Sokáig veszélyesnek gondolták a lakosok a madarat, illetve ellenérzést váltott ki bennük a többször szemétben kotorászó marabu. Elkezdték elüldözni, mindent megtettek azért, hogy eltűnjön. Végül majdnem kihalt a madárfaj. Ez történik, ha beleavatkozik az ember a természet dolgába. Vendégek vagyunk a földön. Viselkedjünk is úgy.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A sárgafejű marabu a világ egyik legnagyobb és legritkább gólyaféléje. Kizárólag Ázsiában őshonos, ahol a lakosok jelentős ellenérzést tápláltak feléjük, ami végül ahhoz vezetett, hogy a kihalás szélére sodródtak.
Amint a National Geographic cikkéből kiderül, a sárgafejű marabu (Leptoptilos dubius) gyakran ejt el halakat, hüllőket, kétéltűeket. Sőt kisebb madarakat és emlősöket is. Ám sokkal ismertebb arról, hogy szemétdombokon kotorászik dögök után kutatva. Éppen ezért koszos, betegségeket terjesztő állatként ragadt meg a köztudatban.
Mivel károsnak gondolták a madarak jelenlétét, sok térségben a lakosok elkezdték kivágni a fákat, amelyekre ráfészkeltek, ez pedig példányszámuk csökkenéséhez vezetett.
A 2000-es évek elejére a faj kihalás közeli állapotba került és veszélyeztetettnek nyilvánították. Sok korábbi élőhelyéről teljesen eltűnt, vagy csak maroknyi számban maradt meg.
Mára viszont sikerült megfordítani ezt a baljós folyamatot, aminek nyomán a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetettről mérsékelten fenyegetettre módosította a sárgafejű marabu státuszát. Ráadásul a szervezet Vörös Listája szerint a faj világállománya növekvő tendenciát mutat.
A figyelemre méltó eredmény részben a Harglia Army munkájának köszönhető. Ez a sokezer indiai nőből álló szervezet azt tűzte ki céljául, hogy megváltoztassa az emberek vélekedését a sárgafejű marabukról. Emellett megfigyelik és védelmezik a madarak fészkeit is.
Törekvéseik eredményeként a faj példányszáma rohamosan megnövekedett több Észak-Indiai államban is, világállománya pedig néhány száz egyedről 2000 felettire nőtt. Az egykor mocskosnak bélyegzett állatot ma már bizonyos régiókban szent állatnak tekintik, a kikelő fiókák tiszteletére ünnepségeket tartanak.
A Hargila Army célja, hogy 2030-ig 5000 példányosra gyarapítsa a sárgafejű marabu világállományát.
Nem minden madárnak van ilyen szerencséje
Ez egy igen különleges akció és igazán dícséretes, hogy egy komplett madárfajt sikerült megmenteni. Viszont nem ilyen szerencsés mindenki, a vékonycsőrű póling, amelynek az utolsó példányát hazánkban látták, sajnos már teljesen kihalt a törekvések ellenére is. A kihalás okai mögött a klímaváltozás és a környezetszennyezés állnak.
Patkányok miatt kellett elhagyniuk, de 100 év után visszatértek a viharfecskék Kamaka szigetére
A sünök száma 30 százalékkal csökkent – hogyan mentsük meg őket?
Újabb kihalt madárfaj: legutóbb hazánkban látták a vékonycsőrű póling utolsó példányát
(ng.24.hu nyomán Szent Korona Rádió)