A gáztámadással kényszerítik a beásott katonákat, hogy elhagyják állásaikat, és menekülés közben könnyű célpontok legyenek. A taktika hatásos, mert senki sem számít rá. Ráadásul – erről nem szólnak a szakértők-, hogy nemcsak a korszerű gázmaszk hiánya a probléma: hiszen nem lehet huzamosabb ideig gázmaszkban védekezni, harcolni, ezért senki sem hordja, viszont amikor egy gázgránát érkezik, akkor a hozzá közelállóknak nincs is elég idejük felvenni a védőfelszerelést.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az ukrán katonák gyakran felkészületlenek, és nincs megfelelő felszerelésük sem az Oroszország által egyre gyakrabban alkalmazott, vegyi anyagokkal végrehajtott támadásokra – írja riportjában a The Kyiv Independent, amit az Indexnek köszönhetően olvashatunk alább.
A kijevi lap több tucatnyi ukrán fegyveressel készített interjút erről a kérdésről. Mint írták, e fegyverek bevetését tiltja a nemzetközi jog, de ettől függetlenül az orosz fél egyre gyakrabban használ ilyen fegyvereket a háborúban – többek közt oly módon, hogy a lövészárkokba hajítják a gázgránátokat, amivel nyílt terepre kényszerítik az ukrán katonákat, kiszolgáltatva őket az orosz fegyvereknek.
Az eszközöket elsősorban a Donbászban alkalmazza az orosz hadsereg, azért, hogy az utolsó, ukrán ellenőrzés maradt városokat is elfoglalhassák.
A megkérdezett ukrán katonák és tisztek elismerték, hogy a taktika hatékony, mivel azt is lehetővé teszi Moszkva számára, hogy sértetlenül foglaljon el harci állásokat.
„A természetes reakciód az, hogy eltűnsz onnan, mert úgy érzed, mintha haldokolnál” – mondta a The Kyiv Independentnek Hamish de Bretton-Gordon, az Egyesült Királyság közös vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris ezredének korábbi parancsnoka arról, hogy mi zajlik egy ilyen támadás alatt. „Ilyenkor a srácok kijutnak a lövészárokból, majd az oroszok rögtön tűzzel, tüzérséggel követik őket” – tette hozzá, majd utalt arra is, hogy a modern hadviselésben gyakran már dróntámadásokkal kombinálják a vegyi anyagok bevetését.
A gáztámadás után hagyományos fegyverek által megsebesített vagy megölt katonák pontos száma nem ismert. Hamish de Bretton-Gordon is mindössze azt mondta, hogy szerinte „magas” lehet a számuk. A gázkoncentráció – tette hozzá – néhány perctől akár fél óráig is megmaradhat egy-egy helyszínen.
Hogy pontosan milyen anyagokat használ Oroszország, azt gyakran nehéz beazonosítani.
A leggyakrabban említett tünetek közé tartozik a hányinger, a hányás, a szem- és bőrirritáció, a túlzott köhögés, a mellkasi szorítás és a fulladás.
„Minden ég. Ég a bőr, ég az orr, a torok, a tüdő” – vázolta egy 42 éves ukrán katona, Vlagyiszlav Piholenko, a Donyecki területen állomásozó 79. különleges rohamdandár tagja azt, hogy milyen volt találkozni az orosz vegyi fegyverrel.
Ukrajna korábban közölte, hogy júliusban „részletes és tényszerű információkat nyújtott be az OPCW-nek (vagyis a vegyi fegyverek használati tilalmát felügyelő szervezetnek) arról, hogy Oroszország súlyosan megsértette a vegyi fegyverekről szóló egyezmény rendelkezéseit”. Akkoriban azt írták, hogy az ukrán hadsereg szerint Oroszország havonta háromszor annyi gáztámadást hajt végre, mint az idei év elején.
Hiányos a felkészültség és a felszerelés
Az ukrán katonák szerint a vegyi fegyverekkel való szembenézés komoly pszichológiai tesztet is jelent, és még a tapasztalt bajtársak is hajlamosak a pánikra egy ilyen helyzetben.
A katonák közül többen is azt mondták, hogy rosszul felkészültnek érzik magukat az orosz gáztámadásokkal szemben.
Többen arra panaszkodtak, hogy nem kaptak modern gázmaszkot, és szkeptikusak a hadsereg által széles körben terjesztett szovjet korabeli eszközök hatékonyságával kapcsolatban. A magasabb rendfokozatú tisztek szerint a katonákat az teszi sebezhetőbbé, hogy nincs elég idő a felkészülésre.
