A HR-esek dolga nemcsak az, hogy megtalálják a legjobb jelentkezőt, hanem hogy kiszűrjék azokat, akik mások munkáiból építik fel a saját képüket – vagy épp nem is ők jelennek meg az interjún. Nem egyedi eset, hogy a mesterséges intelligenciát hívják segítségül, hogy már a munka megszerzése előtt se kelljen gondolkodniuk egy önéletrajzon vagy motivációs levélen. Vajon ezek az emberek tudnak egyáltalán érdemi munkát végezni?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Ez egyre félelmetesebb: majdnem átjutott a mesterséges intelligencia egy állásinterjún.
Egy AI által generált hamis jelentkező majdnem eljutott egy állásinterjú negyedik köréig egy lengyel cégnél – derült ki a The Register cikkéből, amelyben a Vidoc Security Lab alapítója mesélte el a történetet.
A hamis személyazonosság mögött rejlő cél egy informatikai pozíció megszerzése, majd a zsarolás volt.
Bár az ügy extrém, a probléma egyre általánosabb – véli Katkics Attila HR-szakértő, aki szerint ma már nem csak a videóinterjúkat, de az önéletrajzokat is kritikusan kell kezelni.
„A jelentkezők ma már rutinosan használják a mesterséges intelligenciát: néhány másodperc alatt készülnek látványos önéletrajzok, sablonos, de jól hangzó motivációs levelek. Sőt, egyes AI-alkalmazások még interjúkérdésekre is képesek válaszokat generálni. Ha valaki etikátlanul, vagy a képességeit elfedve használja ezeket, abból könnyen átverés lehet”
– mondja Katkics Attila.
A deepfake esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. A szakértő szerint ma már a HR-esek dolga nemcsak az, hogy megtalálják a legjobb jelentkezőt, hanem hogy kiszűrjék azokat, akik mások munkáiból építik fel a saját képüket – vagy épp nem is ők jelennek meg az interjún.
„Pár éve még az volt a legnagyobb hazugság, amikor valaki azt állította, hogy profi szinten kezeli az Excelt, de azt sem tudta, milyen színű az ikonja. Ma már ott tartunk, hogy valaki egy teljesen más ember képmását manipulálja élő videóban. Ez új szintje a trükközésnek”
– teszi hozzá a szakértő.
Mikor hasznos az AI az álláskeresésben?
A mesterséges intelligencia ma már szinte minden álláskereső eszköztárában ott van – de nem mindegy, hogyan használjuk. Katkics Attila HR-szakértő szerint világos határt kell húzni a támogató jellegű felhasználás és a tudatos megtévesztés között.
„Elfogadott, sőt, hasznos lehet, ha valaki AI-t hív segítségül például az önéletrajza szerkesztéséhez, a tapasztalatok rendszerezéséhez vagy egy motivációs levél stilisztikai javításához”
– magyarázza a szakértő.
Ugyanez igaz az interjúfelkészülésre is: ha egy álláskereső chatbotot használ próbainterjúhoz, vagy AI-generált kérdésekre válaszol gyakorlásként, az önfejlesztésnek számít. Bár ezt embertársával, barátjával is megtehetné, de hát a fene nagy digitális modern világban nehogy már egy emberrel kelljen beszélgetni ugyebár…
A probléma ott kezdődik a szekértő szerint, ha valaki a válaszokat szó szerint bemagolja anélkül, hogy értené, mit mond – vagy ha maga a válasz sem tőle származik.
„Ha egy jelentkező motivációs levele olyan sablonos, hogy bármelyik másik pályázó nevével is működne, az már gyanús lehet. De még nagyobb gond, ha valaki például egy idegen önéletrajzra épít, vagy videóinterjún más személy képét használja – ez már egyértelmű megtévesztés”
– figyelmeztet Katkics Attila.
“Csak a javadat akarja, szeretné megismerni az életed” – így ver át a ChatGPT memória funkciója
Lassan “mindent ismer”, mégis manipulál válaszaival a ChatGPT
“Az energiaágazat alakítja az MI jövőjét – és az MI alakítja az energia jövőjét”
(Economx nyomán Szent Korona Rádió)