Kocsis Máté bejelentette, hogy belső vitákra hivatkozva elnapolják az átláthatósági törvény elfogadását, nyár előtt nem szavaz róla az Országgyűlés. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy kiherélve, valódi tartalom és szankciók nélkül kerül majd megszavazásra a törvény, mint ahogy az a legtöbb fideszes törvénytervezet esetében történni szokott.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„A csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az »átláthatósági törvényt«, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés”
– egyértelműsítette Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Index kérdésére.
Kocsis egy dél-budai fórumon arról beszélt, a frakcióban még mindig vita van, és a törvényjavaslathoz nagyon sok észrevétel is beérkezett a többi között a Magyar Bankszövetségtől, az ügyvédi kamarától és a reklámszövetségtől. „Ezek érdemi észrevételek, érdemes átgondolni.”
Kocsist az újságok által megfogalmazott kritikák nem érdeklik.
„Még abban sem vagyok biztos, hogy a mostani, rendes parlamenti ülésszakban végig tudjuk tárgyalni, különösen azért nem, mert érdemi észrevételei vannak a frakció tagjainak”
– mondta Kocsis, bár egy ilyet sem emelt ki.
Csak Lázár Jánost idézte, aki azt mondta, „majd meglátjuk, hogy milyen formában fogadjuk el a törvényt.”
Kocsis szerint abban egységes a frakció, hogy a szuverenitást sértő törekvésekkel szemen fel kell lépni, „érkezzenek ezek Keletről vagy Nyugatról, abban van vita, hogy milyen eszközökkel lehet idáig eljutni.”
Még egyszer elmondta, hogy a szándékban egységesek, de az eszközökben vita zajlik, majd a videót azzal zárta, „az átláthatósági törvény kapcsán nem zárok ki egy menetrendmódosítást sem.”
Kocsis először egy dél-budai fórumon jelentette be kedd este, hogy hátra arcot vezényelhet a Fidesz, és mindez a szerda dél körül nyilvánosságra hozott Facebook-videóból derült csak ki. Később konkretizálta az Indexen, hogy ősszel térnek vissza a javaslat tárgyalására.
Az eredeti menetrend szerint a törvényjavaslatról csütörtökön tárgyalt volna a Törvényalkotási Bizottság, kedden pedig már szavazott is volna róla a Parlament.
Az Igazságügyi Bizottságon már átment egy olyan módosító, ami visszamenőleg, már az idei évre vonatkozóan is elvenné az egy százalékos felajánlásokat a listázott szervezetektől. A visszamenőlegességet még Gulyás Gergely is kifogásolta a Kormányinfón.
Mit mondtak a Kocsis által kiemelt szervezetek?
Kocsis nem részletezte, hogy milyen hivatalos észrevételek érkeztek be, mindenesetre a bankok korábban azt kommunikálták, a átláthatósági törvény végrehajtathatatlan, és részben felülírnák a banktitkot, érezhetően megrendült a bizalom a magyar bankrendszer iránt, és megkezdődött a tőke kimenekítése az országból.
A Magyar Ügyvédi Kamara korábban azt közölte, a törvényt érdemben át kell alakítani, hogy az ne vezessen önkényes jogalkalmazáshoz, hanem valóban a közélet átláthatóságának biztosítását szolgálja. A MÜK szerint a törvényjavaslat deklarált céljaival csak egyetérteni lehet, „jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol”.
A kamara levélben sorolta fel jogi aggályait Tuzson Bence igazságügyi miniszternek. Főbb kifogásaik:
- a törvényjavaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, ami alkalmas lehet az Alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására;
- a törvényjavaslat egyes elnagyolt eljárási rendelkezései a jogbiztonság sérelme mellett az Alaptörvény által garantált, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sérthetik;
- a közéleti vitában való részvétel „számos alapjog védelmét élvezi: mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadsága, de akár az egyesülési szabadság is védi a közéletet alakító magatartásokat”.
A kamara szóvá teszi azt is, hogy a törvényjavaslat mostani formájában sem a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetősége, sem az ügyvédi titkok, az orvosi, gyónási vagy banktitkok védelmének megfelelő garanciái nem szerepelnek. A törvényjavaslat „így mindenképpen érdemi átalakításra szorul” – ismétlik meg a közleményt nyitó állításukat.
A Magyar Reklámszövetség és társszakmai szervezetei is azt kérték, hogy a jelenlegi formájában ne szavazzák meg a törvényt, mert az súlyos károkat okozhat a reklám-, média- és kommunikációs iparágban. A többi között arra figyelmeztettek, hogy a törvény miatt elmaradhatnak reklám- és médiaipari fejlesztések, gyengülhet az iparág, elbizonytalanodhat a vállalatok társadalmi szerepvállalása, torzulhatnak az egyenlő piaci versenyfeltételek, és drasztikusan csökkenhet a hazai média piaci súlya illetve szerepe.
Ezek az észrevételek nem újak, a Reklámszövetség és az ügyvédi kamara is május 21-én kommunikált.
Így szólt az eredeti javaslat
A Halász János által benyújtott tervezet alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthetne a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek
- nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el; - a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
- a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.
A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel
- Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
- a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
- a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
- Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
Hisztiznek a buzeránsok, mert betiltaná az ügynökszervezetek külföldről finanszírozását a Fidesz
Az objektív dögkeselyű független bal szárnya – Véleménycikk a tömegmédia hatalmáról
(444 nyomán Szent Korona Rádió)