Tavaly nyáron nagy port kavart az Ukrajnából Magyarországra özönlő cigány “menekült” áradat. Kocson lelték meg a béke szigetét az ingyenélők, akik azt állították, hogy a háború miatt menekültek el Kárpátaljáról. Valójában csak ugyanazt a semmittevést akarták végezni nálunk, mint amit odahaza is műveltek. Most a segélyszervezetek is megunták az élősködést, felbontották a támogatási szerződést a cigányokkal.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Nem tudja tovább finanszírozni az ukrajnai cigány menekültek egy részének lakhatását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, ezért nyolc hónap után szerződést bontott.
Felbontotta a lakhatási támogatási szerződést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a még tavaly nyáron Kocsról kitett ukrán menedékesek szállásadójával. Az utolsó támogatott napjuk május 5-e volt. Sokan emiatt visszamentek Ukrajnába. Jól is teszik, ne itt rontsák a levegőt, van nekünk éppen elég pigmenttúltengéses egyedünk, nem kérünk még pluszba.
Előzmény
Tavaly augusztus 21-től már csak azoknak a menedékeseknek jár a napi bruttó 5000 forintos állami lakhatási támogatás (amit szállásadójuk kap meg), akik Ukrajna olyan területéről érkeztek, ahol konkrét harcok dúlnak. Hogy ezek mely megyék, azt a kormány dönti el, és minden hónapban a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium oldalára kellene feltölteniük erről egy listát. Ezen viszont továbbra is ugyanaz a 13 megye szerepel, mint amit tavaly július 1-én először feltöltött a kormány, miközben épp új lendületre kapott az orosz–ukrán háború. Viszont kárpátaljai területek nincsenek ezen a listán, márpedig a Kocson balhézó cigányok váltig állítják, hogy ők onnan jöttek és háború dúl “lerombolt otthonaikban”…
A Kocs községbeli, mintegy 120, főként kárpátaljai cigány “menekült” a rendelet hatályba lépését követően egy éjszakát az utcán töltött. Ingyen ugyanis nem maradhattak, és a csoportnak nem volt arra pénze, hogy kifizesse a szállás költségeit. A sajtóhírek megjelenésével párhuzamosan a menedékesek koordinálásával megbízott Magyar Máltai Szeretetszolgálat – noha ez nem lett volna feladata – nyolc hónapon keresztül átvállalta a szállásadónak járó napi 5000 forintos támogatási összeget. A Népszava kérdése elárulták,
a szerződésbontás oka, hogy nincs már „fedezetük” arra, hogy tovább támogassák a menedékeseket. Tudomásuk szerint április végén 30 személy tartózkodott az általuk finanszírozott szálláshelyeken.
Még több cigány idehaza, éljen
Egyik volt szállásadójuk viszont elárulta, jelenleg nem tudni pontosan, hányan maradtak a nála megszálltak közül. Ugyanis a támogatás megszűntével sokan visszamentek Ukrajnába. Vannak viszont, akik Magyarországon maradnak.
„Volt, aki albérletbe ment, igyekeztem segíteni nekik, hogy ne kelljen kauciót fizetni, mert arra már nem lett volna pénzük, más esetben lealkudtam az árat is” – mesélte a menedékesek volt szállásadója, aki hozzátette: a probléma hosszú távon ezzel sincs megoldva. – Ezek a munkák addig tartanak, ameddig jó az idő. Télen viszont megint sokan fognak az utcára kerülni – vélekedett.
Eközben a Magyar Helsinki Bizottság továbbra is jogi úton próbál harcolni azért, hogy az érintett menedékeseknek járjon a lakhatási támogatás. Véleményük szerint a kormány döntése (a lakhatási támogatás megvonása) sérti az uniós ideiglenes védelmi irányelvet, mely a Magyar Helsinki Bizottság szerint világosan kimondja: a tagállamoknak szállást kell biztosítani, vagy ha az állam nem tud, akkor finanszírozási rendszert kell kialakítani erre vonatkozóan.
Arra sajnos egy rendelet sem tér ki és nem is érdekli a Helsinki Bizottságot, hogy az ingyen élősködés helyett vagy haza kéne térjenek az egyébként nyugodt otthonukba vagy vállaljanak munkát ezek a cigányok.
A Helsinki Bizottság a cigányok mellett áll
Az eddigi persorozat – amelyben több mint 100 ember volt érintett – minden esetben kedvező ítélettel zárult a menedékesek számára. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma ugyanis az összes vonatozó ítéletben megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos határozatát (amelyekben Pál Norbert elutasította az ukrán háborús menedékesek lakhatási támogatásra vonatkozó méltányossági kérelmeit) és új, tényszerű és tételes indoklást tartalmazó döntést kihirdetésére kötelezte a politikust.
Pál Norbert viszont a Kúriához fordult felülvizsgálatért. Már a per során kialakult a két fél közt egy jogtechnikai vita arról, hogy a méltányosság, mely végső soron döntött arról, hogy jár-e a menedékeseknek lakhatási támogatás, közigazgatási döntésnek minősül-e, vagy egy személyben hozott (diszkrecionális) döntésnek. Ez ugyanis nem mindegy. Ha utóbbi, akkor megállta volna a helyét, hogy Pál Norbertnek nem kellett indokolnia döntését, és az is, hogy nem tájékoztatta az érintettek a jogorvoslati lehetőségekről. Így a bíróságnak sem lett volna hatásköre ebben az ügyben. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvéde ugyanakkor kiemelte: ők azzal érveltek, hogy eleve nem lehet méltányosságról beszélni ott, ahol az uniós jog egy alanyi jogot biztosít, mert ezzel a szemben a méltányosság azt jelenti, hogy ugyan nem kellene, de az állam ad valamit.
Mivel ítélet született, ez azt is jelenti, hogy a bíróság közigazgatási döntésként kezelte a méltányossági kérelmeket. Viszont most épp emiatt a jogtechnikai vita miatt fordult Pál Norbert a Kúriához felülvizsgálatért, amelynek tárgyalása május 21-én lesz.
Szekeres Zsolt azt mondta, hogy már a bíróságon is nekik kellett bizonyítaniuk, hogy ez egy közigazgatási döntés. A Kúria most azt fogja vizsgálni, hogy hibázott-e a bíróság, és valóban közigazgatási döntésről van-e szó.
Ha azonban elfogadná a Kúria, hogy ezek nem közigazgatási döntések, az azt jelentené, hogy az ember életére jelentős befolyást gyakorló hatósági cselekményt kivenne a bírói kontroll alól.
A “menekült” cigányok, a buzeráns nagykövet, meg az orosz-ukrán háború
(nepszava.hu nyomán Szent Korona Rádió)