A kanadai fegyveres erők több mint száz év után először stratégiát dolgoztak ki egy amerikai invázió esetére. A tervezők abból indulnak ki, hogy az USA erői néhány nap áttörnék Kanada védelmét. A haderők közti aránytalanság miatt (63,5 ezer aktív kanadai vs. 1,3 millió amerikai katona) ezért az aszimmetrikus hadviselésre helyeznék a hangsúlyt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A forgatókönyvek kidolgozása Ottawa válasza Donald Trump retorikájára: a jelenlegi amerikai elnök Kanadát „a 51. államként” emlegette, és nemrég olyan képet posztolt, ahol az amerikai zászló beborítja Kanadát és Grönlandot. A kanadai kormány hivatalosan hangsúlyozza, hogy nem tart valószínűnek egy inváziót, a szcenáriók „elméleti keretek”, nem konkrét haditervek.
Afganisztáni forgatókönyv az északi frontra
Mivel egy klasszikus háborút Kanada biztosan elveszítene, a haditervezők aszimetriára építő, felkelésszerű ellenállásban gondolkodnak. A Globe and Mail-hez eljutott modellek az afgán mudzsahedinek és a tálibok taktikáiból merítenek: rajtaütések, „ütés–futás” akciók, drónok, rejtett utánpótlási útvonalak, a terep alapos ismeretére építő gerillaharc.
A koncepció része egy több százezres tartalékos és civil ellenállási hálózat felépítése is, amely a megszállás után is folytatná a harcot, a lehető legnagyobb károkat okozva az elnyomó erőknek. Kanada emellett európai szövetségesektől, főleg Nagy-Britanniától és Franciaországtól várna támogatást, ha Washingtonnal szemben kisebbségbe szorulna a NATO-n belül.
Gyenge haderő
Kanada, a mérete ellenére meglehetősen gyenge hadsereggel rendelkezik. A kanadai haderő összesen mintegy 63 000 fős aktív és 23 000 fős tartalékos állománnyal rendelkezik. Ezen belül a szárazföldi haderő létszáma 22 500 fő aktív és 21 500 fő tartalékos, amelyet további 5 300 Canadian Ranger (önkéntes tartalékos egység, főleg területvédelmi feladatokat látnak el) egészít ki.
A nehézfegyverzetük sem izmosabb, harckocsikból mindössze 20 db Leopard 2A6 és 54 db Leopard 2A4 áll rendelkezésre, ezen felül százas nagyságrendben állnak rendelkezésre páncélozott csapatszállítók, de azok is jórészt elavult modellek (pl.M113), valamint könnyű páncélozott járműből 616 db LAV 6.
A tüzérségük mindössze 33db 155 mm-es vontatott lövegből, és néhány 105 mm-esből áll, aminek nagyját kiképzési célokra használják. Önjáró lövegük nincs.
A légierő körülbelül 390 repülőgépből áll, melyből 95 db F/A-18 vadászgép. Állítólag a légiflotta viszont csak 40%-ban hadrafogható.
Üzenet Washingtonnak – és a szövetségeseknek
A kanadai forgatókönyvek létezése elsősorban politikai üzenet: ha egy NATO-alapító, amely részese a NORAD-nak, arra kényszerül, hogy a szövetségesével szemben megvívandó gerillaháborúra is felkészüljön, akkor senki sem számíthat túl sok jóra az Egyesült Államoktól.
Beszédes, hogy a modell létezéséről szóló hírek ugyanazon a napon jelentek meg, amikor Mark Carney kanadai miniszterelnök Davosban arról beszélt: a második világháború utáni, szabályalapú világrend „nem jön vissza”, a világ egy „törés” közepén van.
Carney szerint a nagyhatalmak ma már nyíltan, a gazdasági integrációt és szankciókat fegyverként használva érvényesítik érdekeiket, ezért a közepes hatalmaknak – köztük Kanadának – új szövetségi hálókat kell kiépíteniük.
Az a tény, hogy kormánya eközben már azt modellezi, hogyan vívna gerillaháborút legszorosabb szövetségese ellen, azt üzeni: Carney komolyan gondolja, hogy a 1945 utáni korszak végérvényesen lezárult, és Kanada mostantól egy új realitást vesz alapul a saját biztonsági kalkulusaiban.
Több okból is Kanada lehet Grönland után Trump következő célpontja
Az USA köti az ebet a karóhoz: Grönlandot akarja – Európa már katonákat is küldött a szigetországba
(Új Világ(t)rend nyomán Szent Korona Rádió)