lábai közt piros tulipánt tart.

– Tulipán látható a szolnok-strázsahalmi, a Tarcal 4. sírból előkerült, Galgócon (Nyitra megye) talált, Bezerédről (Szabolcs megye) származó tarsolylemezeken. A díszítés itt sem tulipán, hanem a honfoglaló magyarság művészetére jellemzőbb palmetta.

– A XII. századi esztergomi királyi kápolna (“ítélkezőterem”) oroszlános freskóján hármas osztatú indavégi tulipánok vannak az 1190-es évekből.

– A Képes krónikában és III. Béla király címerében egyes vélemények szerint piros mezőben kék tulipánok figyelhetők meg… Mások szerint viszont ezek a díszítőelemek stilizált liliomok

– Kun László, IV. Béla és, II. Endre pénzein, valamint Károly Róbert és Nagy Lajos pénzein az Anjou-liliom szirmai között egyes vélekedések szerint tulipánok vehetők ki. Ebben az esetben sem tulipánról, hanem liliomról van szó.

– Mátyás király és Beatrix címeres tányérján, majolikapoharán és kelyhén tulipános a szegély.

– Az 1490 előtti Festetich-kódexen a Kinizsi-címerrel indák közötti madár és számos háromosztatú tulipán látható.

– A Jordánszky-kódex 40. lapja

– Az ádamos-i templom (1526) mennyezetkazettáin szerepel sok tulipán.

– Az 1515-ből származó Jordánszky-kódex címlapján és Mátyás király bibliájának bőrkötése borítójának mind a négy sarkában van tulipán.

– A Késmárki Szent Kereszt tiszteletére szentelt gótikus plébániatemploma 1444 és 1486 között épült. Harangtornya 1591-ben épült, sgrafitto díszítéses homlokzatán jól kivehetők a tulipán motívumok.

– Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György Erdélyi fejedelem által az 1600-as évek elején építtetett eperjesi „Rákóczi-ház” „lengyel végződésű, pártás, sgrafitto díszítéses homlokzatán jól kivehetők a tulipán motívumok.

– Brandenburgi Katalin 1626-1629 között készült díszruhája, melynek alsó, szoknya részén, körben, 8 sorban tulipán díszítés látható, valamint a felső részén a mellfűzős rész két oldalán szintén.

– Csarodán a XIII. század második felében épült a késő román stílusú templom. A templombelsőben XIII-XIV-XVII. századi freskó maradványok láthatók. Nemcsak a templombelsőben, hanem a külső homlokzaton is megőrződtek részletek az 1642-ben készült népies falfestésből, mely tulipán motívumokat is tartalmaz.

 

– Az énlakai unitárius templom kazettás mennyezetéről rovásírásos felirata (1668)

– A XVII. századból – 1692-ből – Miskolcról tulipános tál.

– 1694-ből Bethlen Kata úrasztali terítőjén tulipán van a fogarasi református templomban.

 

– Csengersimai (Szabolcs-Szatmár megye) mennyezetkazetták a Kazettás mennyezetek című művészeti kiállítási füzetből.

– Református templom, Csengersima A román stílusú templom a XIII. században épült, a XV. században bővítették, 1717-ben a tatárok újra felégették a települést templomával együtt, amit 1729-34 között Tunyogi Korda Mihálynak, a falu új református birtokosának és feleségének a segítségével építettek újjá… 1755-ben újrazsindelyezték, majd 1761-ben kazettás famennyezetet kapott a templom, s feltételezhetően ekkor készült a kis tornyocska és a nyugati bejárat feletti tető. A kazettás mennyezet figurális ábrázolásai között találhatók égitestek: Hold, Nap; a nagyon gazdag növényi ábrázolások (tulipán) mellett állatmotívumok: pelikán, kétfejű sas, sárkány, kerub. Külön kiemelendő a pünkösdre utaló szél megjelenítése vagy Noé bárkája. Fából készült kis előcsarnoka 1761-es évszámot mutat, s belső deszkamennyezete is ebben az évben készült. Az 56 népies barokk stílusban festett fatábla (a mennyezetet korábban több tábla borította) a legérdekesebb és a legjellegzetesebb a megye ilyen emlékei közül. A festett fakarzat és szószék a mennyezet kazettákkal egy időben készült, míg a szép, áttört díszítésű szószékkorona későbbi, 1799-es munka. A templom külsején kevés változtatást végeztek: román kori résablakai közül többet kinagyítottak. A nyugati oldalon, a kontyolt tetőzet felett gúlasisakos huszártorony áll, amely barokk kori, és feltehetően a középkort idézi.

– Csetfalva református templom híres festett fakazettás mennyezete 1753-ban készült el. – A Reformáció előtt a katolikusoké volt. A templomot később átépítették. – Készítője Asztalos Ládor Ferenc volt, ő készítette el a Tákosi templom festett mennyezetét is. S a díszítő elemek között kiemelt szerepet kapott a tulipán.

– A Tákosi református templom a ”mezítlábas Notre Dame” és a mellette álló harangtorony a település büszkesége. A festett 58 fakazettából álló mennyezete, berendezése, szószéke, karzata adja a templom igazi értékét, s hírét kelti, messze földön is. Lándor Ferenc erdélyi asztalosmester remekműve, 1766. július 30-án készült el. A mennyezet kazettái között nincs két egyforma. A vázákból virágok nőnek ki, amiket indák, szfvek, tulipánok, levélkék, futó “S” motívumok vesznek körül. Fő jellemzőjük, hogy tengelyesen szimmetrikusak. Lukács János ácsmester 1767-ben megépíti a nagyon szép, tizenhat méter magas fatornyot, amely szoknyával, galériával és vízcsendesítővel ellátott torony volt. Galéria részén fordított fűrészelt tulipán motívumok vonultak végig.

 

Forrás:

(http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html – wikipedia – SZKR)