Kifejtették, hogy ideális esetben a katonáknak már a toborzási fázisban meglenne az izommemóriájuk a gázálarcok felhelyezéséről, és a szünetekben lenne idejük felkészítő kiképzésre. A valóságban azonban a kiképzés gyakran gyenge, és az újoncok túl sokszor érkeznek, úgy, hogy nem tudják azt sem, hogyan kell helyesen lőni. A hosszabb ideig szolgáló katonák ráadásul túlságosan kimerültek ahhoz, hogy a rövid szünetekben a gázzal kapcsolatos ismeretek elsajátításával foglalkozzanak – tették hozzá az interjúalanyok.
Ezenkívül volt olyan katona is, aki elmondta, hogy nem hajlandó magával vinni a körülbelül egy kilogrammos gázálarcot, mert jelentősen növeli a felszerelés súlyát. „Minek nekünk gázálarc? „Ez csak pluszsúly. Még nem találkoztunk vele , ezért nincs rá szükségünk” – viccelődött Vaszil, a Donyecki területen lévő 53. különleges gépesített dandár gyalogos katonája, aki szerint a gáztámadás sokkal kisebb veszélyt jelent a drónokhoz, légibombákhoz, tüzérséghez és aknavetőkhöz képest.
A The Kyiv Independent arra a következtetésre jutott, hogy a hadseregben széles körben jellemző a felkészültség hiánya. Több katona olyan esetekről számolt be, amikor csak néhány gázálarc állt rendelkezésre egy lövészárokban szétszórtan tartózkodó, körülbelül 20 ember számára, amikor a támadás érte őket. Az interjúalanyok azt mondták, hogy könnyű tüneteket szenvedtek, mert az állások nyílt mezőn voltak, és a gázt gyorsan elfújta a szél.
I. világháborús taktika, de nem eredménytelen
Artem Vlaszjuk ukrán ezredes, az ukrán hadseregen belül működő sugárzás-, vegyi és biológiai védelmi parancsnokság tisztviselője a The Kyiv Independentnek elmondta, hogy az orosz csapatok gyakran CS és CN típusú könnygázokat vetnek be, de „több olyan eset” is volt, amikor az orosz csapatok ammónia- és klórpikringázt használtak a harctéren, ez utóbbi a legveszélyesebb. Az Egyesült Államok előzőleg szintén azzal vádolta Oroszországot, hogy klórpikrint vet be, amit gyakran használnak a mezőgazdaságban, és amit már az I. világháborúban is széles körben használtak.
A tisztviselő eközben arról is beszélt, hogy Ukrajna az év eleje óta alig 100 000 modern harci gázálarcot kapott a nyugati szövetségesektől, és ezek 10-15 százaléka még mindig készleten maradt. Arra várnak, hogy a fronton lévő helyi tisztek teljesítsék a kéréseket, hogy ki tudják szállítani őket – tette hozzá, majd tagadta, hogy a szovjet korabeli maszkok széles körben elterjedtek volna, mondván, „folyamatosan” cserélik ezeket modernebb maszkokra, és Ukrajna már nem forgalmazza a szovjet felszerelést.
A korábban már idézett egykori brit parancsnok, Hamish de Bretton-Gordon úgy összegzett, hogy a vegyi támadás „Egy I. világháborús taktika, amely hihetetlenül hatékony. És azért hatékony, mert az I. világháborúhoz hasonlóan az embereknek nincsenek gázmaszkjai. Amint az első világháborúban az emberek gázálarcot kaptak, ez a taktika mintegy semmissé vált” – tette hozzá.
A korábbi brit katona – az ukrán hadsereg és kormány tagjaitól kapott információkra hivatkozva – elmondta, hogy szerinte Kijev nemrég gázálarcokat kért Londontól és más szövetségesektől. A The Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni az információt, miután operatív okokból sem az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma, sem az amerikai védelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni.
Keresik az áttörés módjait, és ebben az évben a gáz is ezek közt volt. Amikor az ellenség új harcmodort alkalmaz, az addig hatékony, amíg végül meg nem találjuk az ellenintézkedéseket, amelyekkel ellensúlyozni lehet. Sokan viszont amiatt aggódnak, hogy még halálosabb vegyi fegyverekhez nyúlhat, ezért is olyan fontos, hogy a nemzetközi közösség felszólítást intézzen hozzájuk
– összegezte a helyzetet Hamish de Bretton-Gordon.
(Szent Korona Rádió)
